Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-09-01 / 9. szám
12 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. szeptember S1SA ISTVÁN STERILIZÁLT TÖRTÉNELEM (Glatz Ferenc. A MAGYAROK KRÓNIKÁJA)- OF1CINA NOVA - Bp.Mefy nemzetnek nincs hite Éljen bár - nincs élete. (Kisfaludy Sándor) Olyan történelem könyvről lesz szó itt, amilyent magyar vonatkozásban még nem látott a világ. A mű 816 albumnagyságu oldalon luxus kivitelben csaknem négyezer szócikket tartalmaz; több mint kétezer, túlnyomórészt színes kép és 120 térkép gazdagítja. Súlya (4 kg) kétszerese a külföldön rólunk kiadott eddig legnagyobb angol nyelvű album, The Spirit of Hungary súlyának. Glatz Ferenc, mint a Magyar Tudományos Akadémia elnöke képes volt munkatársak légióját a szerkesztésre megnyerni. A mű névmutatója is lenyűgöző kb. 3500 névvel. A Németországban nyomott albumra költött milliók összege felbecsülhetetlen. Maga a cím nem új, mert már 1488-ban megjelent Augsburgban Thuróczy János Chronica Hungaroram-a, latin nyelven. Lapjain a hun-magyar rokonságot hirdette, mig Glatz Ferencék a Habsburgok által is felkapott finnugor, uralvidéki származás hívei. Pedig, ha Ázsia feljövő csillagjára számítunk a 21. század egén, akkor vajmi keveset ártana nekünk a Bajkál tó vidéki, ázsiai származásunk emlegetése. Ezt egyébként egyes kínai és japán tudósok is elfogadják. Magyar származású kutatók, mint pl. dr. Érdy Miklósnak az ugorok földjén, Dzsungáriában tett utazásai az elmúlt évtizedben, megerősíteni látszanak ezt az elméletet. De visszatérve Glatz Ferenc művére az vitathatatlan, hogy igen okos, nagytudású és látókörű, jótollú személyek közös alkotása ez. Velük vitába szállni e szűkreszabott írásban nem lehet. De nem is szükséges, mert az elózó áradozások csupán az érem világosabb oldalára vonatkoznak, míg annak túloldalán található negatívumokra viszonylag könnyű rámutatni. Módszertani hibák, hiányok és aránytalanságok ui. szépszerével találhatók a könyvben, súlyosbítva ideológiai részlehajlással. A szerkesztő 13 fejezetre osztja a művet. Az oldalak bal margóján apró betűkkel, távirati stílusban az éppen tárgyalt év(ek) főbb eseményeit emelik ki a szerkesztők - saját szájízük szerint. A fő szöveg, ha lehet ilyenről beszélni, oldalanként 3-4 ábrával, mozaikszerű tálalásban, képes híradóként mintegy szórakoztatja az olvasót. Időnként a főszereplők rövid, részleges életrajza is megjelenik, amit későbbi oldalak apró hozzáadásokkal egészítenek ki. - Ilyen felaprózott adalékokból azonban az olvasó képtelen átfogó képet alkotni nagy magyarok életpályájáról, akiknek példája ihletet, lelkesedést kellene keltsen az utókor szemében. Pedig milyen égető szükség lenne ma> napság szülőhazánkban nemzeti ideáljaink megerősítésére! Hőseink emlékének, hagyományaink tisztelete magyar szellemünk tartozéka s egyben történelemformáló erő. Továbbadása jövőnk záloga. A MAGYAROK KRÓNIKÁJA szellemi vérszegénységben szenved ezen a téren. Legnagyobb hatású történelemformálónk, nemzetközi téren is, Kossuth Lajos volt. Mégis, fura módon, ő az egyetlen nagyjaink közül, akiról a KRÓNIKA nem is közöl bevezető életrajzot, hogy annál több töredéket találjunk elszórva róla későbbi oldalakon. — Miért, miért ez a mozaikos módszer, merül fel a kérdés? Nem valószínű ugyanis, hogy a szuperintelligens szerkesztők nem lettek volna tisztában módszerük hiányosságával. - Az olvasóban lappangó benyomás azt sejteti, hogy ideológiai beállítottságból eredő, valami tudatalatti eszményrombolás rejlik emögött. Nehogy valamikép a felnövekvő magyar fiatalság a nacionalizmus felé sodródjék a hősi magyar múlt felújuló tisztelete révén. Ámbár ilyen felújulás csak természetes hazaszeretetet erősítene, egyes körök Budapesten aggódnak, hogy a patriotizmus nacionalizmussá fajulhat, onnan pedig a Reform című lap szerint "már csak egy lépés az antiszemitizmus. Ezt pedig nem akarjuk." - Ilyen aggódás bár megérthető, túlzás szüleménye. Mégis, ugyanettől félnek az MTA egyes körei és támogatói, akik szerint A MAGYAROK KRÓNIKÁJA nem szolgálhat eszközül esetleges nacionalista irányzatoknak. Arra viszont, hogy milyen könyvek érdemelték ki a múltban az MTA támogatását - némi kitérővel bár - rá kell mutatni egy külföldön, Peter Sugar neve alatt 1990-ben Amerikában megjelent History of Hungary című könyvre. Ennek előszavában a szerző megköszöni az MTA támogatását. Szomorú csak az, hogy a könyv meg sem említi az utódállamokba került magyar kisebbségek sorsát s semmi utalás nincs a leendő kisántánt propagandistáinak aknamunkájára Trianon előkészítésében. Az I. világháborúnak 3 oldalt szentel a szerző, viszont 13 oldalt a Károlyi-kormány és a proletárdiktatúra történetének. A Vörös Terrort három sorban említi, annál vérfagyasztób a Fehér Terrorról szóló rész, mely szerint "az ellenforradalom első három hónapjában mintegy ötezer (!) embert végeztek ki és több mint 70 ezer került börtönbe vagy internáló táborba. (310.old.) E számok persze a fantázia szüleményei. - (Kivonat a magyar parlament Külügyi Bizottsága által 1993-ban szétküldött "Magyarország Torz Tükre a Világban" című kiadványból).— E sorok írója akarva-akaratlanul képzettársításba hozza Glatz Ferenc és Peter Sugar könyvét, ámbár ez utóbbi eltörpül A MAGYAROK KRÓNIKÁJA mellett. Még akkor is, ha társszerzői között olyan nevek vannak, mint Hanák Péter, Berend T. Iván, Ránki György és Jeszenszky Géza. Glatz Ferenc művében a szövegezésből szenvtelen- ség érződik s a korszakokat festők palettája fekete, fehér, szürka - de rózsaszín az 1945-1990 között. Részrehajlás mutatkozik az egyes fejezeteknek juttatott oldalszámokban. A szovjet korszak leírására 161
