Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)
1998-09-01 / 9. szám
1998. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 3 STIRLING GYÖRGY GONDOLATOK AZ ÚJ ORSZÁGGYŰLÉS MEGALAKULÁSA ÉS EGY EMLÉKMŰ LELEPLEZÉSE KAPCSÁN A májusi választások után néhány héttel feloszlott az Országgyűlés, hogy a parlamenti padsorokban elfoglalják székeiket az 1998-2002-es ciklusra mandátumot nyert képviselők. Az új országgyűlés június 18-án tartotta alakuló ülését, amelyet — a hagyományoknak és a házszabályoknak megfelelően — a t. Ház korelnöke vezetett le. A korelnöki tiszt -- akárcsak az 1994-es parlament megnyitásakor — ezúttal is dr. Varga László képviselőnek jutott, aki ezzel immár életének harmadik törvényhozói ciklusát kezdte meg. Érdemes felidézni a múltat, amiről az ifjabb generációk már nem sokat tudnak. Varga László először 1947-ben került be az ország házába, mint az 1947-es őszi választáson legtöbb szavazatot kapott Demokrata Néppárt képviselője, aztán negyven évnél is hosszabb emigráns élet után 1994-ben választották meg kereszténydemokrata programmal s végül most kapott harmadszor mandátumot a Fidesz-Magyar Polgári Párt színeiben. (Kevésbé tájékozottak számára zárójelben hadd jegyezzem meg, hogy 1948-ban emigrációba kényszerült, mert élesen kommunistaellenes politikai szereplése miatt Rákosiék elhatározták letartóztatását. 1989-ig az Egyesült Államokban élt, ahol New Yorkban ügyvédként működött s egyben a nyugati magyar emigráció egyik vezető alakja volt. Soha nem járt haza, de többször is kijelentette, egy rendszerváltozás esetén az elsők között fog hazatérni. Állta szavát és 89-ben hazatelepült, hogy azonnal bekapcsolódjon a politikai életbe: résztvett a Demokrata Néppárt jogutódjának tekinthető Kereszténydemokrata Néppárt élet- rehívásában és később éveken át a párt elnökhelyettesi tisztét töltötte be. Rengeteget utazott, szervezte a pártot és beszédek sorát mondta el az ország minden részén. Jórészt az ő munkájának volt köszönhető, hogy az 1994-es választáson jó eredményt ért el a párt, melynek képviselőjeként másodszor is bekerült a Parlamentbe. És most harmadszor is...) Varga László életútja és politikai pályafutása egyedülálló a maga nemében és nemcsak azzal emelkedik ki a 386 képviselő közül, hogy az éveinek száma a legmagasabb (amire rácáfol töretlen szellemi és fizikai frisse- sége), hanem azért is, mert a mostani parlamentben ő az egyetlen, aki két diktatúrával is összütközésbe került és mindkét szélsőséggel szembenállt. 1944-ben csak a szerencse mentette meg attól, hogy a nyilasok ki nem végezték, 1948-ban pedig az utolsó pillanatban sikerült elmenekülnie Rákosiék pribékjei elől. Ezt a példamutató magatartást emelte ki külön is Kukorelli István, az Országos Választási Bizottság elnöke, amikor átnyújtotta számára az új képviselői igazolványt, megjegyezvén, hogy Varga László páratlan életútja senki máséhoz sem hasonlítható. Nos, amikor az új Parlament alakuló ülésén Varga László elfoglalta helyét az elnöki pulpituson, mindenki várakozásteljesen tekintett feléje, mert mondanivalóját mindig érdemes volt meghallgatni. A beszéd ezúttal sem okozott csalódást: a magyar nép és a magyar föld minden gondját-baját áttekintette és irányt mutatott a jövőre is. Varga László szavai méltók voltak az alkalomhoz az új törvényhozás megalakulásakor hallhattuk tőle a hetven évre visszatekintő politikai pálya során leszűrt tapasztalatait és humanista életfilozófiáján alapuló, megszívlelendő tanácsait. De hadd idézzem a szónok saját szavait és ismertessem a beszédből a legfontosabb részeket. Tanulságul mindenki számára. Varga László bevezetőül arról a történelmi feladatról szólt, amelyet az új évezredbe való átlépés ró a Parlament minden tagjára, majd azokra emlékezett, akik az ország ezredéves története alatt a haza függetlenségéért és a nép szabadságáért küzdöttek. — Ugyancsak kegyelettel emlékezett meg arról a sok száz és százezer névtelen polgárról, munkásokról, földművesekről, akiknek neveit nem fogják megtalálni a történelem aranylapjain, de akiknek döntő részük van abban, hogy hazánk független, és szabadon élünk, hogy magyarságunk, magyar létünk fennmaradt, szép magyar nyelvünket megőrizték, a keresztény értékeket átmentették, és hogy mi ma a világ legszebb parlamentjében tarthatjuk alakuló ülésünket. Ezután azt hangsúlyozta a szónok, hogy az ország vezetői tisztségébe olyanoknak kell kerülniük, akik ”a nemzet iránti hűségből és emberségből jól vizsgáztak.”, majd később kiegészítette ezt azzal, hogy amennyire szükség van a szakértelemre és a tehetségre, úgy fontos, hogy minden területen olyan jellemes emberek dolgozzanak, akik sohasem szolgálták ki az elnyomókat és a kommunista diktatúrát. A beszédnek arra a mondatára, hogy "Kívánom, hogy egy új korszak kezdődjék most Magyarországon” fel- morajlott a balszél (ők nyilván nem kívánnak változást az eddigihez képest...), de a szónok folytatta: - Eljött annak az ideje, hogy eltűnjenek a minden kormányt kiszolgáló, mindenkin átgázoló törtetők, és azok is, akiknek egyetlen tehetségük van: pártigazolványuk vagy rokoni, baráti, családi kapcsolataik révén előrejutni Az új vezetésre váró feladatokat vázolva Varga László a problémák sorából kiemelte a küzdelmet a szegénység, a munkanélküliség és a pályakezdő fiatalok jövőjét veszélyeztető reménytelenség ellen. Ezek ellen a
