Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-11-01 / 11. szám

8 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. november szók nélkül vagy éppen velük szembefordulva az öreg kon­tinens nem lehetne egyenrangú partnere a világon kialakult másik két nagy gazdasági egységnek, az észak-amerikai és a távol-keleti térségnek. A Nyugatnak, de főképp az amerikai gazdasági szakembereknek meg kellene végre tanulniok, hogy bár­mennyire is egy és oszthatatlan már századunkban a világ, minden népre, minden régióra más szabályok érvényesek. Ahogy az orosz nép vergődik a nem rászabott ruhában, úgy érzik magukat kényelmetlenül amerikai stílusú menedzser­zakójukban a japánok és más ázsiai népek vagy a latin­amerikaiak. Amerika az utolsó tízegynéhány év alatt vala- mennyiüket megpróbálta beleszabni az exportált öltönyök­be, de ez sehogy sem sikerült. Viselőik kényelmetlenül és idegenül mozogtak bennük, a ruha hol itt szorított, hol amott volt bő, szóval semmiképp sem bizonyult testhezál­lónak. Erre jöttek az okosok, akik ilyen-olyan operációkkal a ruha viselőjét akarták hozzáigazítani a viselethez, és úgy tűnt, ez sikerült is nekik. Csak éppen a beavatkozástól a ruha viselőjének a lelke, egyénisége veszett oda és változott meg, olyannyira, hogy már élni sem volt kedve. Különböző vérmérsékletű, történelmű és kultúrájú népek gazdasági fejlődését nem lehet azonos szabályok sze­rint kezelni. A globalizáció által megvalósult egyneműség a nyugati mentalitástól távolálló népek számára inkább csak felszíni nyugatiasodást jelent, mint az életforma szerves, belső fejlődésként végbemenő átalakulást. A nyugati tőke világméretű elterjedése nem jelentheti az uniformizálódást, mert minden olyan igyekezet, amely erre törekszik, vissza­felé sülhet el. Hogy a multinacionális kényszerzubbonyt nem mindenkire lehet ráhúzni, azt most már kezdi észrevenni a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap is. Mindkét intézmény abból a felismerésből érkezett el ide, hogy bebizonyosodott: a hatásaikban még teljes egészük­ben fel sem mérhető japán és az ázsiai "kis tigriseknél" je­lentkező gazgasági válságok mind arra vezethetők vissza, hogy a nyugati szisztémát akarták átültetni idegen talajba. És ugyanez az oka az oroszországi krízisnek is. Magyarország számára létkérdés, hogy ki tud-e ka­paszkodni Oroszország a gödörből? Ez elsőrendű magyar érdek, de közvetve érdeke egész Európának is. Mert az orosz krízis hatásait az egész földrész megsínyli, mint azt a mostani tőzsdekrach is bizonyítja. De Oroszországnak olyan gazdaságpolitikát kell követnie, amely testére szabott és nem szabad olyan módszerekkel kísérleteznie, amelyek nyugaton beváltak. Mert ahogy fél évszázaddal ezelőtt keletről nyugatra a szocializmus sem bizonyult exportképes cikknek, úgy napjainkban a kapitalizmus sem exportálható nyugatról keletre. A legjobb példa erre Kína, ahol még ma is a szocialista rendszer viszonyai között építik ki az átmenetet a piacgazdaság felé. Amitől persze még messze vannak, de a maguk módján megfogják valósítani azt a formáját, ami nekik legjobban megfelel. És biztos, hogy ötven-hatvan év múlva így is veszedelmes versenytársaivá válnak majd a gazdaságilag legerősebb kapitalista államok­nak. A felzárkózás lehetősége Oroszország számára is adva van, ha a maga útját járja. BESZÁMOLÓ Martonyi János magyar külügyminiszter, 1998. szeptember 14- én, a londoni magyar nagykövetségen tett látogatásáról Szentiványi Gábor londoni magyar nagykövet, a kü­lügyminiszter bemutatkozó látogatása alkalmából fogadást rendezett tiszteletére, melyre meghívta az Angliában mű­ködő magyar szervezetek képviselőit, valamint számos közéleti személyiséget. Az új külügyminiszter a követség emeleti nagyter­mében rövid tájékoztatást adott az új kormány terveiről és eddigi tevékenységéről. -Magyarországnak az Európai Közösségbe és a NATO-ba való felvételi ügye jól halad - mondotta. Szerinte, a csatlakozás gazdasági fejlődést és a demokrácia megerősödését fogja eredményezni. Az új kormány tartja a határokon túl élő, de legfőképpen a szomszédos országokban élő magyarság szerződésekben is lefektetett jogainak védelmét. Szerinte a szlovák és román kormányokkal sok probléma várható. A kormány szándéka ezeket békés úton megoldani. Majd kérdések feltétele következett: v. Heisz Miklós az általa és felesége által képviselt Danubia Help Line néven működő jótékonysági egyesület Erdélyben végzett munkájáról beszélt. v. Szakály János az Angliai Magyar Szabadsághar­cos Szövetséget képviselve három kérdést tett fel: 1./ A kormánynak szándékában van-e a határokon kívül élő magyarságnak szavazati jogot adni? Válasz: A kérés jogos, hisz tudomása van arról, hogy más államoknál ezt a jogot gyakorolják Pl. a romániai vá­lasztás alkalmával a Magyarországon élő románok szavaz­hattak Szerinte az a kifogás nem állja, hogy a határokon túl élő magyarok nem fizetnek adót Magyarországon. Nem tudja, hogy a parlamentben keresztülvihető-e a szavazati jog meg­adása. Azt nem tudja, hogy a javaslathoz kell-e a 213-os több­ség. 2.1 kérdés: Jelenleg mennyi Magyarország külföldi adóssága? Válasz: 8 milliárd dollár, amit Magyarország egy fellendült gazdasági helyzetben könnyen ki tud fizetni 3./ kérdés: Az 56-osok részére van-e egy külön hiva­tal, esetleg államtitkárság amely a 56-osok ügyével foglal­kozik. Válasz: Ilyen hivatal nincsen, de az 56-osok ügyét felkeli karolni, a világ előtt hangoztatni kell 56 jelentőségét, sajtón és filmeken keresztül A 3. felszólaló Péter László volt. Kérdés: Mi történik akkor, ha Magyarországot nem veszik fel az Európai Közösségbe, van-e elképzelés erre az esetre? Válasz: Ilyen nincs, hogy nem veszik fel. Az elő­készületek megkezdődtek Rövidesen a tárgyalások is elkez­dődnek az érdekelt felek között. Végül a külügyminiszter egy társadalmi megújho­dásra és az új kormány támogatására kérte a megjelenteket.

Next

/
Thumbnails
Contents