Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-06-01 / 6. szám
1999. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 21 listavezető. Az új elöljáró legfőbb célkitűzése a régió gazdasági és szociális fejlesztése.-"Nem túlzás azt állítani, hogy ha a NATO nem kerekedik felül (Jugoszláviában), akkor ez az Atlanti Szövetség szavahihetőségének végét jelenti és az USA mint elsőszámú világhatalom végét is. A következmények pedig lesujtóak lehetnek a világ stabilitása szempontjából" - hangsúlyozta a spanyol El País hasábjain megjelent írásában Zbigniew Brzezinski volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó. Brzezinszki szerint hatalmas hiba volt, hogy a NATO és Clinton elnök már a kezdetektől leszögezte, nem készül szárazföldi támadásra. "A szárazföldi támadás elengedhetetlen, és előkészítését azonnal meg kellene kezdeni" - véli a politikus. —A The Washington Post-ban megjelent vélekedés szerint a NATO szárazföldi erőinek Jugoszláviai bevetése esetén földrajzi értelemben az lenne a leginkább kínálkozó megoldási lehetőség, ha Magyarország felől indítanának támadást Belgrád ellen. A lap ezt a vélekedést - katonai szakértőkre hivatkozva - azzal támasztotta alá, hogy északi irányból sík, nyílt terepen lehetne előre nyomulni a főváros felé. Rögtön ez után azonban ellenérvként hozzátette azt is: bizonyára ez esetben kellene számolni a legerősebb ellenállással a jugoszláv kormányerők részéről. A lap egy másik írása szerint ebben az esetben előbb 200 ezer katonát kellene telepíteni Magyarországra. E cikk szerzője úgy véli, a sík terep a feltételezhető ellenállás szempontjából inkább kedvező lenne a NATO-nak: nehezítené a gerilla tevékenységet. Az előző cikkben a lap elemezte a másik, korlá- tozottab lehetőséget is: eszerint Macedóniából és Albániából hegyes terepen át kellene - hallatlan nehézségek árán, mintegy 75 ezer katona bevetésével - megszerezni az ellenőrzést Koszovó fölött. Ez az írás is mintegy 200 ezerre tette az egész Szerbia meghódításához szükséges haderő létszámát.-Szlovákiában egyre nagyobb viszhangot kelt az Európai parlamentnek az a határozata, amelyben arra szóltják fel Csehországot vonja vissza a még mindig érvényben lévő benesi dekrétumokat. A pozsonyi Pravda cikkírója ezzel összefüggésben rámutat: Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság utódállama, ezért nyilván nem kell sokáig várni arra, hogy hasonló felhívás érkezzen a pozsonyi kormány címére. ”Kétségtelen - hangsúlyozza a cikkíró -, hogy a győztes hatalmak nem hagyták jóvá a szlovákiai magyarok kitelepítését. Így aztán erőszakos lakosságcserére került sor, amelyhez a rosszemlékű reszlovakizáció és a csehországi deportálások társultak". —A marosvásárhelyi Recurs napilapban Ileana Sandu "A magyar figyelmeztetés” címmel közöl vezércikket. A cikkíró szerint nem az irredentizmus bizonyítéka az , ha valaki kijelenti: a határon túli magyaroknak joguk van ahhoz, hogy eldöntsék, hova tartoznak, például ha azt mondják: az anyaország részét képezik. A jugoszláviai válsággal kapcsolatos magyar "célkitűzés" az, véli a szerző, hogy "a konfliktus befejezése után helyi referendumok következ-tében a határon túli magyaroknak olyan életfeltételeket biztosítsanak, amelyeket az anyaország biztosítana számukra". A konfliktust lezáró békeszerződés idején a magyar állam erre vonatkozóan garanciákat fog követelni. A szerző Csurka Istvánnak az utóbbi időben tett, nagy port kavart kijelentéseit idézi, és azt is, amit Orbán Viktor válaszolt. Idézi a magyar miniszterelnököt: "Világos, hogy a magyar kormány az európai gyakorlatnak megfelelően támogatja a határon túli magyarságot, ezért beszélni kell az autonómiáról." Majd Martonyi János külügyminisztert is idézi, aki kijelentette, hogy: Ha "Magyarorország az etnikai tisztogatás kezdeti jeleit fogja tapasztalni, akkor felkéri majd a NATO-t, hogy biztosítsa a kellő védelmet". A cikkíró ebből arra következtet, hogy Magyarország a jugoszláv válság után a NATO ernyője alatt fokozni fogja az autonómia- törekvések támogatását. —"A bombázásokat követően nem alakult ki nagyobb méretű menekülthullám a vajdasági magyarok körében" - jelentette ki a Magyar Szó-nak adott intejújában a VMSZ elnöke. Ugyanakkor a rendkívüli állapot bevezetése óta - amikor Szerbiában megszűnt az oktatás - sok diák ment át ideiglenesen magyarországi iskolákba. Kasza József szerint egyedül Szegeden több mint 120 vajdasági magyar diák tanul. —A Kárpáti Igaz Szó kiemelt helyen tudósít a megyei állami közigazgatási hivatalban a járások illetékesei, az egyházak képviselői részvételével a humanitárius segélyekről tartott tanácskozásról, amelyen egyebek között elhangzott, hogy az árvízkárosultak számára a belföldi segélyeken kívül több mint 30 országból érkeztek segélyszállítmányok. A legtöbb segítséget Magyarország nyújtotta. Nagy segítséget jelentett a magyar kormány által küldött 350 tonnányi vetőmag.-Szabadkán kikapcsolták a helyi kábeltévén közvetített magyar adásokat. Mivel a kapcsolás csak a magyar adókat érintette, a nyugati csatornákat nem, Kasza József polgármester hátrányos megkülönböztetésként értékelte az intézkedést. A helyi kábeltévénél "felsőbb utasítással" indokolták a történteket.-Kárpátalja egyetlen új iskolája épül Salánkon. A munkálatokat még az idén szeretnék befejezni, ezt csak a pénzhiány akadályozhatja meg. A gyerekek ma még a század elején épült, és mára életveszélyessé vált tantermekben tanulnak. A salánki középiskolát a század eleje óta nem újították fel. A hét épület életveszélyes, és egészség- ügyi szempontból se felel meg az előírásoknak. Kérelem washingtoni Olvasóinkhoz! Keressük Lénárt Klárát (Darvas család), kérjük, aki ismeri és tudja a címét vagy telefonszámát, szíveskedjék közölni szerkesztőségünkkel.
