Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-03-01 / 3. szám

6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. március adott ország döntési lehetőségeit és gazdaságpolitikáját, ame­lyet kényszerirányba terel, illetve ott tart. Az aláíró országok a “nemzeti elbírálás” címszó alatt vállalják, hogy a külföldi beruházókat is a hazaiakkal azonos módon bírálják el, ami már ma is sok szerződés alaptétele, ám a MAI továbbmegy, mert itt ez a kitétel azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok egyetlen hazai gyártónak vagy iparágnak sem adhatnak ked­vezményeket, nem részesíthetik előnyben megrendeléseikkel a hazai vállalatokat, nem korlátozhatják, mit birtokolhatnak külföldiek (pl. termőföld vagy energiaszektor, élelmiszeripar, tanszergyártás, stb.), de nem írhatják elő hazai munkaerő vagy vezetőgárda semmilyen aranyú kötelező vagy ajánlott (pl. szerződéses) foglalkoztatását sem. A kormányok nem hozhatnak teljesítményelőírásokat, amelyek feltételekhez kö­tik bizonyos vállalkozás létrehozását vagy kormányzati támo­gatások elnyerését. A teljesítmény előírások még olyan helye­ken is tiltva lesznek, ahol nincs megkülönböztetés kül- és bel­földi cég között. A MAI megtiltja a profit repatriációjának vagy a tő­ke teljesen szabad mozgásának bárminemű korlátozását. Az aláíró országok kormányai nem akadályozhatják meg és nem korlátozhatják még átmenetileg sem, hogy akár a cég terme­léséből, akár eladásából származó hasznukat a befektetők bár­hová kivigyék az országból. Azt sem akadályozhatják, hogy a befektetők vagyonuk bármely részét mint értékpapírokat vagy' pénzt, országról országra vándoroltassák. A MAI-t alaíró or­szágok kötelezik magukat, hogy a csatlakozás után nem hoz­hatnak olyan törvényeket, vagy akár helyi szitü rendeleteket, amelyek a multik befektetéseit negatívan érinthetik. Ez azt je­lenti, hogy az országok elveszítik azon jogukat, hogy egyedi elbírálásban részesítsenek bizonyos, az adott ország vagy tele­pülés számára fontos iparágakat vagy szolgáltatókat. A legfontosabb kitétel azonban: a MAI-szerződés le­hetővé teszi, hogy a nemzetközi vállalatok bepereljék a nem­zeti kormányokat, és pénzügyi kárpótlást követeljenek, abban az esetben, ha szerintük egy törvény sérti a befektetők érde­keit, illetve a szerződésben foglalt jogait. Az adott országok helyi bíróságai nem illetékesek dönteni az ilyen ügyekben. Ezzel szemben a multiknak semmiféle felelősségük vagy kö­telezettségük nem lenne egyetlen országgal szemben sem, semmilyen területen. Sem a tiszta verseny, sem az alkalma­zottak kezelése, munkavédelmi előírások vagy környezetvéde­lem területén. Mindössze arról folynak tárgyalások, hogy a már létező, és a társaságok felelősségéről szóló OECD szabá­lyozást esetleg csatolják a MAI-megállapodáshoz, azonban nem kötelező jelleggel! Nem kell különösebb jóstehetség annak megjövendö­léséhez, hogy Magyarország kormánya a Nemzet végítéletét írja majd alá ezzel a szerződéssel. Az OECD országok között minden téren hátul kullogunk. A rendszerváltást elsikkasztó és az átalakulást saját zsebre véghezvivő kormányzat eddig sem képviselt semmiféle nemzeti érdeket a nemzetköziséggel, globalizációs nyomással szemben. A szerződés aláírásáig még jószándék esetén sem lenne már ideje arra, hogy megfelelő törvényi hátteret - fogyasztóvédelem, termelővédelem, hazai ésA'agy helyi ipar-, mezőgazdaság- és környezetvédelem, munkaügy, stb. - biztosítson, hogy legalább a többi, fejlett or­szágokkal majdnem megegyező feltételrendszerrel vágja­nak bele országunk végleges eladásába. A csatlakozás után pedig tilos lesz nemzetvédelmi intézkedést hozni, mert az sérti a multik érdekeit és azt is megkellene fizetnünk, ha megkockáztatnánk. A szerződés előkészítésekor semmiféle hatástanulmány vagy felmérés nem készült, így rövidebb, vagy hosszabb távú elrettentő következményei kiszámít­hatatlanok. Ilyesmit aláírni a legnagyobb felelőtlenség: országvesztés! SZOBORSZENTELÉS A VESZPRÉMI VÖLGYHÍDNÁL A lourdesi Miasszonyunk-szobor kicsinyített má­solatát helyezték el és szentelték fel a Szent István-völgyhíd nyugati oldalán található szoborfülkében. Hosszú ideje üresen álló fülkében több áldozatkész ember munkája nyo­mán kerülhetett újra a Máriát ábrázoló alkotás. A szobor felszentelésének alkalmából a Szent László-templomban dr. Szénái József érsek tartott főpász­tori misét az összegyűlt sokaság előtt. Az érsek rámutatott, ha a halottakért imádkozunk, jó a Megváltóról hallani, hozzá fohászkodunk: dicsőíts meg Uram a halál előtt. A megváltás csodájával örök életet kapott az emberiség, a világ összes búnadósságát Krisztus váltotta meg keresztha­lálával. Az áldozathozatalról, a szolgáló szeretetről is beszélt, illetve Jézust a mi völgyhidunknak nevezte, aki a völgyek mélysége felett utat jelent az Istenhez. A mise végén a főpásztor áldoztatott is, majd még a templomban Bors József alpolgármester szólt arról: nagy tett, hogy a város polgárai ilyen módon is bizonyítják, őrzik emlékeiket. Üdvözlő szavait követően a szobor felál­lításában szerepet vállalt embereknek oklevelet és a város aranyjelvényét nyújtotta át az alpolgármester. Az elis­merést vitéz Serényi István - aki anyagilag is támogatta a vállalkozást -, idősb Serfőző István, ifjabb Serfőző István, Frick Kálmán, Gy. Lovassy Klára, Németh Béla, Vasáros József kanonok és Angeli Mártonná vehette át. A templomi események után a hívek, az érdeklő­dők a szoborhoz vonultak. A helyére rakott Mária-ábrá- zolást dr. Szendi József szentelte fel, majd Serényi István kért szót. Elmondta, hogy szép emlékek fűzik a völgyhíd­hoz, a Mária-fülkéhez, hiszen kisdiákként tréningezései közben sokszor állt meg a szobor előtt. Ugyan ő nyugatra szakadt, de az eltelt évtizedek alatt sem tudta elfelejteni emlékeit. Szólt a keresztényi, katolikus értékek fontossá­gáról és azt kívánta egész népünknek, hogy a jövő szaba­dabb, mosolytelibb és magyarabb legyen. -K.L.­Továbbra is kaphatók Tárczy Kovács Erzsébet mezzoszoprán énekművésznő legszebb magyar nép­dalai. Kiséri Rózsa Béla és zenekara. A kazetta ára postaköltséggel együtt 12 dollár. Megrendelhető a 415- 345-8878-as telefonszámon.

Next

/
Thumbnails
Contents