Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-10-01 / 10. szám

1998. október AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 5 SOÓS GÉZA ORBÁN VIKTOR LELEPLEZŐ BEJELENTÉSE Füleltek a volt elvtársak A májusi választások után megalakult a jobbközép kormány, majd bezárt a Parlament, a honatyák és honanyák kivették jól megérdemelt szabadságukat. Nem így a kor­mány. Intézkedések sora követte egymást, melynek célja az intézmények működésének javítása. A társadalom biztosí­tási intézmények élére kormánybiztos lett kinevezve, Selmeczi Gabriella személyében. Az elmúlt négy évben itt annyi visszaélés történt, hogy ettől volt hangos a közvélemény. Természetesen a volt elvtársak nem vették jó néven a TB vagyon kihúzását a zsebükből. Volt hangos szi­tok, fenyegetőzés, a demokrácia megsértésének emlegetése. Megszólaltak a senkit sem képviselő szakszervezeti apartcsikok és krokodilkönnyeket ejtettek a népfelség védelmében. Arról nem szól a fáma, hogy az elmúlt négy évben, amikor az egyik lenyulás a másikat követte, miért hallgattak? A TB után az ország többi rákfenéje kö­vetkezett, így a Posta Bank. Princz Gábor a bank elnöke, miután a felügyelőbizottságot elzavarták, önként távozott posztjáról. A többmiliós végkielégítésére sem tartott igényt. Egyes állítások szerint 105 milliós hiányt hagyott maga után. Olyan érzésem van, hogy majd Princz úr déd­unokáinak sem lesznek anyagi gondjaik. Az bizony érdekes, mi lesz azzal a sajtóbirodalommal, mely főleg liberális lapokból áll és a bank támogatása nélkül nem jelenhettek volna meg. A menesztési hullám már elérte a MALÉV-et, a postát, a MÁV-ot és lehetne még sorolni. A fiatal politiku­sok nem tétlenkednek. Külön említeném meg a a személyi változásokat a rendőrség vezetése terén, ahol tábornokok sorát váltották le, amin nem lehet csodálkozni, hiszen a rendvédelmi szerveknél a tehetetlenségüknél csak a korrupciójuk volt nagyobb. Ha nyár, akkor mezőgazdaság. A jelenlegi ellen­zéknek feltett szándéka, hogy megbuktassa, de legalábbis lejárassa dr. Torgyán Józsefet az agrártárcza vezetőjét. Először "zöldbáróék" gabonaégetéssel kezdték. Torgyán nem volt szívbajos, hamarosan lecsillapította a kedélyeket és mára úgy tűnik, hogy a mesterségesen gerjesztett túlter­melési válságot sikerült megoldania. Mi több, kísérletkép­pen Szabolcs megyében bevezeti az iskolákba az ingyenes tejet, ezzel is csökkenti a tejtúltermelést. Miniszterelnökünk hivatalos látogatást tett Er­délybe. Különböző magyar szervezetek előtt tartott beszé­det. Beszédéből nem hiányzott az aggodalom aziránt, hogy egy közel hárommilliós népcsopornak miért nem lehet önálló egyeteme szülőföldjén. Az RMDSZ a koalícióba való belépéskor erre Ígéretet kapott. Volt nagy felzúdulás a román sajtóban, a tőlük megszokott útszéli hangnemben és stílusban. Orbán Viktor abban a szerencsétlen helyzetben van Romániában (de bármely más politikus is), hogy ha történetesen az időjárást emlegeti, bizonyos oláh körök azonnal irredentizmust, nacionalizmust kiabálnak. Erdély­ben, de szerte Romániában a Vatra Romanescú plakátok százezrein hirdeti a magyarok, szászok, ukránok, cigányok és más nemzetiségek módszeres kiirtását, mondván, hogy csak egy tiszta román nemzetiségnek maradhat élettere a jelenlegi Romániában. Idehaza felfoghatatlan, hogy lehet ezt büntetlenül megtenni és az is érthetetlen, hogy ezt a művelt Nyugat szó nélkül tűri. Jó lenne ha egyszer már egy tekintélyes nyugati politikus tudtára adná a románoknak, hogy a NATO-ba, illetve az Európai Unióba az út nem a legyilkolt nemzetiségek holttestén át vezet. A Vajdaságban tömegével hívják be a magyar fia­talokat katonának, hogy néhány hónap múlva Koszovó poklában harcoljanak idegen érdekekért. A szerb vezetők többször is ígéretet tettek a gyakorlat megszüntetésére, de intézkedés eddig nem történt. Szlovákiában talán reménykeltőbb a helyzet. A három magyar párt létre hozott egy választási koalíciós pár­tot. Jó szereplésük esetén 18-20 képviselőt is küldhetnek a pozsonyi parlamentbe. Északi szomszédainknál nemcsak a magyaroknak kell jól szerepelni, hanem az egész ellen­zéknek, hogy letudják váltani Meciár kormányát. A vá­lasztásokra külföldi megfigyelőket is beengednek, de Magyarországról, USA-ból és Csehországból nem. Aki fi­gyelemmel kiséri a szlovák politikát az pontosan tudja, hogy nyugati értelemben vett szabad választásokról szó sincs északi szomszédunknál. Már a kampányban is minden eszközzel korlátozzák, a kormány részéről, az ellenzék mozgását. A magyar televízió nézői tanúi lehettek, amikor katonai légiparádéra készülődve a magyar légierő egy szovjet gyártmányú (legkorszerűbb) MÍG 29-es gépe a földhöz csapódott és a pilóta szörnyet halt. Feltételezések szerint a balesetet a gyakorlat hiánya okozta, mivel oly kevés pénz jut a levegőben eltöltött időre. Nyugati kol­légákkal szemben az ő repülési idejük annak csak egy töredéke. Ugyancsak pénzhiányra vezethető vissza: a nyu­gati gépek beszerzési tenderjének a kiírását 2000 utánra halasztották. Mint ismeretes a legradikálisabb keresztény párt a MIÉP 14 képviselővel bejutott a Parlamentbe. Az SZDSZ és a baloldal azonnal megkezdte hadjáratát Csurka István által vezetett párt ellen. Mindezek után a meglepetés ere­jével hatott, hogy Gyulay Endre püspök pásztorlevélben köszöntötte a MIÉP-et az Országgyűlésbe való bejutása al­kalmával. A médiák a tőlük megszokott vehemenciával és gyűlölködéssel a püspök úrnak estek. A magyar közszol­gálati televízióban mintegy kérdőre vonták az eset után. Gyulay Endre visszakérdezett, hogy sértett-e egyetlen eset­ben is a MIÉP alkotmányt, vagy hatályos jogszabályt. A nemleges válasz után kifejtette azon véleményét, hogy a párt az Alkotmány szellemében működik és mint radikális párt, sokat tehet a társadalomért. Mint tudjuk a Horn-Kuncze kormány a társadalom tiltakozása ellenére is bevezette a tandíjat a felsőoktatás-

Next

/
Thumbnails
Contents