Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-10-01 / 10. szám
6 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1998. október ban. Maga a tandíj összege még elviselhető lenne, ha a továbbtanulás egyéb díjai nem terhelnék a szülőket. A Fidesz választási programjába vette a tandíj eltörlését, mely Ígéretének eleget is tett. Az elmúlt négy év alatt az SZDSZ szorgalmazta bevezetésre az úgynevezett NAT-ot (Nemzeti Alaptanterv). Az alaptanterv híven tükrözi bevezetőinek azt a szándékát, hogy a nemzeti jelleget a szabadelvüség váltotta fel, tudatromboló szándékkal. Az új kormány ígéretet tett arra, hogy az elkövetkező években a lehetőségek tükrében, folyamatosan megszüntetik a NAT-ot, és új programot dolgoznak ki helyette. Ezzel talán a tudatos lélekmérgezés megszűnik. A múlt nemcsak az oktatásban kisért, hanem a gazdaságban is. Sorra kerülnek elő azon szerződések, melyek az előző kormány által köttettek és az országra jelentős anyagi hátránnyal jártak. Csak két ismert céget említenék, a Diósgyőri Gépgyár-at és az agrár ágazatáról el- hiresült Bábolna Rt-t. Mindkét helyen az elvtársak bizva saját győzelmükbe, megkezdték a cég lezüllesztését, veszteségessé tételét, hogy aztán fillérekért egymás között privatizálják. Az említett gazdasági egységek valóban veszteségesek lettek, de a saját zsebükre való privatizálás már nem történhetett meg, mivel a Horn-kormány a választásokon megbukott. A gazdasági bűncselekmények mellett, néhány napja, újabb botrány tört ki. Orbán Viktor miniszterelnök egy frakció ülésen az ott megjelent újságírók előtt kijelentette, hogy cáfolhatatlan bizonyíték van arra, hogy a Fidesz vezetőket, azok szüleit, rokonságát és baráti körét 1997 ősze óta megfigyelés alatt tartották, róluk adatokat gyűjtöttek. Céljuk a megfigyelt személyek gazdasági tevékenységének megismerése, majd hirbehozása. Végül is kompro- mitáló adatokat nem találtak, de maga az eljárás törvénytelen és erkölcstelen. Miniszterelnök úr a birtokában lévő bizonyítékok egy részét nem tárta fel, hanem majd a később felálló parlamenti vizsgáló bizottság rendelkézésére fogja bocsátani. Természetesen a szociál-liberális ellenzék tagadta a vádakat és az egész ügyet merő kitalálásként tálalta. Mi viszont visszaemlékezünk a Tocsik-botrány kirobbanására, amikor is az urak hasonlóképpen védekeztek, és a Fideszt vádolták vádaskodással. Boldvai azonnal vizsgálatot kért maga ellen, majd később a rendőrségen megtagadta a vallomást. Ennyit a szocialisták erkölcséről. A jelenlegi botrány szépen dagad és úgy tűnik, sokáig a lapok főcímén lesz. Ma már elmondhatjuk forró ősz várható a politikában. Köztársasági elnökünk október 18.-ára írta ki az önkormányzati választásokat. A kormány leváltása után jó lenne, ha a helyi hatalomból is eltűnne a liberál-bolsevik túlsúly. Ezzel mindörökre vége lenne egy sötét korszaknak. A MIÉP némi vajúdás után úgy döntött, hogy támogatja a jobbközép kormány jelöltjét Latorcait a jelenlegi polgármesterrel Demszkyvel szemben, akit csak belvárosi zsúrfiuként emlegetnek. Ahhoz, hogy Budapest levegője és közérzete tisztább legyen, Demszkynek mennie kell, és egy korszaknak a fővárosban is véglegesen le kell zárulnia. A Horn-iratok titokzatos eltűnése Mint emlékezetes, néhány hónappal ezelőtt a DEPORT "56 elnevezésű szervezet, amely a forradalom alatt és után elkövetett törvénysértések felkutatásáért alakult, beadványban kérte a Honvédelmi Minisztériumot, hogy betekintést nyerhessen a Horn Gyula volt miniszterelnök 1956-os működéséről szóló iratokba. Ez a lépés már hónapokkal ezelőtt megtörtént és a szervezet mindmáig nem kapott érdemleges választ a beadványra, illetve az illetékesek különböző kifogásokkal kitértek a kérés teljesítése elől. Legutoljára úgy tájékoztatták a szervezetet, hogy az iratokat nem találják. A DEPORT "56 erre a katonai ügyészséghez fordult és kérte az ügy kivizsgálását. Erre most érkezett válasz. Mint a DEPORT ”56 elnöke, Szerdahelyi Szabolcs közölte, a katonai ügyésség kiderítette, hogy az 1956. december 6.-i budapesti tüntetés körülményeit összefoglaló, abban Horn Gyula egykori karhatalmista szerepét megvilágító dokumentumcsomag miképpen került ki a Honvédelmi Minisztérium Központi Irattárából. A katonai ügyészség válaszát július 24-én Bánhegyi Gábor, a katonai ügyészség helyettes vezetője írta alá s abból az derül ki, hogy "1993 november elején Strausz Sándor alezredes betekintés címén kikérte az irattárból a dokumentumcsomagot és azt magával vitta a Honvédelmi Minisztériumba." Szerdahelyi Szabolcs kijelentette Strausz Sándor ezredes azonosítása már megtörtént és az iratokat keresik a Minisztériumban. Az iratok eltűnése óta - amit Strausz ales. elvtárs nyilván megbízásból hajtott végre, hogy a kompromittáló adatok senki számára se legyenek hozzáférhetők - csaknem 5 év telt el és máig sem kereste azokat senki. Ami érthető, hiszen ezalatt az idő alatt Hornék voltak hatalmon és ki merte volna bolygatni az ügyet? Félő, hogy most már elkésett a kutatással a DEPORT "56, mert Horn és barátai azóta már réges-rég megsemmisítették a dokumentumokat. Persze, ez is közvetett bizonyíték Horn Gyula bűnösségére, hogy igaz a vád, miszerint a Nyugati pályaudvar előtti tüntetés szétoszlatására leadott sortűznél ő is ott volt és minden valószínűség szerint használta is a géppisztolyát. És egy ilyen ember ült négy évig Magyarország miniszterelnöki székében, most meg kacsalábon forgó rózsadombi villájában élvezi nyugdíját. Az embernek most azok helyett is szégyenkeznie kell, akik 1994-ben, a Horn-kormány hiva- talbalépésekor nagy várakozással tekintettek a szociál- liberális kabinet működése elé és lehurrogtak mindenkit, aki agodalommal fogadta az akkori választások eredményét. Vajon Horn elvtárs megírta ennek a tüntetésnek a történetét a Cölöpök című visszaemlékezésében, vagy szelektív memóriájából kihullottak azok a hónapok, amikor pufajkában szabadságharcosokra vadászott?... S.Gy. TERJESSZE LAPUNKAT Kérjük, ne felejtse el előfizetését megújítani!
