Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-01-01 / 1. szám
1999. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 HAZAI ÉLETKÉP Amiről a médiumok sunyin hallgatnak CIGÁNY STRICIK SZÉTVERTEK EGY FALUT Szeretem a magyar televíziót. Közszolgálatit, kereskedelmit egyaránt. Mert olyan független, olyan pártatlan. És tetőtől talpig magyar. Persze ő is szeret minket, legalább annyira, mint szülő a hülye gyerekét. Sőt, egy picit annál is jobban. Ezért szűri meg nekünk mindig a híreket: nehogy a torkunkon akadjon. Mert a képernyő fura urai pontosan tudják, hogy mi az a hír, amit megoszthatnak velünk, és mi az, amitől meg kell kímélniük minket. Hír az, ha egy tudathasadásos ámokfutó pedagógus « agyi rövidzárlat következtében - késsel megszurkál néhány cigánygyereket. Erre ki kell menni a stábnak! Mi több ott kell dekkolnia. Ömlenek a képek, sok vérrel és üvöltöző, átkozódó szülőkkel. Megjelenik a cigány balhékülönítmény, élén Horváth Aladárral, és Farkas Flóriánnal (a cigány szervezet vezetői), akit valami kétmilliós disz- nósága után eljárási kegyelemben részesített mindenki Árpi bácsija. Jönnek és mondják a magukét. Bűnös az egész világ, mindenki rasszista, fasiszta. Most már aztán nagyon kell szégyellni magunkat — egy megbomlott elme miatt. A tévé egy hétig ezen csócsált. Ami viszont nem hír, amit említeni sem érdemes, olyan pitiáner dolog, az az, hogy - ha jól emlékszem a falu nevére -- Vértesacsán egy cigányt éjszaka nem szolgáltak ki hitelre. Nem hír ez akkor sem, ha az illető éjjel kettőkor elkezd üvölteni, majd — miután ezt valaki szóváteszi — megsértődik. (Hogy mit keresett ez a roma csávó éjjel kettőkor Vértesacsán? Oda való volt a lány, akit a Rákóczi téren futtat. Hősünk tehát olyan őrző-védő ember. Vagy ahogy a köznyelv definiálja: strici. Ez a tanult szakmája. Ma idehaza ezt a szakmát ugyanúgy lehet űzni, mint mondjuk rendőrnek lenni. Vagy házmesternek.) Szóval roma barátunknak beletapostak az önérzetébe. Még visszaszólt, hogy ezt még megkeserülitek, majd kocsiba vágta magát, és irány: Budapest. S csak egy nap telik el, és lássatok csodát! Éjszaka BMW-k, Audik, Mercedesek állnak meg - köztudott: a stricik adnak a megjelenésre -, és kiszállnak a szakmabeli romák — állig felfegyverkezve. Akkor éjszaka szétverték a falut. Volt, akinek a szemét verték ki, volt, akinek a fogát, de akadt szerencsés ember is, aki megúszta nyolc napon belül gyógyuló sérüléssel. Hajnalig ütöttek- vágtak mindenkit, aki kitette lábát az utcára. Lövések is dörrentek. A sérültek száma több mint tucat... S az egész faludúlásról mélységes csend honol a "magyar" sajtóvilágban. A Népszamárság, a Népszaga, a Magyar Zűrlap, úgy hallgat, mintha nem is lennének ebben az országban stricik és cigányok. Még Vértesacsa sem. Most nem hőbörög Horváth Aladár és Farkas Flórián, és nincs rendőrszóvivő. Egyszóval semmi sincs. Az egész nem hír. Ennek oka egyszerű: akik vertek, barnabőrüek voltak, akik az ütlegeket kapták, fehérek. A kisebbség verte a többséget. Bár - ha így megy tovább - lassan ez a kisebbség lesz a többség. Mi pedig szedhetjük a sátorfánkat. S. G. /Új honfoglalás/ MAGYAR - AMERIKAI TÁRSKERESŐ FÉRFIAKNAK - HÖLGYEKNEK Feliratkozási díj: 10 dollár Megrendelhető: Magyar hölgyek fényképes társkereső magazinja - több mint 100 hölgy 19 éves kortól. Connections & Tours 19634 Ventura Blvd. 315, Tarzana, CA 91356 Tel.: (818) 708-3040 - Fax: (818) 708-3043 PÁRIZSI LEVÉL "La Hongrie de Tan Mil - Egy európai nemzet születése" címet viselte a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállítása az észak-franciaországi Caen városában, amelynek megvalósításában közreműködött a Musée de Normandie, valamint a milánói és bolognai archeológiái múzeum. Mindjárt a bejáratnál szépen berendezett jurta fogadta a látogatót, majd ezt követően a Kárpát-medence különböző részein feltárt sírok eredeti gazdag leletei. A hatást csak fokozták a kereszténységre utaló első ötvösművek gazdag díszítései és végül Szent István koronájának gyönyörű mása. Még a múzeum látogatáshoz nem szokott és minket magyarokat alig vagy rosszul ismerő franciáknak is élményt jelentett hazára talált őseinkkel való találkozás. Az osztályokkal érkező tanárok részére külön kísérőfüzetet készítettek. Az igényesebb látogatónak pedig, a szakszerűen hét témakörbe csoportosított kiállítás anyagához, egy 218 oldalas bőven illusztrált katalógus állt rendelkezésre. A magyarok Európába való beilleszkedése időben egybeesett és sokban egyezett a Skandináviából hajókkal ide betörő, helyüket kereső és letelepült, majd Angliát is meghódító normannokéval. Ók felszívódtak, mi megmaradtunk. Talán hasonló múltunk is hozzájárult, hogy az illetékesek Normandiát választották európai bemutatkozásnak első állomásaként. A sajtó viszhangja, La Figaro-val az élen minden szempontból kedvező volt. Nem véletlen, hogy Normandia hercegeinek egykori főtörvényszék épületében eredetileg július 25-től, november 2-ig tervezett kiállítást a fokozott érdeklődés miatt egy hómappal meghosszabították. A kiállítás tehát jó ajánlással érkezik Toulouseba és minden bizonnyal Madridban és Helsinkiben is elismerésre számít, hogy azután visszatérjen eredeti rendeltetési helyére, Budapestre, az addigra felújított Magyar Nemzeti Múzeum épületébe. /ÉLETÜNK/ Molnár Qttó
