Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-03-01 / 3. szám
1997. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 Stolmár G. Ilona: MAFFIÁK - EGYMÁS ELLEN Nem vagyok krimiiró, s lám, az utóbbi időben mégis erre a szerepre kényszerülök, ha hazai eseményekről szeretnék tudósítani Múlt hónapban a Tocsik-ügyet igyekeztem összefoglalni, amely 804 milliós közvagyon eltulajdonításáról szólt, s amelynek még első fejezete sem játszódott le. Mára feketén- fehéren bebizonyosodott, hogy mindkét kormányzó párt - az MSZP és az SZDSZ - súlyosan érintett az ügyben: a “siker- díj”-nak legalább felét e két párt kasszájába kellett utalnia To- csik Mártának, aki bizony, nagyon kicsinyke pont ebben a sokszálú bűnügyben. Boldvai László MSZP-s képviselő és párt-főpénztámok mentelmi jogát felfüggesztették. így kezelésbe vehette őt az egyre jobban érdeklődő ügy észség, rendőrség De beidézte őt a tocsikolást vizsgáló parlamenti bizottság is. hiszen rendkívül nagy hangja volt az elvtársnak, amint gyanúba keveredett. Azzal fenyegetőzött: majd perelek! A dolog, úgy tűnik, fordítva sült el: őt perelik. Nagy' mellényét azonban nem vetkőzte (még) le, a bizottság előtt megjelent ugyan, mert ez - majdnem - kötelező, de kérdésekre nem volt hajlandó válaszolni, csak felolvasta saját nyilatkozatát, megvádolta az elnököt, majd bevágta maga mögött az ajtót. Most a pártvezérek vannak soron: Horn miniszterelnök és Pető párt- és frakcióvezér meghallgatását is indokoltnak tartja a bizottság, bár igaz válaszokat remélni e két “úrtól” túlzott naivitás. Valami nagyon, de nagyon bűzlik! S mivel már-már a választópolgárság egészének orrát facsarja, Homék, jó bolsevik módra, felmelegítették az MDF-Fidesz “székházügyet. Azt, amelyet már az Állami Számvevőszék is megvizsgált, mégpedig már Homék uralma alatt, kétszer is, és mindent rendben lévőnek talált. A libi-bolsik most új vizsgálatot követelnek, ami egyben azt is jelenti, hogy saját, nagy- tekintélyű ellenőrző szervezetüket, a Számvevőszéket is semmibe veszik, mint a Bokros-csomag idején tették az Alkotmánybírósággal, megpróbálják lejáratni. Igaz. nekik egyáltalán nincs szükségük ilyen magas és szakértő ellenőrző szervekre, megvoltak ők remekül ilyesmi nélkül több mint négy évtizeden át. de hát a Nyugat felé fenn kell(ene) tartani a pa- tyomkindemokrácia patyomkinfalait. A székházügyek felmelegítése azonban visszafelé is elsülhet. Mert míg az MDF és Fidesz esetében egy-egy, állítólag a törvény szerintinél néhány száz négyzetméterrel nagyobb épületről van szó, addig az MSZP esetében több mint 350, jogtalanul használt székház eshet vizsgálat alá. Az elhí- resült “négy igenes” népszavazást megerősítő, a régi bolsevik párt elszámolását kötelezővé tevő törvénynek ugyanis mind a mai napig nem tett maradéktalanul eleget az utódpárt MSZP. Az elszámoltatás természetesen csak akkor történhet meg, ha az ellenzéknek sikerül leváltania azt a kormányt, amelynek idején már-már felfoghatatlan nagyságú összegek elsikkasztásáról, magánzsebekbe vándorlásáról értesülhetünk naponta Az eddig nyilvánosságra került ügyeknél azonban egy jóval érdekesebbről tudósított a Népszabadság, az MSZP régi-régi napilapja, amely írást - szokásomtól elktérően - teljes egészében idézek, nehogy az “elferdítés” vádja étjén minket: HAMIS ÖTEZRESEK NÉMET PAPÍRRA A Népszabadság információja szerint jelentős mennyiségű hamis ötezerforintos készült már a Németországban gyártott fémszálas bankjegypapírból, amelyből még 1995. december végén tíztonnányi nyomtalanul eltűnt Magyarországon. Ennyi bankjegypapírra elvben körülbelül tízmilliárd forintnyi 5000 forintos nyomtatható A rendőrség és a titkosszolgálatok eltérően értékelik az értékes papír eltűnésének körülményeit. Ka- cziba Antal, a BM helyettes államtitkára Somogyi Tamással, a polgári titkosszolgálatokat irányító tárca nélküli miniszter kabinetfőnökével közösen vizsgálatot rendelt el, tisztázandó a bankjegypapír eltűnésének körülményeit. Vámszabadi határátkelőhelyen 1995. december 21- én lépett be Magyraország területére az a két pótkocsis kamion. amely - az okmányok szerint - összesen tizenhat tonna minőségi, valamint bankjegypapírt szállított. Az ORFK (Országos Rendőr-Főkapitányság, a szerk.) szervezett bűnözés elleni szolgálatát a német hatóságok előre értesítették a szállítmány várható érkezéséről, így a rendőrség már a határon várta a kamionokat Magyarországra elvileg bárki bejelentés nélkül importálhat bankjegypapírt, még olyat is, amilyenre a nemzeti valuta készül. A nemzetközi szervezett bűnözéssel foglalkozó rendőri szervek ennek ellenére mindig értesítik egymást az efféle rakományokról. A bankjegypapír behozatala még nem számított volna bűncselekménynek, a kérdés a rendőrség számára az volt, kinek van szüksége a papírra és miért. A Hannover melletti papírgyárból a Világgazdaság című napilap értesülése szerint a magyar származású, de német állampolgár G. I. rendelte meg. magyar ismerőse, K. A. számára. A határon a tizenhat tonnányi papírt 24 ezer német márka értékűnek vallották be. s eszerint fizettek vámot is utána. A két kamion útja Győr térségében szétvált. Az egyik Galgahévizre vitte rakományát, és otthagyta egy raktárban. Fél évvel később, 1996. július 8-án megérkeztek Budapestre a papírszállítmány eredeti német okmányai. Kiderült, hogy a rakomány értéke nem 24 ezer, hanem 65 ezer márka. A hatóságoknak így már volt okuk a fellépésre, a pénzügyőrség csempészet gyanúja miatt büntetőeljárást indított, a rendőrség felnyitotta a galgahévízi raktárát. Ott azonban már csak egy csúcstechnológiának számító nyomdagépet és hamis román
