Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-12-01 / 12. szám
1998. decemebr AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 31 A mosoly országa Karácsonyi ajándék 1935. november táján József Attila ajándékot szeretett volna venni nevelt leányának, a 12-13 éves Szántó Évának a születésnapjára, de nem volt miből. Mégis, amikor a kislány betoppant a szobába, hirtelen felderült a költő arca:-Éva ~ mondta a lánykának -, magát mától kezdve tegezni fogom. Nincs egy vasam sem, tehát a tegezést kapod tőlem ajándékba a születésnapodra. Szervusz. A kis Éva ragyogó szemmel nézett a költőre. Elkapta a kezét, és rajongva kérdezte:-És Attila bácsi... én is vissza tegezhetem?-Várjunk, kislányom - emelte fel ujját József Attila -, azzal még várjunk egy kicsit. Azt majd karácsonyra adom ajándékba. Ki beszél itt németül? 1826-ban, valami jótékony célra a pesti német színházban magyar előadást tartottak. Stuart Máriát játszották. A nézőtér egészen megtelt. József nádor is jelen volt. A legérdekesebb jelenetben azonban a karzaton egy öleb pudli elugatta magát. A pudlihangra Bőd Pál jurátus talpig diszma- gyarban, írtóztató hegyesre fent bajusszal, a zártszék közepéről feláll, széttekint és rettentő bass-bariton hangon elkiáltja magát:-Ki beszél itt németül? Szigorlaton Egy neves pszihiáter professzornak az volt a szokása, hogy ha a medikus megakadt a szigorlaton, így szólt hozzá:-Felteszek magának kedves koléga úr, két kérdést. Ha az egyikra is megfelel - átengedem! Ezután pedig valami lehetetlen kérdést tett fel. Az egyik szigorlaton a "mentő kérdés" a következő volt:-Mondja meg kérem, hogy ennek a fenyőfának - és az udvaron álló fára mutatott - hány tűje van?-25.468.962 - vágta rá habozás nélkül a medikus.-No és honnan tudja ezt, kedves kolléga űr? - kérdezte meglepetve a professzor.-Bocsánat professzor űr, ez már a második kérdés - felelte a medikus. A történetnek azonban folytatása is van. A professzor délután találkozott egyik tanártársával és elmondta az esetét a medikussal. A másik tanár nagy derültséggel hallgatta meg az esetet. Este azután szól a pszichiáter telefonja és a másik professzor jelentkezik:-Te kérlek, egy olyan kitűnő esetet mondtál el délután. Szeretném elmesélni a feleségemnek is, de elfelejtettem, hány tűje volt annak a fenyőfának? És a történetnek még mindig nincs vége. A pszichiáter másnap elmeséli az esetet a dékánnak, hozzátéve természetesen a lesújtó véleményét tanártársáról. Erre a dékán így válaszol:-Teljesen igazad van! Ha már valaki ilyen feledékeny, miért nem írta fel a számot a noteszába? Művész kaland A szolnoki művésztelep egyik lakója sétál az utcán és egy húsvéti ünneplőbe öltözött, huncut szemű, fiatal leányzóval találkozott. Színsóvár szeme végig simogatja a pávás-pompás teremtést, odamegy hozzá, és azt mondja neki:-Festő vagyok, lelkem... nem látogatna el hozzám, csak egy rövid időre? A szép lány bámul:-Hová?-A műtermembe. Állna nekem egy kicsit.-Állanék...? Minek?! A művész elneveti magát:-Hogy lefössem, kislányom!-Jaj, dehogy, a világ minden kincséért sem!-És miért nem? - igyekszik megnyugtatni a festő. -Nincsen abban szégyen!-De még mennyire van... Pucéran odaállni... Uramisten! Nagyon érti a kicsike - gondolja magában a festő - s minthogy ezúttal valóban nem gondolt aktra, tiszta lelkiismerettel nyugtatja meg:-Biztosíthatom, hogy nem kell levetkőznie. Éppen a ruhája kedvéért fösteném le. Hamiskás mosoly hullámzik át a lány arcán, hangjában gúny vegyül:-Hiszi a piszi.J Előbb a ruhámon kezdi, aztán ad- dig-addig pingál, amig kipingál a ruhámból... Amikor aztán ott állok anyaszült mesztelenül... Kis szünet. A dióbarna szem veszedelmeset villan:-Szolnokon is tudják ám, hogy nem a gólya hozza a gyereket! Fürdő-Maga szerint mennyibe kerül Budapest összes füdője? -kérdezi Kovács őrmester a beosztottját.-Biztosan sokba, de fogalmam sincs. Miért érdekli?-Tudja, az orvosom azt javasolta, hogy vegyek minél több fürdőt... Mellkép-Most csinálunk magáról egy mellképet -mondja a fotós a rendőrnek.-Nem bánom, - huzza ki magát a rendőr - de jobban szerettem volna, ha a fejem is rajta van.
