Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. december verőcei hozpeseinek.-Krétus egri püspök engedélyt kér a ciszterci rend központjától az általa alapított bélháromkúti (a későbbi bélapátfalvi ciszterci apátság (Borsod vm.) felépítésére. (A monostort, amely 1240-ben már fennáll a pilisszentkereszti apátság szerzetesei népesítik be.) 1235 eleje. II. András kinevezi Tomaj nembeli Dénes fia Dénest nádorrá, Szerafin fia Andrást pedig erdélyi vajdává. (Tisztségét az előbbi 1241-ig, az utóbbi 1235 őszéig viseli.) Június-július. II. (Harcias) Frigyes osztrák és stájer herceg seregével betör Magyarországra; Lékáig (Vas vm.) hatol, majd visszafordul. II. András, Béla királyfi és Kálmán herceg júliusban nagy sereg élén viszonozza a betörést. II. (Harcias) Frigyes meghátrál és a Bécsig nyomuló magyar királytól pénzen szerez békét. Július 1. IX. Gergely pápa Erzsébetet, II. András és Gertrúd leányát, IV Lajos türingiai őrgróf feleségét, szentté avatja. Augusztus 31. IX. Gergely pápa biztosítja II. Andrást, hogy a Szentszék különös meghatalmazása nélkül őt és rokonait nem közösíthetik ki. A király kérésére a pápa engedélyezi, hogy a 1233. évi beregi egyezményben vállalt tízezer márka kárpótlást II. András ezer márkás részletekben nem öt, hanem tíz év alatt fizesse meg. Szemtember 21. előtt. Juliánus domonkos szerzetes és három társa Béla királyfi költségén elindul, hogy Konstantinápolyon és a Fekete-tengeren át eljusson Magna Hungáriába, a keleti magyarok lakóhelyére. (Juliánus 1236. december 27-én egyedül tér haza, mivel két társa már a Kaukázus vidékéről visszafordult, harmadik társa, Gerhar- dus pedig a Volga tájékán meghalt.) Szeptember 21. Meghal II. András; az egresi ciszterci monostorban (Csanád vm.) második felesége, Jolánta királyné mellé temetik. Október 14. Róbert esztergomi érsek Székesfehérvárott megkoronázza Béla királyfit. (Uralkodik 1270-ig.) A szertartáson a fellázadt halicsi bojárok elől Magyarországra menekült Danyiil Romanovics is részt vesz. Október 14. után. IV. Béla megvakíttatja a hűtlenséggel vádolt Apód fia Dénest és börtönbe záratja Kán nembeli Gyulát. Kinevezi Rátót nembeli Gyulát országbíróvá (Tisztségét másodszor 1239-ig viseli, Sólyom fia Pósát pedig erdélyi vajdává (méltóságát másodszor 1241-ig viseli) Elrendeli az írásbeli kérvényezést, megtiltja, hogy a világi előkelők a király jelenlétében leüljenek, s újból hozzálát a fölösleges adományok visszavételéhez. (Az akció 1239-ben befejeződik.)-Aranybullájának hátlapjára IV. Béla a korábbi családi vágásos címer helyett példaképe, III. Béla pézeinek mintájára a királyi hatalom és az ország jelvényét, a kettős keresztet ábrázoló országcímert véseti. Az év folyamán a Karakorumban tartott mongol kurultaj (törzsi vezetők gyűlése) elhatározza az Európa elleni hadjáratot; vezetésével Dzsingisz Kán unokáját, Batu kánt bízza meg. 1236 eleje. II. Frigyes német-római császár adót követelő megbízottai megszöktetik Beatrix királynét, II. András özvegyét, aki külföldön nemsokára megszüli gyermekét, István herceget (a későbbi III. András apját). IV. Béla és Kálmán herceg nem ismerik el testvérüknek. Január 16. IX. Gergely pápa felszólítja IV. Bélát, hogy a cisztercieknek és a lovagrendeknek adja vissza a birtokvisszavételek során elkobzott birtokaikat. (Január 25.: Kálmán szlavón herceg is hasonló felszólításban részesül a templomosok birtokainak elvétele miatt.) December 27. Juliánus domonkos szerzetes, miután a volga-vidéki Magna Hungáriában (Baskíriában) megtalálta a keleti magyarok egy csoportját, a mordvinok földjén, majd Oroszországon és Lengyelországon át visszaérkezik Magyarországra. Az év vége. A mongolok elpusztítják Magna Hungáriát (Baskíriát) és Magna Bulgáriát (Volgái Bolgárországot). Az életben maradt keleti magyarok szétszórt kisebb csoportjai nyugat felé, a vlagyimir-szuzdali fejedelemség területére menekülnek. 1237 eleje. Riccardus domonkos szerzetes IX. Gergely pápának megírja jelentését (De facto Ungarie Magne a fratre Riccardo invento tempore domini Gregorii papé nőni) Ottó és Juliánus domonkos szerzetesek és társaik keleti útjáról. Május 6. IV. Béla megerősíti a székesfehérvári polgárok (latinok) kiváltságait. (Ugyanezeket a jogokat a 23. században több városi település is megkapja.) Tavasza. Négy magyar domonkos szerzetes indul keletre, ahol Szuzdal vidékén a mongolok elől elmenekült magyarokkal találkoznak. Június 24. IV. Béla felsorolja a champagne-i Trois Fontanies-ből érkező szerzetesek számára Péterváradon (Szerém vm.) alapított bélakúti ciszterci apátság birtokait, szolgáló népeit, azok szolgáltatásait, adózási és bíráskodási kiváltságát. (A monostor ekkor már készen áll; a francia szerzeteseket még Béla királyfi kérésére 1233-ban rendelték ki a monostor benépesítésére.) Az év nyarán Juliánus domonkos szerzetes három társával elindul második keleti útjára. Szuzdalban értesül a keleti magyarok és a volgai bolgárok vereségéről, és Jurij Vszevolodovics vlagyimir-szuzdali fejedelem átadja nek Batu kánnak IV. Bélához intézett fenyegető levelét; Juliánus visszafordul Magyarországra, ahová az év végén érkezik meg. Az év vége. A mongolok megindítják támadásukat az orosz fejedelemségek ellen. Az év folyamán IV. Béla király öccse, Kálmán szlavón herceg meghódítja Boszniát és Humot, de az eretnekséget sem ekkor, sem később nem sikerül teljesen felszámolnia. "A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni" Saint Rene Taillandier
