Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
1999. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 SALZBURGI FŐISKOLAI HETEK Immár 68 éve augusztus első felében rangos hittudományi konferencia színhelye a salzburgi egyetem teológiai kara. Az idei téma: Vallásosság a modem kor végén. Közép- és Kelet-Európa országaiból -- hazánkból is -- mintegy 1400 résztvevő jött össze. Hansfürgen Verweyen ffeiburgi teológiai professzor azt hangsúlyozta, miért nem válhat magánüggyé a hit. Mert akkor nem válhat a társadalom szükséges kritikai élesztőjévé. Ehhez azonban az is kell, hogy a vallás maga is nyílt és kritikus vitában vívja ki elismertségét. Nem elég a semleges tolerancia. A hit és értelem harmóniáját időről időre csak kritikus eszmecserékben lehet megőrizni. A professzor a II. vatikáni zsinat nyomán támadt túlzott megújulási reményekkel magyarázta az 1968 után bekövetkezett csalódást és polarizálódást az egyházban. A tavalyi Fides et ratio enciklikáról pedig azt vallotta, hogy bátorítást jelent a még komolyabb bölcseleti munkára. A konferencia előadói között volt Tomka Miklós is, aki az egyházban és társadalomban kialakult vallási pluralizmusról beszélt. A HIT NEM ZÁRHATÓ "RÖVIDRE" A Moody-könyv — "Élet a halál után" — évekkel ezelőtt hazánkban is óriási közönségsikert aratott, hiszen azzal kecsegtetett, hogy a túlvilágról immár szinte tudományos bizonyosságot kaphat az ember ezekből a "halálközeli élményekből". A lélektan szakemberei foglalkoznak ezekkel és az agykutatók számára is fontos tünetekről van szó. A KNA Detlev Linke bonni agykutatóhoz fordult azzal a kérdéssel, hogy minden haldoklónak vannak ilyen élményei (elszakadás a testtől, feltáruló fény, boldogságérzet)? A professzor szerint ezek csak akkor jelentkeznek, ha az agyban bizonyos kémiai változások következnek be (pl. adrenalin-koncentráció) és izgalmi állapotba kerül. Tehát nem a túlvilágba pillanthatunk be általuk. Továbbra is igaz marad, amit a dúsgazdag és a szegény Lázár evangéliumi története tanít: ha Isten szavának nem hisz az ember, akkor annak sem, aki "odaátról" jönne vissza. Ne akaijuk "tudni" azt, amire a hit kegyelméből rátettük az életünket. GOETHE MÉLYEN VALLÁSOS VOLT Erika Lorenz, a hamburgi egyetem tanára azt írja a Christ in der Gegenwart c. ffeiburgi katolikus hetilapban, hogy Goethe mélyen vallásos volt, nem annyira dogmatikai értelemben, mert metafizikai vallásossága közelebb állt a misztikához. Természettudományos kutatásai istentiszteletet jelentettek számára. A színeket például azért tanulmányozta negyven évig, mert úgy vélte, ezen a területen lehet legközelebb kerülni Istenhez. Goethe számára a fény — a kezdet és a szentség, mint maga az Isten. A fény és szín tanulmányozásával a természet megfigyelésén alapuló vallásos hitre jutott. Halála előtt egy hónappal írta: "Ezáltal a határhoz értem, hogy elkezdjek hinni, ahol mások kételkednek." Mély igénye volt, hogy Istent és az embereket szolgálja költészetével és kutatásaival. A TEMPLOMBAJÁRÓK TOVÁBB ÉLNEK Amerikában mindenre készül felmérés. A legújabb adatai szerint a rendszeresen templombajáró idősek tovább élnek. Négyezer idős embert figyeltek ebből a szempontból hosszú éveken át. Megállapították, hogy közülük hat éven belül fele annyi templombajáró halála várható, mint a templomkerülők esetében. A magyarázat persze nagyon érthető: a hívő emberek általában kiegyensúlyozottabban és egészségesebben élnek. VÁLTOZÁS KÍNÁBAN? A Szentszék és a Kínai Népköztársaság viszonyának némi változását jelzi, hogy negyven év óta először szenteltek nyilvánosan olyan katolikus püspököt, akit a pápa nevezett ki. Május közepén a kínai hatóságok legalábbis hallgatólagosan eltűrték, hogy a mandzsunai Jilin székes- egyháza előtti téren ünnepélyesen püspökké szenteljék a 73 éves Damasus Zhang Han-min-X. Úgynevezett "hazafias", tehát a rendszerrel együttműködő shanyangi érsek volt a szentelő. A szertartás elején latinul felolvasták a pápa kinevező bulláját. A pápai kinevezést a kínai kommunisták eddig mindig külföldi beavatkozásként szigorúan elutasították. Az eddig tudomásul nem vett II. vatikáni zsinat liturgikus reformját is tudomásul vette a "hazafias" egyház és a mostani szentelésről szóló beszámolójában a szentelő érsek arról tájékoztatta a Szentatyát, hogy az a megreformált szertartás szerint zajlott le, hatezer hívő, hatvannyolc pap és száznegyven nővér jelenlétében. Pár nappal később az eddig állami részről el nem ismert, titokban szentelt 78 éves Shih Jing Xian shangqiui püspököt a henani tartományi kormány nyilvánosan beiktatni engedte. A püspök 1991 óta felszentelt, de hivatalosan nem foglalhatta el püspöki székét, megfigyelők még nem tudják eldönteni, hogy ezek az események tartós fordulatot jelentenek-e Kína és a katolikus egyház, valamint a Szentszék viszonyában. A MAFFIA ÁLDOZATÁNAK BOLDOGGÁ AVATÁSA Palermóban megkezdődött az 1993-ban meggyilkolt Giuseppe Puglisi pap boldoggá avatási ügye, közölte a palermói bíboros érsek. A pap a szicíliai főváros hírhedt Brancaccio negyedében igyekezett munkanélküli fiatalokkal szociális munkát szervezni. Mivel ez a maffia érdekeit sértette, meggyilkolták.
