Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-05-01 / 5. szám
1999. május AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 becsempészni a közösségbe. Gondoljunk csak Törökországra. Attól, hogy a NATO tagja, egy kurddal sem ölt meg kevesebbet, mint amennyi lehetősége kínálkozott. Tudom az erdélyi magyarok nem Európa kurdjai, de ha nem vigyázunk, könnyen azzá válhatnak. Romániában mind erre nagyon is meg van a késztetés, miközben újra és újra a demokráciát emlegetik. Soós Géza * * * A B U L I Vendégségben jártam egyik régi ismerősömnél, akinek a fia éppen aznap ünnepelte huszonegyedik születésnapját. Elfogadtam az ifjú ünnepelt meghívását egy pohár pezsgőre, és az ünneplő fiatalok közé vegyültem. A jókedvű zsivajgásban izgalommal gondoltam vissza azokra a régi születésnapokra, amikor még én is csak huszonéves voltam. Emlékszem, ilyenkor milyen parázs viták repesztették a falakat: indulatok, elképzelések csaptak össze egymással birkózva. Azt képzeltem, hogy akik ma itt összesereglettek, valamennyien ugyanolyan iljú titánok, mint mi voltunk valaha: mag akarják változtatni a világot. Ekkor felfigyeltem egy kócos ifjúra, aki kipirultan magyarázott valamit a társának, de az nem volt vele egy véleményen. "Isten bizonyT - esküdözött a kócos. Kíváncsiság gyötört, kinek van igaza, és miről is van szó? Persze: a vasárnapi meccsről. "A bíró tizenegyest ítélt, de nem volt igazar - kardoskodott a többség. Kiszaladt belőlem a levegő, egészen elgyengültem, akár a léket kapott léggömb. Tizenegyes? Sietve átültem egy másik csoporthoz, mivel a focihoz nem értek. Figyeltem a társaságot, hátha újra fel tudok izzani velük. A fiatalok arca időközben kipirult. Az izgalomtól vagy csak az italtól? "Mit szóltok Gizihez? Az a rezedaszemű jól kifogta, elvetette magát az amerikai palivair - újságolta az egyik csokornyakkendős srác, de senki nem figyelt rá. Ketten a legutóbb látott motorversenyről beszéltek, egy lányosképű fiú pedig azt magyarázta, mit látott Floridában, ahol a nővére vendége volt. "Az más élet, fiúk! Ha én egyszer oda kijutok, biz"Isten megszedem magam! Még álmomban se jövök ide vissza! Meghívlak benneteketr Ez tetszett. Éljenzés. "Ott leszünk, de jó görlökről is gondoskodj! Meg kajárólF' Fülelve várok. De mire? Talán arra, hogy majd egy szó esik végre a hazáról. Valamikor ez mindig téma volt. És emlékszem, mellette az irodalom, a film, egy-egy könyv vagy vers, mert a szépséget és az emberséget kerestük, a jövő lehetőségét színezgettük, s bizony nem egy ilyen összejövetelen verset is szavaltak a széplelkek. Furcsa izgalom bizsergetett bennünket, és az csodajó volt. Most senki nem szaval verset, senki se beszél könyvekről, filmekről, kiállításról. Elszürkült volna az ifjúság képzelőereje? Be kell vallanom, kissé kiábrándultán üldögéltem a szoba sarkában. Kiábrándultán és értetlenül. Nagy volt a lárma, kipirultak az arcok. A vodkától talán? Ez hevítene az iljonti tűzet? Vagy a futballmeccsek bírói ítélete egy el nézett tizenegyesről? Az Amerikát járt fiú meghívásától amelyen lesz majd kaja és pia, meg lányok is akadnak'. Tévhitben ringattam volna magam már évtizedek óta amikor az ifjúságot mindmáig az új idők fáklyavivőjének hittem? A nagypapa közben kötényt kötött, és kihordta az előszobába a fiuk által kiüresített üvegeket. A mama kinyitotta az ablak fél szárnyát, hogy friss levegőt engedjen be. És akkor hirtelen felrémlett bennem egy párizsi képeslap minapi cikke, amely azt írta, hogy a harmadik évezred úgy érkezik majd hozzánk, lopakodva, akár a tolvaj az éjszakában. Már megérkezett volna? Milyen az igazi arca? Hozott, vagy ellopott valamit? Illés Sándor MÁJUS Május a legszebb hónapja az évnek, Határkő mely jelzi: vége már a télnek. A nap sugarai aranyozzák a tájat, Erdőt, mezőt, s szerte a sok házat. A madarak a légben vígan énekelnek, A jövőt tervezik s fészket építenek. A természet újra éled, dús színekbe öltözik, A szívekben hit és remény költözik. Az orgonafák illata s fehér fürtjei, A messzi környéket illattárban fürdetik. Még a városlakók is a szabadba vágynak, Ahol minden muzsikál s társra találnak. Május az új élet, a bálok évadja, Van ki a folyónál halászorsóját forgatja. Ilyenkor a fiú, a lányos ház ablakánál, Szerenáddal hódolt a választottjánál. így vallott szerelmet egykoron az ifjú, Zeneszóval üzent s ha nem volt olyan hiú, Szívébe zárta babáját, dicsérte szépségét, Vele együtt a szép májust, az esztendő ékét. Fábián Tibor-Az orosz törvényhozás alsóháza elfogadott határozatában támogatásáról biztosíltotta Belgrád csatlakozási kérelmét az orosz-fehérorosz unióhoz, és felszólította Borisz Jelcin elnököt és a kormányt, hogy haladéktalanul tegye meg a szükséges lépéseket. A határozatnak, amelyet a liberális Jabloko és az Otthonunk Oroszország mozgalom nem támogatott, ajánlás értéke van, a végső szót Jelcin elnök mondja ki.
