Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-10-01 / 10. szám

18 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. október EGYHÁZI MOZAIK Összeállította: fr. Kiss G. Barnabás ofm * GONDOLATOK... Nemzetünk egyik legnagyobb eseménye az államalapítás ünnepe, a keresztény Magyarország — dátumhoz is köthe­tő megünneplése, s első, Szent István királyunk emléknap­ja. Ne feledjük, hogy történelmi tudat nélkül, értéktelen nemzet lennénk. Büszkék lehetünk múltunkra, s talán közelmúltunkra is. Voltak olyan emberek, akik életüket áldozták, vagy életüket kockáztatták, hogy ma, közel az ezredfordulóhoz emelt fővel kopogtathassunk azon az ajtón, amire egyesek azt állítják, kívülről kell, hogy belép­jünk, s nem veszik észre, hogy ha kopogunk is, azt belül­ről tesszük, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet. "Ah, hol vagy magyarok..." kezdetű éneket a világ minden pontján sokan énekelték. Igen, mert tudjuk, hogy Szent István kell nekünk. Most is és mindig. Öt kell megidéz­nünk. Jó tudnunk, hogy Mária oltalmába ajánlott bennün­ket. Ezer esztendővel ezelőtt, de máig hatóan. Bízom benne, hogy sokan voltak, akik imádkoztak is és kérték hathatós közbenjárását... Imádkoztunk és emlékez­tünk. Mi is megtettük a szép detroiti magyar templomban. Imádkoztunk, hogy legyen jövőnk; és imádkoztunk, hogy az elmúlt évtizedekre, évszázadokra emlékezni tudjunk, i, -eijünk és akaijunk. LÉTEZIK POKOL Az olasz jezsuiták Civiltá Cattolica című folyóirata júli­us 24-i számában cikk foglalkozik a pokol helyes értel­mezésével. A pokol létezik, de az nem valamiféle hely, ahol tűz lobog, hanem az ember olyan létezési formája, amelyben azért szenved, mert Istentől végérvényesen elszakadt, elfordult. A pokol nem az egyház "találmá­nya", nem is egy "primitív" kereszténység öröksége, vagy Isten haragjának kifejezése. Nincs ellentmondás Isten végtelen jósága és a pokol létezése között, mert Isten senkit sem ítél pokolra. Sokkal inkább az ember az, aki magát az Istennel való szembeszegülésével örök kárho­zatra képes ítélni. KOSZOVÓI PÁRBESZÉD Christoph Schönborn bécsi bíboros érsek koszovói láto­gatása során 1. Pavle szerb ortodox pátriárkával, Marko Sopi katolikus püspökkel és Rexhep Bója muftival is tárgyalt. Most Pavle pátriárkához írt levelében kifejezte készségét, hogy otthont adna a Koszovóban érdekelt há­rom vallási közösség képviselőinek párbeszédéhez. Ha­sonló találkozó márciusban már volt. Egyben kifejezte a bíboros, hogy a katolikus egyház éppúgy hangsúlyozza a koszovói szerbek védelmét, mint az albánok esetében tette. MIELŐBBI OLTÁRKÖZÖSSÉG? Walter Kasper, a Pápai Egységtanács titkára, korábbi rottenburgi püspök reméli, hogy a katolikusok és evangé­likusok úrvacsoraközössége mielőbb megvalósulhat. Eh­hez természetesen közös hitbeli meggyőződésre van szük­ség. "Hamis ökumenizmus volna azt gondolni, hogy a keresztény egységet a legkisebb közös nevező szintjén kell megvalósítani." így nagyon sok érték menne veszendőbe mindkét fél kárára. Ami a pápaságot illeti, a pápai hata­lom gyakorlásának nagyon sok formája volt a történelem folyamán és a mai formát sem lehet abszolutizálni. AZ EGYHÁZI MEGÚJULÁSÉRT A nemrég kinevezett 55 éves bragai (Portugália) érsek, Jorge Ferreira da Costa Ortiga újságíróknak úgy nyilat­kozott, hogy a modem világ ritmusához alkalmazkodó egyházi megújulásért kíván munkálkodni. "Kevesebbet szeretnék beszélni és többet figyelni mások szavára, hogy megtaláljam a hatékony utat." A hagyományt természete­sen nem kívánja megkérdőjelezni, de új utakra van szük­ség. Nem elég a szokások és hagyományok kereszténysé­gét konzerválni. Az emberek igazi problémáira kell fi­gyelni. Különösen törődni akar a munkanélküliekkel és fiatalokkal, akiknek nagyobb kínálatot kell teremteni az egyházban. AZ EURÓPA-SZINÓDUS MUNKADOKUMENTUMA Az október 1-től 23-ig ülésező részleges püspöki szinódus Európa lelkipásztori helyzetéről a társadalmi igazságos­ság és szolidaritás előmozdítását is célozza. Ez tűnik ki többek között a szinódus munkadokumentumából, ame­lyet nemrég hoztak nyilvánosságra a Vatikánban. Az európai nemzetek együttélése, békéje, a kontinens foko­zott egysége konfliktusokat megoldó képessége szükséges ahhoz, hogy megfeleljen annak a reménynek, amit az egyház táplál a harmadik évezred küszöbén. Európának vissza kell találnia Istenhez, hogy biztos alapon álljon. Csak így jöhet el a szabadság, egység és béke új korszaka — olvasható a kilencven oldalas dokumentumban. A szi- nódusra kereken kétszáz európai püspök lesz hivatalos. 1991-ben volt az első Európa-szinódus. A mostanival lezárul az öt kontinens lelkipásztori helyzetével foglalko­zó részleges szinódusok sora a jubileumi szentév előkészí­tésére.

Next

/
Thumbnails
Contents