Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-03-01 / 3. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. március rokhoz. Velence sikertelen kísérletet tesz az elpártolt város visszaszerzésére. március. IV, István száműzött magyar király fölkeresi Parmában I. (Barbarossa) Frigyes német-római császárt, aki ugyanakkor III. István követeit és a császárnak meghódolni szándékozó magyar főurak képviselőit is fogadja. Frigyes császár, aki III. István mellett foglal állást, a magyarországi fejlemények szemmeltartásával II. Ulászló cseh királyt, II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceget és IV. Ottokár stájer őrgrófot bízza meg. március után. IV. István bizánci támogatással betör Magyarországra. Megsegítésére és Béla herceg örökségének (Horvátország és Dalmácia) tényleges megszerzésére I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár hadával átkeli a Dunán és Bácsig nyomul. Seregében ott van Béla herceg és IV. István István nevű hasonmása is. A délvidéki lakosság görög ritusú papjai vezetésével lelkesen fogadja a császárt. Az ellene vonuló III. István seregét osztrák, halicsi és Eufrozina királyné, II. Géza özvegye hívására II. Ulászló király vezette cseh csapatok erősítik. A bizánci császár a cseh király közvetítésével békét köt III. Istvánnal: Béla herceg öröksége fejében ismét lemond IV. István támogatásáról és visszavonul, de a Szerémség ahová IV. István visszahúzódik, bizánci kézen marad. (A császár az 1072 óta a szávaszentdemeteri monostorban őrzött Szent Prokop ereklyét visszaviszi Nisbe.) 1165 eleje. A Szerémség visszafoglalására induló magyar sereg IV. Istvánt Zimony várába szorítja. A magyarok megkezdik Zimony ostromát melynek felmentésére I. (Komnénosz) Mánuel sereget küld. április 11. IV István Zimony várában meghal (valószínűleg megmérgezték). Először helyben, utóbb Székesfehérvárott temetik el. Halála után Zimony magyar kézre kerül. első fele. A János Dukász vezette bizánci sereg elfoglalja Boszniát, továbbá Dalmáciát, Béla herceg örökségét, a Bizánccal szövetséges Velence pedig visszahódítja Zárát. június vége. I. (Komnénosz) Mánuel sereget indít Zimony és a Szerémség visszafoglalására. Útjára elkíséri Béla herceg is. A hadjárat a nyár folyamán eléri célját: III. István kénytelen békét kötni. A császár megerősitteti a Duna menti erődítményeket. A Szerémség, Bosznia és Dalmácia beépül a bizánci themarendszerbe. augusztus 1. I. (Barbarossa) Frigyes német-római császár bécsi tárgyalásain II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg és II. Ulászkó cseh király mellett III. István követei is résztvesznek. vége. I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár utódjává teszi Mária nevű lányát, Béla herceg (Alexiosz) jegyesét. az év folyamán. Ampud a nádor és egyben a horvát-dalmát bán. Lőrinc az udvarispán (tisztségét az előbbi 1174 táján, az utóbbi 1172-ben még viseli). 1166 tavasza. Béla herceg (Alexiosz) Lukács pátriárkával és I. (Komnénosz) Mánuellel együtt elnököl a konstantinápolyi egyházi zsinaton.-Dénes ispán vezetésével magyar had indul a Sze- rémségbe. Legyőzi a szerémségi thema sztratégoszának seregét és visszafoglalja a területet. nyara. A Béla herceggel érkező bizánci sereg feltartóztatja Dénes ispán hadát, miközben két másik bizánci sereg a hozzájuk csatlakozott vlachokkal Erdélyt pusztítja, s gazdag zsákmánnyal vonul vissza. III. István és a bizánci császár fegyverszünetet köt II. (Jasomirgott) Henrik osztrák herceg közvetítésével, aki Szófiában sikertelen kísérletet tesz I. (Barbarossa) Frigyes német-római és I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár itáliai érdekeinek egyeztetésére. III. István szakít jegyesével, a Bizánccal szövetséges Jarosláv Vlagyimirovics Oszmomiszl halicsi fejedelem leányával, és feleségül veszi az osztrák herceg leányát, Ágnest. ősze. Az Ampud nádor és horvát-dalmát bán vezette magyar had legyőzi a spalatói bizánci helytartó seregét és visszafoglalja Dalmácia egy részét. 1167. július 8. előtt. Philippopoliszban (Plovdiv- ban) meghiusúlnak a magyar-bizánci béketárgyalások. I. (Komnénosz) Mánuel sereget küld a Szerémség visszafoglalására. A Dénes ispán vezetésével ellene induló hadat 36 ispán (36 vármegye) serege és osztrák segédcsapatok alkotja. július 8. A bizánci sereg Zimonynál legyőzi Dénes ispán hadát. Az ispán maga is fogságba esik. A békekötés nyomán a Szerémség magyar kézen marad, Dalmácia viszont Bizáncé lesz. december 17. Magyar-velencei dinasztikus kapcsolat létesül, amely mintegy másfél évtizedre véget vet az ellenségeskedésnek. 1169 előtt. A templomos lovagrend meghonosodik a magyar királyságban: a templomosoknak rendházuk van a horvátországi Vránában. 1169. szeptember 14. Megszületik Alexiosz, I. (Komnénosz) Mánuel bizánci császár fia. az év folyamán. Manfréd bíboros, III. Sándor pápa követe Magyarországra érkezik, hogy elsimítsa III. István és Lukács esztergomi érsek ellentétét; az érsek ugyanis az egyházi javak eltékozlása miatt kiközösítette a királyt. III. István a pápai követ előtt Veszprémben atyja, II. Géza példáját követve lemond a püspökök letételéről és áthelyezéséről, hasonlóképpen a királyi prépostok és apátok jogtalan elmozdításáról, továbbá megígéri, hogy a megüresedett püspökségek élére nem állít világi személyt, s az egyházi jövedelmekhez csak rendkívüli esetben nyúl. Ugyanakkor a magyar főpapság is lemond a prépostok, apátok és más egyházi méltóságok jogtalan letételéről. A konkordátum kiengeszteli Lukács esztergomi érseket, aki a királyt feloldozza a kiközösítés alól. (Mások szerint a konkordátumot 1171-ben kötötték.) 1171 előtt. Felépül a királyi alapítású jászói (Újvár vm.) premontrei prépostság.
