Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
1998, március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA VIII. rész 1160. február II. A páviai zsinat III. Sándor pápával szemben I. (Barbarossa) Frigyes jelöltjét, IV. Viktor ellenpápát ismeri el. március 27. Dániel prágai püspök, I. (Barbarossa) Frigyes követe Magyarországra érkezik, hogy II. Gézát rávegye a pápai zsinat végzésének elfogadására. A magyar király kitér az állásfoglalás elől. ősze. A toulouse-i zsinaton az angol, francia és spanyol püspökök III. Sándor pápa mellé álnak, mig IV. Viktor ellenpápát egyházi fenyítékkel sújtják. 1161 tavasza. II. Géza Lukács esztergomi érsek befolyására III. Sándor pápa pártjára áll. Döntéséről utóbb értesíti VII. Lajos francia királyt, és szövetséget ajánl neki I. (Barbarossa) Frigyes ellen, Eberhard salzburgi érseknek, a császár ellenfelének pedig támogatást igér. nyara. III. Sándor pápa egyházi konkordátumban engedélyezi II. Gézának, hogy az érseki palástot (pallium) ő adja át az új érseknek; a magyar király viszont lemond arról a jogáról, hogy főpapokat nevezzen ki és helyezzen át. ősze. II. Géza fogadja Szigfrid paderbomi prépostot, I. (Barbarossa) Frigyes követét. A magyar király szakít a császárral: kitart III. Sándor pápa mellett, nem ad újabb segédcsapatot Milánó ellen, és nem épít ki dinasztikus kapcsolatot a türingiai gróffal. az év folyamán. II. Géza öt évre békét köt I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárral. 1162 előtt. Flandria és Rajna vidékéről vallonok és főleg szászok költöznek Magyarországra. Az erdélyi Szeben vidékén és a Szepességben telepednek le.-II. Géza megalapítja a Szén István királyról elnevezett stefanita ispotályos kanonokrendet, s Esztegom határában földet adományoz a Jeruzsálemben felállított rendház szerzeteseinek, hogy felépítsék első magyarországi rendházukat. A kapott birtokon hamarosan felépül az esztergomi (szentkirályi) stefanita ispotályos vagy keresztes konvent. Az önálló magyar ispotályos rend alapítását utóbb Manfréd bíboros pápai követ intézkedése nyomán III. Sándor pápa hagyja jóvá. 1162. március 1. Milánó megnyitja kapuit I. (Barbarossa) Frigyes előtt. (A Milánóból elmenekült olaszok részben Magyarországon telepednek le.) május 31. II. Géza király meghal; Székesfehérvárott temetik el. nyara. II. Géza fiát, III. Istvánt királlyá koronázzák. (1162-ben bekövetkezett haláláig uralkodik.) A trón megszerzésére I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár Magyarországra küldi István herceget, II. Géza fiatalabb öccsét, s támogatására seregével Nándorfehérvárig nyomul. A magyar főurak nem értenek egyet Mánuel tervével, de hajlandók királlyá tenni II. Géza idősebb öccsét, a Bizáncból visszatérő László herceget. III. István Ausztriába menekül, Mikó kalocsai érsek pedig július közepén királlyá koronázza László herceget. (Uralkodik 1163-ban bekövetkezett haláláig.) II. László király öccsének, István hercegnek az ország egyharmadát kitevő hercegséget ad, mig Lukács esztergomi érseket fogságra veti, mert megtagadta a koronázást, sőt mint trónbitorlót kiközösítette II. Lászlót és interdiktumot mondott az országra. december 25. III. Sándor pápa közbenjárására Lukács esztergomi érsek kiszabadul börtönéből, ahová még aznap visszakerül, mert ragaszkodott az általa kimondott interdiktumhoz és megfenyegette a királyt. az év folyamán. Henrik III. István király nádora, Gábor az udvarispán. (Tisztségüket mindketten 1163-64 táján még viselik.) 1163. január 14. II. László király meghal. Székesfehérvárott temetik el. Lukács esztergomi érsek kiszabadul a fogságból. január 27. Mikó kalocsai érsek királlyá koronázza II. László öccsét, István herceget IV. István néven. Lukács esztergomi érsek azonban trónbitorlónak nyilvánítja és kiközösíti őt. IV. István nádora Tamás, horvát-dalmát bánja meg az egykori nádor, a Szerbiából visszatért Belos. január 27. után. A Csák nemzetség fegyvert ragad a Pozsonyban tartózkodó III. István mellett, mire IV. István I. (Komnénosz) Mánuel császár Pfilippopoliszból (Plovdiv- ból) egyik hadvezérét előre küldi IV. István védelmére, aki azonban már nem szorul rá, mivel a III. István mellett felkelt Csák nemzetséget leverte. május 1. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár haddal készül Magyarországra, hogy beavatkozzék a trónharcokba. június 19. III. István hadával Székesfehérvár mellett legyőzi IV. István seregét. A Buda felé menekülő IV. István fogságba esik. Lukács esztergomi érsek tanácsára III. István száműzi az országból. június 19. után. A száműzött IV. István Szófiában felajánlja hűbérül Magyarországot I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császárnak, aki erre seregével Nándorfehérvárig vonul, itt azonban támadás helyett békeszerződést köt III. Istvánnal. A császár lemond IV. István támogatásáról és Mária nevű leányát eljegyzi III. István öccsével, Bélával (bizánci nevén: Alexiosszal), akit ősszel Bizáncba vitat és deszpotész ranggal ruházza fel. A császár bélával együtt megkapja annak örökségét, Horvátországot és Dalmáciát. 1164 eleje. Ampud horvát-dalmát bán seregével bevonul Dalmáciába, mire Zára városa átpártol a magya
