Amerikai Magyar Újság, 1998 (34. évfolyam, 1-12. szám)

1998-07-01 / 7-8. szám

1998. júl.- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 niszterelnökkel és Andrei Marga oktatási miniszterrel több sürgős intézkedésben állapodtak meg a romániai magyar felsőoktatás lehetőségeinek bővítésével és egyes magyar egyházi, közösségi javak visszaszolgáltatásával kapcsolat­ban. A parlament épületében megtartott tanácskozásról kiadott közlemény szövege - nem hivatalos fordításban így hangzik: "A kormányon lévő politikai tényezők vezetői a mi­niszterelnökkel együtt a következőkben állapodtak meg: Vilnius 25-ig a kormányprogrammal és a fennálló megállapodásokkal összhangban véglegesítik az oktatási törvényt módosító 36-os számú sürgősségi kormányrendeletre vonatkozó jelentést. *A kormány még ebben a hónapban (június) meghozza azokat a normatív intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Babes-Botyai Tudományegyetem kereté­ben magyar nyelvi, irodalmi és néprajzi kart létesítsenek, valamint hogy a Gheorghe Dima zeneakadémia keretében magyar nyelvű zenepedagógiai csoportot hozzanak létre. *A kormány ebben a hónapban meghozza azokat a normatív intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy bi­zottság alakuljon, amely értékeli egy magyar állami egyetem létesítésének módozatait. *A kormány ebben a hónapban meghozza azokat a normatív intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy visszaszolgáltassanak a magyar egyházaknak és közössé­geknek bizonyos számú, tulajdonukat képező ingatlant.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke "nagyon nehéz tár­gyalásként" jellemezte a megbeszélést. Mint mondta, több mint három óráig tartott, amíg a résztvevők eljutottak bi­zonyos konklúziókhoz, és sajnos a legnagyobb ellenállást az oktatási miniszter tanúsította. (Andrei Marga a kolozsvári Babes-Bolyai egyetem rektori székéből került jelenlegi tisztségébe.)-A szlovákiai magyar oktatásügyet sértő tervek és korlátozások, a magyar iskola igazgatók leváltása, az egy­nyelvű bizonyítványok és az oktatási törvény módosítása elleni tiltakozás jeléül több ezer szlovákiai magyar tanuló nem ment iskolába. "A tiltakozásokat szervező Központi Koordinációs Tanács hangolta össze az akció sorozatot, hogy az egynapos kimaradásokra körzetenként más-más napon, lépcsőzetesen kerüljön sor. A révkomáromi járás 34 magyar iskolája közül, június második hetében 28 iskola tanulói nem jelentek meg az oktatáson. Majd a galántai és vágsellyei, a losonci, kassai és a szepsi járás magyar iskolái­nak diákjai maradtak távol".-Négy-öt, más becslések szerint 8 ezer ember részvételével kezdődött el a Galánta központi terén a levál­tott szlovákiai magyar iskolaigazgatókkal szolidaritást vál­laló és az oktatási jogok korlátozása ellen fellépő szlovákiai magyarok tiltakozó nagygyűlése, melyen beszédet mondott Horváth Zoltán, Galánta főpolgármestere, a leváltott búcsi és bátorkeszi iskolaigazgató, valamint a szlovákiai magyar pártok vezető politikusai. A Szlovákia keleti régióiban élő magyarok másik nagygyűlése a galántaival egyidőben a Kassához közeli Szepsi városában szintén többezer ember részvételével zajlott.-Kijevben megkezdte működését a Magyar Ház. Az ukrán állami támogatással létrehozott központban kap helyet az ukrajnai magyarság országos szervezetének, az Ukrajnai magyarok Demokrata Szövetségének (UMDSZ) és a Magyarok Kijevi egyesületének irodája. A kulturális intézmény megnyitóján Tóth Mihály, az UMDSZ elnöke elmondta, hogy a központba fog működni a kijevi magyar vasárnapi iskola és a kijevi magyar reformátis gyülekezet is.-Ungváron tartotta soros ülését az UMDSZ Elnö­kök Tanácsa. Tóth Mihály elnök, volt ukrán képviselő, be­jelentette, hogy az UMDSZ levélben kért kiemelt támo­gatást 1998-99-re az Illyés Közalapítványtól a kijevi és az ungvári kulturális központ létrehozásához. Az UMDSZ tagjai közé fogadta a Krími Magyarok Petőfi Sándor Egyesületét. (A Krímben élő közel 300 fős magyarság 1997 őszén hozta létre érdekképviseleti szervezetét.)-Rudolf Schuster, Kassa főpolgármestere, a közelmúltban alakult Polgári Egyetértés Pártjának elnöke szerint a magyar kisebbség problémáit a jelenlegi kor­mánykörök szítják és élezik. ”A magyar kisebbség problémáit teljesen feleslegesen élezik ki Én magam sem értek egyet az­zal, hogy Szlovákia déli részein, ahol a magyar kisebbség él, autonómia jöjjön létre, de a kétnyelvű bizonyítványok és a kisebbségi nyelvhasználatról szóló törvény olyan kérdések, amelyeket minden probléma nélkül meg lehetne oldani”. - mondotta Schuster a Právó cínű prágai napilapnak. Sze­rinte; "Nevetséges, ha felróják nekem, hogy együtt akarunk működni a magyar pártokkal. Teljesen reális, hogy megszerzik a szavazatok tíz százalékát. Itt élnek Szlovákiában és szá­molni kell velük. A kormány azért élezte ki a magyar-kérdést, hogy felhasználhassa a választási kampányban”.-A Der Spiegel című hamburgi hetilap felidézi a Fidesz politikai indulásának kezdetét, és azt írja, hogy az Orbán Viktor alapította párt ”jól hangzó kijelentésekkel, pi­masz rendezvényekkel, kamaszos, neveletlen fellépéssel jelezte a kommunista rendszer közelgő bukását. Nyolc évvel később a 35 éves Orbán, a szembeszegülő fiatalember ismét zavart okozott a régi politikai elitben.” A magyar választók dön­tésének hátterét vizsgálva a Der Spigel arra a megál­lapításra jut, hogy a szavazók elégedetlenek voltak a szo­cialisták és a szabaddemokraták koalíciójával. ”A jobboldali Orbántól az eddiginél nagyobb szociálpolitikai érzékenységet és több állami pénz remélnek. Az egykori polgárpukkasztó Orbán, aki korábban ugyanúgy gúnyolódott a kommu­nistákon, mint a nacionalistákon, jelenleg az elégedetlenek szóvivője, aki gazdasági csodát és nemzeti nagyságot ígér. Gátlástalan ígéretekkel lopta be magát a kisemberek szívébe. Ez segítette a győzelemhez, de a siker egyúttal stratégiájának túszává tette. A Fidesz egy avantgarde pártból populista gyűjtőmozgalommá vált, amely egyre több múltidéző, kétes alakot vonz magához” - állítja a lap.

Next

/
Thumbnails
Contents