Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-11-01 / 11. szám
8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. november szók nélkül vagy éppen velük szembefordulva az öreg kontinens nem lehetne egyenrangú partnere a világon kialakult másik két nagy gazdasági egységnek, az észak-amerikai és a távol-keleti térségnek. A Nyugatnak, de főképp az amerikai gazdasági szakembereknek meg kellene végre tanulniok, hogy bármennyire is egy és oszthatatlan már századunkban a világ, minden népre, minden régióra más szabályok érvényesek. Ahogy az orosz nép vergődik a nem rászabott ruhában, úgy érzik magukat kényelmetlenül amerikai stílusú menedzserzakójukban a japánok és más ázsiai népek vagy a latinamerikaiak. Amerika az utolsó tízegynéhány év alatt vala- mennyiüket megpróbálta beleszabni az exportált öltönyökbe, de ez sehogy sem sikerült. Viselőik kényelmetlenül és idegenül mozogtak bennük, a ruha hol itt szorított, hol amott volt bő, szóval semmiképp sem bizonyult testhezállónak. Erre jöttek az okosok, akik ilyen-olyan operációkkal a ruha viselőjét akarták hozzáigazítani a viselethez, és úgy tűnt, ez sikerült is nekik. Csak éppen a beavatkozástól a ruha viselőjének a lelke, egyénisége veszett oda és változott meg, olyannyira, hogy már élni sem volt kedve. Különböző vérmérsékletű, történelmű és kultúrájú népek gazdasági fejlődését nem lehet azonos szabályok szerint kezelni. A globalizáció által megvalósult egyneműség a nyugati mentalitástól távolálló népek számára inkább csak felszíni nyugatiasodást jelent, mint az életforma szerves, belső fejlődésként végbemenő átalakulást. A nyugati tőke világméretű elterjedése nem jelentheti az uniformizálódást, mert minden olyan igyekezet, amely erre törekszik, visszafelé sülhet el. Hogy a multinacionális kényszerzubbonyt nem mindenkire lehet ráhúzni, azt most már kezdi észrevenni a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is. Mindkét intézmény abból a felismerésből érkezett el ide, hogy bebizonyosodott: a hatásaikban még teljes egészükben fel sem mérhető japán és az ázsiai "kis tigriseknél" jelentkező gazgasági válságok mind arra vezethetők vissza, hogy a nyugati szisztémát akarták átültetni idegen talajba. És ugyanez az oka az oroszországi krízisnek is. Magyarország számára létkérdés, hogy ki tud-e kapaszkodni Oroszország a gödörből? Ez elsőrendű magyar érdek, de közvetve érdeke egész Európának is. Mert az orosz krízis hatásait az egész földrész megsínyli, mint azt a mostani tőzsdekrach is bizonyítja. De Oroszországnak olyan gazdaságpolitikát kell követnie, amely testére szabott és nem szabad olyan módszerekkel kísérleteznie, amelyek nyugaton beváltak. Mert ahogy fél évszázaddal ezelőtt keletről nyugatra a szocializmus sem bizonyult exportképes cikknek, úgy napjainkban a kapitalizmus sem exportálható nyugatról keletre. A legjobb példa erre Kína, ahol még ma is a szocialista rendszer viszonyai között építik ki az átmenetet a piacgazdaság felé. Amitől persze még messze vannak, de a maguk módján megfogják valósítani azt a formáját, ami nekik legjobban megfelel. És biztos, hogy ötven-hatvan év múlva így is veszedelmes versenytársaivá válnak majd a gazdaságilag legerősebb kapitalista államoknak. A felzárkózás lehetősége Oroszország számára is adva van, ha a maga útját járja. BESZÁMOLÓ Martonyi János magyar külügyminiszter, 1998. szeptember 14- én, a londoni magyar nagykövetségen tett látogatásáról Szentiványi Gábor londoni magyar nagykövet, a külügyminiszter bemutatkozó látogatása alkalmából fogadást rendezett tiszteletére, melyre meghívta az Angliában működő magyar szervezetek képviselőit, valamint számos közéleti személyiséget. Az új külügyminiszter a követség emeleti nagytermében rövid tájékoztatást adott az új kormány terveiről és eddigi tevékenységéről. -Magyarországnak az Európai Közösségbe és a NATO-ba való felvételi ügye jól halad - mondotta. Szerinte, a csatlakozás gazdasági fejlődést és a demokrácia megerősödését fogja eredményezni. Az új kormány tartja a határokon túl élő, de legfőképpen a szomszédos országokban élő magyarság szerződésekben is lefektetett jogainak védelmét. Szerinte a szlovák és román kormányokkal sok probléma várható. A kormány szándéka ezeket békés úton megoldani. Majd kérdések feltétele következett: v. Heisz Miklós az általa és felesége által képviselt Danubia Help Line néven működő jótékonysági egyesület Erdélyben végzett munkájáról beszélt. v. Szakály János az Angliai Magyar Szabadságharcos Szövetséget képviselve három kérdést tett fel: 1./ A kormánynak szándékában van-e a határokon kívül élő magyarságnak szavazati jogot adni? Válasz: A kérés jogos, hisz tudomása van arról, hogy más államoknál ezt a jogot gyakorolják Pl. a romániai választás alkalmával a Magyarországon élő románok szavazhattak Szerinte az a kifogás nem állja, hogy a határokon túl élő magyarok nem fizetnek adót Magyarországon. Nem tudja, hogy a parlamentben keresztülvihető-e a szavazati jog megadása. Azt nem tudja, hogy a javaslathoz kell-e a 213-os többség. 2.1 kérdés: Jelenleg mennyi Magyarország külföldi adóssága? Válasz: 8 milliárd dollár, amit Magyarország egy fellendült gazdasági helyzetben könnyen ki tud fizetni 3./ kérdés: Az 56-osok részére van-e egy külön hivatal, esetleg államtitkárság amely a 56-osok ügyével foglalkozik. Válasz: Ilyen hivatal nincsen, de az 56-osok ügyét felkeli karolni, a világ előtt hangoztatni kell 56 jelentőségét, sajtón és filmeken keresztül A 3. felszólaló Péter László volt. Kérdés: Mi történik akkor, ha Magyarországot nem veszik fel az Európai Közösségbe, van-e elképzelés erre az esetre? Válasz: Ilyen nincs, hogy nem veszik fel. Az előkészületek megkezdődtek Rövidesen a tárgyalások is elkezdődnek az érdekelt felek között. Végül a külügyminiszter egy társadalmi megújhodásra és az új kormány támogatására kérte a megjelenteket.
