Amerikai Magyar Újság, 1999 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1999-04-01 / 4. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1999. április bárók és a szerviensek, azaz a nemesek kiváltságait megőrzi; egyetért azzal, hogy a békeszerződés megszegőjét Tűrje nembeli Fülöp esztergomi és Smaragd kalocsai érsek, a két kancellár egyházi fenyítékkel sújthassa.) Az év végén István ifjabb király városi kiváltságot ad a szőlősi (Ugocsa vm.) hospeseknek. Az év folyamán meghal Rosztiszláv herceg IV. Béla veje, Bosznia, Macsó és Eszaknyugat-Bulgária ura. 1263. április 5. IV. Béla a liptói Lipcsa (Német- lipcse) hospeseinek városi kiváltságot ad. Május 3. István ifjabb király a szakolyi monostornál (Szabolcs vm.) kiegészíti az 1262. évi pozsonyi és poroszlói békepontokat és esküt tesz megtartásukra. (Szentszék erősítse meg a békeszerződést; nem ad hitelt a besúgók szavainak; megbünteti a hozzámenekült bűnösöket; nem vezet sereget apja hívei vagy azok birtokai eile; mindezt apjától is elvárja.) December 17. előtt IV. Béla a nyugat-magyarországi Locsmánd megyét, kivéve a nemesek és mások birtokait, Aba nembeli Lőrinc étekfogó mesternek adományozza. Az év második fele. István ifjabb király az Észak- nyugat-Bulgáriában uralkodó Szventszláv Jakab bolgár cár megsegítésére sereget küld. A magyar had Bulgárián át benyomul Görögországba és legyőzi a támadó bizánci császár seregét. Az év folyamán IV. Béla Vas, Zala, Somogy és Baranya megyéket, továbbá Sopron, Moson, Pozsony és Nyitra várakat hozzákapcsolja fia, Béla herceg szlavón hercegségéhez.-István ifjabb király gyűlést tart Borsod, Újvár, Zemplén, Heves és Gömör megyék lakóinak.-IV. Béla kiváltságot ad a pannonhalmi apátság füzitői (Komárom vm.) népeinek és a komári (Zala vm.) királyi hospeseknek. -Éhínség pusztít szerte az országban. -Flagelláns eretnek mozgalom eléri Magyarországot. —Pál veszprémi püspök IV. Orbán pápa megbízásából regulát ad az 1250 körül szerveződött pálos rendnek. 1264. január 28. IV. Orbán pápa felszólítja IV. Bélát és István ifjabb királyt, hogy a tatárok újabb szövetségi ajánlatát utasítsák el, házassági kapcsolatot ne létesítsenek velük. Július 14. Orbán pápa IV. Béla kérésére megparancsolja az esztergomi és a kalocsai érseknek, hogy a megkeresztelt kunokat szólítság fel hitük megtartására, kereszteljék meg azokat, akik még nincsenek, az ellenszegülőket pedig űzzék ki az országból. Július 16. A pápa felszólítja István ifjabb királyt, hogy anyjának, Mária királynénak adja vissza elfoglalt birtokait; a bihari Szabolcsot, az erdélyi Radnát, Besztercét és Királyit, nővérének, Anna hercegnőnek és gyermekeinek, Bélának és Mihálynak pedig Bereg és Füzér várakat és más birtokaikat. Az év nyarán Syr Wilamus velencei kereskedő (Zsolnay László történész feltevése szerint zsidó kamaraispán) Sáros várában átadja István ifjabb királynak az 1885,5 márka súlyú finom ezüst értéket kitevő áruszállításairól és kölcsöneiről készített számadást. István a kapott flandriai, milánói, luccai, ázsiai és tengerentúli textíliákat, ötvöscikkeket, szőrméket, készpénzt és egyéb árucikkeket részben hívei jutalmazására fordítja. (István augusztus 1-én még Sáros várában tartózkodik.) Augusztus 1. után IV. Béla támadást indít fia István ifjabb király ellen. Leánya, Anna hercegnő haddal nyomul testvére országrészébe. Beveszi Patak várát (Zemplén vm.), ahol foglyul ejti István feleségét, kun Erzsébetet és gyermekeit (köztük László herceget), majd Turóc (másképpen Turul) várába viteti őket. Rosd nembeli Mihály megvédi Fűzér várát (Abaúj vm.), míg Baranka várát (Bereg vm.) IV. Béla emberei elfoglalják. Az ifjabb király Erdélybe menekül. IV. Béla a hozzá pártolt Kán nembeli László erdélyi vajdát és testvérét, Gyulát kun-magyar sereggel küldi ellene. Déva vára alatt azonban Csák nembeli Péter, az ifjabb király híve legyőzi őket, majd visszafoglalja Baranka várát. István ifjabb királyt kis kíséretével IV. Béla újabb hada Kemény fia Lőrinc országbíró vezetésével Erdély délkeleti szögletébe, a barcasági Feketehalom (Másképpen Feketehegy) várába szorítja, és ostromzár alatt tartja, mig Miskolc nembeli Panyit fölmentő seregével és a kitörő várbeliekkel le nem győzi az országbírót, aki az ütközetben maga is fogságba esik. Szeptember 9. IV. Béla a herényi (Somogy vm.) hospeseknek kiváltságot ad. Október 5. Béla szlavón herceg, IV. Béla kisebbik fia Pozsony mellett az osztrák-magyar határon házasságot köt Kunigundával, Ottó Brandenburgi őrgrófnak leányával. Október 14. előtt IV. Béla megalapítja a csúti (Pest vm.) premontrei prépostságot, felsorolja birtokait és meghatározza a csúti hospesek kiváltságát. 1264 ősze -1265 eleje. István ifjabb király a Barca- ságból megindul hadaival az Alföldre. Útközben (talán még Erdélyben) megveri a kun Menk vezetésével ellene küldött kun sereget. Ezt követően a Tiszántúlon Miskolc nembeli Panyit, Csák nembeli Péter és Máté legyőzi IV. Béla újabb hadát, melynek vezérét, Ákos nembeli Ernye bánt és nyitrai ispánt is foglyul ejti. István ifjabb király (valószínűleg a hevesi Poroszlónál) át kel a Tiszán, összevonja hadait, lefejezteti a Rátót nembeli Porc István által elfogott Aba nembeli Vata fia Lászlót, és megindul Pest felé.-Az Északnyugat-Bulgáriában uralkodó Szventszláv Jakab az 1264-65. évi magyar belháború idején szövetségre lép VIII. Mihály bizánci császárral, továbbá Konstantin bolgár cárral, és hadaival betör a Szörényi bánságba, ahol nagy pusztítást visz végbe. Az év folyamán István ifjabb király városi kiváltságot ad Szatmár hospeseinek.-Jeromos tihanyi apát mérsékeli a szolgáltatások nagysága miatt megfogyatkozó gamási (Somogy vm.) kon- dicionáriusok terheit. -Járvány pusztít az országban. Kérjük előfizetőinket nézzék mes a címzést, ott azt is feltüntetjük mikor jár le az előfizetés!
