Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1999-07-01 / 7-8. szám

SOÓS GÉZA Mi legyen a Vajdasággal? TÖRTÉNELMI PILLANATHOZ ÉRKEZETT AZ ORSZÁG 4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999.júl.- aug. El csitultak a fegyverek a déli szomszédunknál. A kommunizmusból itt felejtett Milosevics diktatúrája a Koszovóban élő albán kisebbség számára nem hagyott más lehetőséget, mint a fegyveres harcot. A szerb vezetés ezt ürügyül használta ki és megkezdődött egy nép elüldözése. Mi magyarok megtapasztalhattuk a mód­szert, hiszen a Felvidékről hasonló brutalitással űztek el sokszázezer ma­gyart. Mint említettem a módszer ha­sonló, csak sokkal kegyetlenebb. Most, hogy Magyarország a NATO tagja lett, bizonyos kötelességek hárulnak rá, így van ez akkor is, ha hazánk kényes helyzetbe van a vaj­dasági magyarság miatt. A kormány különös egyensúlyozásba kényszerült, hiszen egyfelől a szövetségi hűség, másfelől a Vajdaságban élő magyarok félelme a szerb bosszútól. A gond csak az, hogy a koszovói helyzet megítélésében a hat parlamenti párt között egyfajta konszenzus alakult ki, melyből most az MSZP megpróbál ki­hátrálni. Az ürügy, hogy a NATO Magyarországra telepít vadászbom­bázókat, melyekkel könnyebben el­érheti a szerb célpontokat. Sőt nem csak a szerb, hanem a vajdasági célpontokat is, melynek már ott élő magyar áldozatai is vannak. Ferihegy­re megérkeztek a tanker gépek, melyekből a levegőben tankolhatnak kerozint a különböző F-tipusú gépek. Az MSZP kihátrálása a megál­lapodásból főleg párt érdekeket szol­gál, és nem az ország érdekeit. Egyszer, ha eljön a béke, megkerülhetetlen lesz a Vajdaság sorsa. Minden igaz magyar embernek, egyet kell érteni Csurka Istvánnal, hogy elérkezett a történelmi pillanat, amikor a Vajdaság egy részének vissza kell kerülni hazánkhoz. Ugyanis amig Molosevic hatalmon van, addig az ott élő magyarságnak, egy nyugodt pil­lanata nem lesz. Arra pedig kicsi a remény, hogy a háború befejeztével a diktátor is eltűnik. Idehaza a pártok többsége, sajnos nem így gondolkodik, hanem egyfajta autonómiában, mond­ván az ott élő magyarok is ezt sze­retnék, melynek többször is hangot adtak. Ez a vélekedés több mint cinikus, ugyanis próbálnák meg a vaj­dasági magyarok az elszakadásról beszélni, azonnal a koszovói albánok sorsára jutnának. Tudomásul kellene végre venni, hogy a vajdasági magya­rok a szerbek foglyai, és mint fogoly csak a fogvatartó érdekében nyi­latkozhat. Kongresszust tartott a Fidesz, mely egyben vezetőségi tisztújítás is volt. A régi vezetőséget újra válasz­tották. A párt élén továbbra is Orbán Viktor maradt. Jelszó, a győztes csapaton ne változtass. A kongresszus jó alkalom volt a számvetésre, az elmúlt egy évről. Ami a gazdaságot il­leti, a délszláv háború nem múlt el nyomtalanul. Túlnagy baj nincsen, az export dinamizmusa tovább tart. A GDP emelkedése 4 százalék fölött van. Az infláció is csökken, bár ez az utóbbi hónapokban mintha lelassulna. A 9 százalékos infláció így is tartható. Ami mégis gondot okoz, az a költ­ségvetés hiánya. A hiány már az egész évre tervezettnek a 70 százaléka, mely időarányosan kedvezőtlennek mond­ható. Ma még úgy tűnik, nincs ok a gazdasági beavatkozásra, irányváltás céljából. Tovább gyűrűzik a megfi­gyelési botrány. Egyelőre nehéz tisztán látni, az viszont meglepő volt, hogy Csintalan Sándor ismert MSZP-s politikus úgy nyilatkozott, hogy a titkosszolgálat igenis megfigyelt pár­tokat. Az idevonatkozó iratokat titkosították, mégis úgy tűnik, Orbán Viktor bejelentése nem volt alap­nélküli. Már csak az a kérdés, hogy ki volt a megbízó, és mennyire volt benne a Magyar Szocialista Párt. Ók ugyanis esküdnek, hogy semmi ilyen disznóságban nem volt részük, csakhogy a szavahihetőségüket rég eljátszották. Most a miniszterelnök és az MSZP elnöke kérték a titkosítás feloldását. Nem az MSZP-ről jutott eszembe, de Magyarországon sok a disznó. Ahogy azt mondani szokták, túltermelési válság van. A fogyasztó ezt onnét tudja, hogy régen volt ilyen olcsó a sertéscomb és a karaj. Még sem fogy igazán, hiszen nagyon sok családnak így sem telik disznóhúsra. A földművelési tárca, hogy elkerülje a húsipar összeomlását, intervenciós felvásárlást tervez, 193 forintos kilónkénti áron. Ez óhatatlanul fel­jebb fogja vinni a húsárakat, mint ah­ogy azt már be is harangozták. Különös ország a miénk, ha sok volt a disznó, abból mindig csak baj volt. Is­ten őrizz, hogy valaki ebben a megjegyzésben politikát gyanítson. Végezetül, az elnyűhetetlen Deutsch Tamás, Sport és Ifjúsági miniszterünk a FIFA utolsó felszó­lítására kénytelen volt visszahelyezni Kovács Attilát az MLSZ elnöki tiszt­ségébe. A FIFA azzal fenyegetőzött, hogy ha nem történik meg záros határidőn belül a visszahelyezés, akkor a Magyar Labdarugó Szövet­séget kizárják abból a lehetőségből, hogy a magyar futballklubok indul­hassanak a különböző kupákban. Csendben jegyzem meg, hogy nem történne nagy tragédia, hiszen csapa­taink évek óta az első fordulónál nem jutnak tovább. Kesernyésen jegyezte meg valaki Deutsch Tamás politikai sutaságáról, hogy csak sajnálni lehet, hogy a Kádár-kormány alatt nem ő volt a honvédelmi miniszter, mert akkor Magyarországot rövid úton kizárták volna a Varsói Szerződésből.

Next

/
Thumbnails
Contents