Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-02-01 / 2. szám
1997. február AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 15 VÉDŐBÁSTYA FEHÉRVÁRON Öreghegy Székesfehérvár egyik városrésze, önálló plébániával. Bár a plébánia épülete és annak temploma a síkon, az autópályáról beveztő egykori 70-es országút mellett van, némi sétával a víztorony mellett, a bányatónál valóban található egy hegyecske. Ez az Öreghegy. Teteje történelmi korokat idéz, hiszen Árpád vezér itt állt meg a hagyomány szerint, s tekintett körbe az akkor mocsaras, lá- pos vidéken. Később is fontos stratégiai szerep jutott a hegynek, hiszen a város környékének legmagasabb pontjáról jól lehetett látni, ha hívatlan látogató közeledett, vagy ellenséges sereg törtetett a királyi-város felé. Tetejére őrtornyot építettek, s benne mindig volt megfigyelő. De a környéken szőlő is termett, így a bástya helyén később Szent Donat tiszteletére kápolnát építettek. Az évszázadok során többször leégett, megsemmisült, de mindig újra épült. Legutóbb a II. világháborúban lett katonai célpont, s vált a földel eggyé. Helyére a plébánia területén élők pár éve templomot kezdtek építtetni, melynek belső berendezését, s alatta lévő urnatemetőjét Takács Sándor székesfehérvári püspök áldotta meg. A bástya-szerű modern templom előtti téren mondott beszédében a püspök hangsúlyozta: mindig őrség volt a hegytetőn, mely vigyázott Fehérvár népére. Most is őrségben kell lennie a templom híveinek. Figyelnünk kell, s olyan lélekkel állniuk itt a templomban, mint egykor Árpád állhatott. - Ez a mi pátriánk, ez a mi hazánk. Óvnunk, védenünk kell. A szentmisében megemlékeztek a szőlők védőszentjéről Szent Donátról, s a mise után szerény agapéra és néhány pohár borra hívta a megjelenteket Glósz Ervin plébános a templom mögötti terecskére, ahol civil és pap, püspök és hívők tömege beszélgethetett kötetlenül egymással a templom búcsújának és megáldásának napján, augusztus első vasárnapján. ÚJ KARITÁSZ INTÉZMÉNYEK SZÉKELYFÖLDÖN Szeptember 17-én avatta fel Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Csiksomlyón, a főegyházmegyei Kari- tász tanulmányi házát. Ugyanaznap került sor a Csíkszeredától délre fekvő Zsögödön egy Karitász gyermeküdülő és másnap Gyergyószentmiklóson egy 130 férőhelyes karitász szociális otthon megnyitó ünnepségére. A három intézmény öt esztendő munkájának eredménye. Megvalósításukhoz jóformán egész Európa Ka- ritászainak és más jótékonycélú szervezeteknek együttműködésére volt szükség. Az ausztriai Linz egyházmegyei Karitászon kívül, a német, az olasz, a francia Karitász és a belga máltai lovagrend járult hozzá tetemes összegekkel. Ezenkívül Ferenc bajor királyi herceg, valamint Habsburg Rudolf főherceg és felesége Stefanie kezdeményezésére megindult gyűjtések tették lehetővé a három intézmény létrejöttét. Mint dr. Vencser László, a főegyházmegye anyagi ügyeinek egyik felelőse, akinek jelentős része volt az adakozók felkutatásában és meggyőzésében, ebből az alkalomból kifejezte: "A három intézmény jelzi a Karitász átfogó tevékenységét: a gyermekek gondozásától kezdve az idős generáció megsegítéséig". Az avatási szertartáson jelen voltak a bukaresti, a temesvári és szatmári Karitász vezetőin kívül a helybeli hatóságok és a lelkészkedő papság képviselői, a bukaresti osztrák nagykövet, a már említett jótevők, valamint a Magyar Karitász országos igazgatója és főtitkára. * ELTŰNT RÁKÓCZI FERENC IMAKONYVE Betörtek a Győr Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár káptalandombi épületébe, ahonnan pótolhatatlan értékű nemzeti könyvritkaságokat loptak el. A második emeleten lévő könyvtári díszterem tárlóiból - erőszakos behatolás nyoma nélkül - eltűnt II. Rákóczi Ferenc imakönyve, amelyet 1642-ben Párizsban adtak ki, az 1498-as kiadású Perényi Missale, a 15. századból származó Esztergomi Missale, a 16. századi Passaui Missale, az ugyancsak ebben a korban kiadott Kosmographiae Universalis, illetve egy német nyelvű, 1475-ös imakönyv. Az eszmei érték felbecsülhetetlen, az anyagi kárt több mint kétszáz millióra becsülik. A könyvtárban augusztus 22-én fedezték fel a hiányt, amit jelentettek a rendőrségnek, de a nyomozás érdekében napokig hírzárlatot rendeltek el. KATOLIKUSOK SZIBÉRIÁBAN Szibéria apostoli adminisztrátora Werth püspök Königsteinben, a "Kirche in Not" segélyszervezetnél látogatóban beszámolt a világ területileg legnagyobb egyházmegyéjének helyzetéről és problémáiról. Elmondta, hogy a 12 millió négyzetkilométeren több mint egymillió olyan ember él, akik eredetileg katolikus családból származnak, azonban csak 10 százalékuk van megkeresztelve. Sokan még azt sem tudják, hogy ott újra él a katolikus egyház. Jelenleg 55 pap és 61 nővér lelkipásztorkodik Szibériában. Legnagyobb gond a paphiány, s nincsenek templomok. A hívek lakásokban gyűlnek össze imádkozni. Örvendetes viszont, hogy már hét templomot építettek nyugati segítséggel. Az életkörülményeik is javulóban vannak s a hit gyakorlásának lehetőségei is. Legnagyobb támogatást a königsteini Segélyszervezettől kapnak. A nyelv kimondhatatlan drága kincs, mert magában rejti a nemzeti fennmaradásnak zálogát. Széchenyi
