Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-10-01 / 10. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. október STIRLING GYÖRGY MI TÖRTÉNT A NAGYVILÁGBAN AZ UTOLSÓ HETEKBEN?- Emberek és események Összefoglalónkban talán először azt a helyet kell megemlíteni, amelynek neve hónapokon át a világsajtó címoldalán szerepelt: Koszovói. A lényeget tekintve itt nincs semmi újság: Koszovóban a helyzet változatlan... Az elmenekült és több európai országban szétszóródott albánok visszatelepítése nagyon lassan halad s a koszovói közállapotok a háború befejezése után hetekkel még mindig zavarosak és áttekinthetetlenek. A legnagyobb gond, hogy az albánoknak nincs olyan vezetőjük, akit valamennyien elfogadnának, aki hiteles és tárgyalóképes lenne. A mérsékelt Rugóvá betölthetné ezt a poziciót, de például a Koszovói Felszabadító Hadsereg külön utakon jár és nem ismer el maga fölött senkit sem. Ugyanakkor a harcosai még mindig rengeteg fegyvert tartanak maguknál és napirenden vannak az erőszakos cselekmények Koszovóban ma ugyanaz folyik, mint folyt azelőtt, csak fordított előjellel: pár hónappal ezelőtt a szerbek üldözték és öldösték az albánokat, most meg az albánok bosszulják meg a rajtuk esett sérelmeket. Minden nap leég néhány szerb ház, lakói pedig elmenekülnek A KFOR békebiztosító katonái mindent elkövetnek hogy rend legyen, de hiába: eddig csak annyit értek el, hogy ők is célpontjaivá váltak a szerb és albán orvlövészeknek Jugoszláviában egyre erősödik a Milosevics-ellenes hangulat és a nép, amely a bombázások alatt az elnök mögött áll, most lemondását követeli. A városokban egymást érik a tüntetések és az ellenzék egyre szervezettebben lép föl a belgrádi vezetéssel szemben, hogy kikényszerítse a politikai változást. Ám egyelőre sikertelenül és a demokratizálódásnak még semmi jelét sem látni Jugoszláviában. A helyzetet bonyolítja, hogy az összezsugorodott Jugoszlávia egyik tagköztársasága, Montenegro el akarja hagyni az államszövetséget és önállóságra tör. Ez súlyos csapást jelentene Belgrádra s emiatt a rendszer ideges és várható, hogy kemény kézzel próbálja majd megtartani az ország egységét. Ami nem fogja megkönnyíteni a koszovói helyzet konszolidálódását. Az augusztus hónap legjelentősebb eseménye Oroszországhoz fűződik: ismét lázadás tört ki az orosz birodalom déli határszélén, a kaukázusi övezetben. Itt több olyan tartományt találunk, amelyek még a cárok idejében kerültek Moszkva fennhatósága alá és kisebb-nagyobb megszakításokkal azóta sem szűntek meg harcolni az önállóságért. A bolsevizmus évtizedei alatt a diktatúra olyan drákói szigorral nyomta el ezekben a túlnyomórészt mohamedán lakosságú tartományokban a függetlenségi mozgalmakat, hogy mukkanni sem lehetett, de a Szovjetunió széthullása után lángralobbant a hamu alatt szunnyadó parázs. Először Csecsenföld lakói ragadtak fegyvert és több évig tartó háborúban sikerült kivívniok egy látszatönállóságot, most meg a szomszédos Dagesztánban csapott magasra a lázadás tüze. Moszkva augusztus közepe óta mind több és több csapatot küld a háromezer méteres hegyektől szabdalt járhatatlan terepre, hogy leverje a magukat vahabitáknak nevező iszlám felkelőket, de egyelőre nem ért célt. A terepet kitünően ismerő helyi lakosok gerilla hadviselést folytatnak az úttalan utakon nehezen mozgó orosz csapatok ellen és érzékeny veszteségeket okoznak nekik. Úgy tűnik, az oroszoknak semmivel sem lesz könnyebb dolguk, mint Afganisztánban vagy Csecsenföldön volt. Hasonlóságot jelent az előbbiekkel az is, hogy az orosz erők ezúttal Dagesztánban is fanatikus moszlimokkal kerültek szembe, akik szent háborút - dzsihadot -- hirdettek a megszállók ellen. Valószínűleg nincs összefüggés a két esemény között, de Oroszország a múlt hónapban még egy másik meglepetéssel is szolgált a világnak. Augusztus 9.-én Jelcin három hónap után leváltotta Szergej Sztyepasin miniszter- elnököt és az addig teljesen ismeretlen Vlagyimir Putyint nevezte ki a helyére. Ezzel "Borisz cár" egy éven belül már a harmadik kormányfőt menesztette - tavaly augusztusban Szergej Kirijenkót, idén májusban Jevgenyij Primakovot, majd most Sztyepasint -, hogy egy negyedikkel próbálkozzék (1991 óta Putyin már a hatodik miniszterelnök Moszkvában.) Hogy kicsoda Vlagyimir Putyin, arról külön ismertetést írtam a mostani számban, ezúttal legyen elég annyi, hogy pályafutása alapján nem sok jót várhat tőle a világ. A Dumában tartott bemutatkozó beszédében nagyon kemény hangot ütött meg és stílusát sokan a volt KGB-fönök, Andropovéhoz hasonlították. Putyin kíméletlenül akar eljárni a dagesztáni harcosokkal szemben is, akiket terroristáknak nevez és nemcsak őket fenyegeti könyörtelen légi bombázással, hanem a csecseneket is, akiket azzal vádol, hogy támogatják a vahabitákat. Az elmúlt hetek eseményeihez tartozott az augusztus 11.-i teljes napfogyatkozás, amelynek lefolyásáról lapunk másik helyén helyszíni riportban számolunk be. Itt csak annyit, hogy ezt a ritka természeti jelenséget — amikor a Hold a Nap és a Föld közé kerülve árnyékával tökéletesen eltakarja a Napot - ezúttal Magyarország egyes részeiről is lehetett szemmel követni, ezért a magyar sajtót előzőleg már heteken át ez a téma foglalkoztatta. Az "évszázad nap- fogyatkozása" valóban megérdemelte a figyelmet, hiszen ehhez hasonlót Magyarországon utoljára 1842-ben lehetett látni és a legközelebbi teljes napfogyatkozást 2081-ben figyelhetik meg majd az unokáink... Augusztus 11.-én a déli órákban Magyarországon gyakorlatilag megállt az élet, mert három órán keresztül mindenki az eget kémlelte. És a látvány örökké emlékezetes marad a szemtanuk számára... Augusztus 17.-én viszont tragikus esemény híre rázta meg a civilizált világot: Törökországban megmozdult a föld! A Richter-skála szerint 7,4-es erősségű rengés a kisázsiai
