Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-11-01 / 11. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. november ülésén fontosnak tartotta kiemelni: 1918 október 31-ig felül kell vizsgálni az összes kormányintézkedést, tehát az október 31. előtti jogállapotok állnak vissza. A Nemzetgyűlés összeüléséig a kormányzási teendőket József főherceg látja el és a kabinet helyén kíván maradni a választásokig^ AUGUSZTUS 7_______________ Hiába volt nyílt titok, hogy a román hadseregnek szerepe volt a Fried- rich-féle kabinet megalakításában, a kormány lehetetlen helyzetét mi sem bizonyította jobban, mint az a tény, hogy a románok minden lépésüket ellenőrizték, lehallgatták a miniszterek telefonjait, a miniszter- elnök dunántúli útját engedélyeztetni kellett, és a sajtócenzúra miatt alapvető információkat nem tudtak közzétenni. A román katonai parancsnokság rendelkezése miatt mindenféle közlekedés leállt. Ez azt jelentette,hogy a főváros több kerületébe a pékekhez nem érkeztek el a tüzelőt szállító járművek, így nem. tudtak sütni, s a lakosság egyszerűen nem jutott kenyérhez. Ugyanez vonatkozott a másfajta élelmiszer szállítmányokra is. Ez a kórházakat is érintette. Ami a lakosság körében elkövetett bűncselekményeket illeti, sokan estek áldozatul a román katonák rablásának, fosztogatásának. AUGUSZTUS 8_______________ Párizsban a Legfelsőbb Tanácsban - mivel hiába tiltakoztak a román kormánynál - hangzott el a következő mondat: „a románok a megszállást a legsértőbb módon hajtották végre, magatartásuk ellenségesnek mondható a szövetségesek helyi reprezentánsaival szemben.” E körökben ekkor a szegedi kormányt tekintették a magyar nemzet egyedüli képviselőjének. Budapesten ezen a napon vette ki a kabinet tagjaiból József főherceg az esküt. Ezzel elismerték Magyarország kormányzójának. AUGUSZTUS 9_______________ Brátianu végre megválaszolta a békekonferencia tiltakozó jegyzékét - a külön fegyverszünetről van szó -, és azzal érvelt: a belgrádi fegyverszünet nem érvényes, mert a békekonferencia kérte fel a román hadsereget Magyarország megszállására. Joguk van tehát Budapestet megszállni-, és az ott található hadianyagot és készletet elszállítani. AUGUSZTUS 10______________ A román királyi katonai városparancsnokság hivatalos közleménye arról adott hírt, hogy „A budapesti és környéki gyárakban a lefegyverzés teljes rendben és sikeresen folyik. Nagyon sok a hadizsákmány, amelynek összeszedése és leltározása folyamatban van” A Budapesti Közlönyben tették közzé, hogy a fegyvereket be kell szolgáltatni, és minden hivatalos és magán postai küldeményt cenzúráznak. A Budapestre rendelt szövetségi tábornoki bizottság /tagjai: Gorton, Bandholtz, Graziani, Mombelli tábornokok/ egyelőre annyit tehetett, hogy bejelentette: a román fegyverszüneti feltételek, melyben hatalmas jóvátételt követeltek a Tanácsköztársaság megdöntésében játszott szerepükért és a megszállás költségeiért, érvénytelenek. Romanelli feljegyzéseiből ismert, hogy a románok követelték az összes fegyver átadását, 300.000 román katona felfegyverzését, a magyar vasút 50, a marhaállomány és mezőgazdasági gépek 30, a hajóállomány 50 százalékának átadását, 20 ezer vagon búza, 10 ezer vagon kukorica, 5 ezer vagon zab valamint szén kiszállítását. AUGUSZTUS 14______________ A miniszterelnök két nappal korábban terjesztette elő kérelmét, hogy minden tárca nyisson román panaszirodát, amely a panaszokat a Fegyverszüneti Bizottság elé utalja. A panaszirodák felállítása összefüggésben volt azzal, hogy a román katonai parancsnokság jóváhagyásával ami csak mozdítható volt, folyamatosan szállították ki az országból. Gregory kapitány, az amerikai segélyszervezet egyik vezetője jegyezte fel: „Míg a tábornokok haboznak, a románok rabolnak.” A tömeges kivégzések napirenden voltak, több helyen internálótábort állítottak fel. Az ország kettészakadt. Keleti felén a románok, nyugati felén a magyar hadsereg volt a hatalom letéteményese. Utóbbi látta el a közigazgatási funkciót is. Itt szerveződött Horthy nemzeti hadserege, a fővezérség intézménye, és a kormány részéről felállított kormánybiztosságok. Egyelőre a Dunántúl mentes maradt a román megszállástól, de a franciák támogatását maguk mögött tudva a románok hamarosan a Dunántúl egy részét is megszállták. AUGUSZTUS 16______________ Délután fél ötkor Bandholtz átadott Mardarescu tábornoknak egy dokumentumtervezetet. Ez nyolc kérdéssel foglalkozott: 1. Azonnal szüntessék be a rekvi- rálásokat, kivéve a Misszió által engedélyezett övezetet, de csakis amire feltétlen szüksége van a román hadseregnek. 2. A román főparancsnok mutassa be azt a térképet amelyen ezek az övezetek fel vannak tüntetve, amely egyúttal a román csapatok elhelyezését is mutatja. 3. Azonnal szolgáltassák vissza tulajdonosaiknak amit magánszemélyektől elrekviráltak. 4. Szervezzék meg a magyar államtól elvett vasúti, postai és távíróvonalak visszaadását. 5. Ne rekviráljanak több épületet, ingatlant, haladéktalanul ürítsék ki az iskolákat, kollégiumokat és más hasonló épületeket. 6. Azonnal hagyjanak fel gördülőeszközök vagy bármilyen magyar tulajdon hajón történő elszállításával, vigyenek vissza minden úton lévő vagy külső állomáson hagyott gördülőeszközt vagy magyar tulajdont. 7. Korlátozzák a köz- és magánügyek felügyeletét a Misszió által megállapított szintre. 8. A román kormány legkésőbb augusztus 23-ig készítsen listát minden Magyarországról elszállított tulajdonról. Felszólították továbbá, hogy a románok ne lépjék át a Duna vonalát, és ne foglaljanak el újabb magyar területeket. Mardarescu erre azt válaszolta, hogy csak járőrök tévedtek át a túlsó partra. Jellemző volt a románokra, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták a Békekonferencia felszólításait illetve téves információkat közöltek velük. Csak ezen a napon, augusztus 16-án ismerték például el a Szövetséges Ka
