Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-11-01 / 11. szám

1997. november

AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG

29

Magyar tájak

MAGYAR TÖRTÉNELEM

MAGYARORSZÁG

TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA

IV. rész

1092. május 20. A magyarországi főpapság I. (Szent) László elnökletével és a világi előkelők közreműködésével, a papság és a nép tanúskodása mellett Szabolcson zsinatot tart és határozatot hoz. A zsinati határozatok képezik I. (Szent) László király ún. I. törvénykönyvét. (Határozatai: 1-4.: korlátozza a papok házasságkötését; 5., 6., 23., 24.: védi az egyházak vagyonát;

7., 8.: rendelkezik a lerombolt vagy elpusztult templomok újjáépítéséről és felszereléséről; 9.: áttelepítéssel akadályozza a megkeresztelt izmaeliták - böszörmények - visszatérését a mohamedán vallásra; 10.: tiltja, hogy a zsidók keresztény feleséget vagy szolgát tartsanak; 11-12., 14-16., 25-26., 31., 37-38.: előírja az egyházi ünnepek, összejövetelek, a böjtök és a templom mellé temetkezés megtartását; 13., 20.: bünteti a házasságtörést; 17-18.: intézkedik a külföldről érkező egyházi személyekről; 19.: kényszeríti a lakosságot, hogy a templomok közelében telepedjék meg; 21., 35-36., 39.: határoz az apátok és szerzetesek helyzetéről; 22.: fellép a pogány áldozás ellen; 27.,

30., 33., 40.: szabályozza a tized rendezést; 28.: tanuk jelenlétéhez köti az istenítéletek megtartását; 29.: korlátozza a sátorban való misézést; 32.: bünteti a nemi erőszakot; 34.: elitéli az erkölcstelen nőket és a boszorkányokat; 41-42.: rendelkezik a királyi bíráskodásról.)

Az év folyamán I. (Szent) László hadjáratot vezet Vaszilkó terebovlji orosz fejedelem Magyarországgal szomszédos földjére, mert a fejedelem arra biztatta a kunokat (talán Ákos vezért), hogy Magyarországra támadjanak. A hadjárat békekötéssel ér véget.

1093. április 17. IV. Vilmos touloues-i gróf, útban Jeruzsálem felé, Bodrog várában felkeresi I. (Szent) László királyt, és felkelti érdeklődését a Szentföld felszabadítása iránt.

1994. I. (Szent) László sereggel megy I. (Herman) Ulászló lengyel fejedelem (Judit királynénak, Salamon özvegyének a második férje) megsegítésére, és Krakkóban kikényszeríti, hogy a fejedelem megbékéljen az ellene lázadókkal.

I. (Szent) László megalapítja a zágrábi püspökséget. Acha az esztergomi érsek, Gyula a nádor.

1095 előtt Könyves Kálmán, I. Géza idősebbik fia, Lengyelországba menekül.

a Szentföldre készül, azonban a cseh trónviszály itthon maradásra kényszeríti.

Április-július I. (Szent) László Konrád brünni morva herceg megsegítésére haddal indúl II. (Premysl) Bretislav cseh fejedelem ellen. Útközben megbetegedve Lengyelországból hazahívja és utódjául jelöli (Könyves) Kálmánt, I. Géza fiát.

Július 29. I. (Szent) László meghal. Somogyvárott, a bencés apátságban temetik el, ahonnan utóbb Váradra szállítják hamvait.

Július 29. után Kálmánt királlyá koronázzák (uralkodik 1116-ig); öccse, Álmos hercegi hatalmat kap.

November 26. II. Orbán pápa a crelmont-i zsinaton meghirdeti az első keresztes hadjáratot a mohamedánok által elfoglalt Szentföld visszaszerzésére.

1095 körül Szerafin az esztergomi érsek. (Tisztségét 1104-ben bekövetkezett haláláig viseli.)

1095 után Kálmán király I. (Szent) László példájára veret új pénzt. A királyi pénzügyi igazgatásban főleg mohamedánok dolgoznak

I. (Szent) László halála után megírják Szent István kisebb legendáját.

1095-1116 Ismeretlen szerző elkészíti a Kálmán király trónra lépéséig terjedő krónikát. (Szövegének egy részét a 14. századi krónika-kompozíció őrizte meg.)

1096 május Nincstelen (Sansavoir) Valter francia lovag vezetésével a francia lovagokból és parasztokból álló első keresztes had Magyarország területére lép, s Győrön, Székefehérváron át Zimonynál, kisebb incidens után, június elején elhagyta az országot.

Június eleje Kálmán király a mosoni kapunál bebocsátja Amiens-i Péter remete francia-német keresztes hadát. A keresztesek békésen haladnak az ország déli határáig, ahol összeütköznek az őrséggel és elfoglalják Zi- mony várát, melyet június végén csak a közelgő királyi sereg hírére hagynak el.

A francia Folkmar vezetésével Csehország felől érkező keresztes hadat, a keresztesek garázdálkodása miatt, a magyarok Nyitránál szétverik.

Június közepe Kálmán király seregével Pannonhalma közelében, Fehéregyházánál szétszórja és kiűzi Gottschalk pap rabló keresztes hadát, amely a mosoni kapun ál jött az országba.

Július közepe Kálmán király nem engedi belépni országába (Charpentier) Vilmos meluni vicomte és Emich leiningeni gróf keresztes hadát, mire a francia és német keresztesek megostromolják Moson várát. Augusztus végén, hatheti ostrom után a király seregével kitör a várból és kiveri az országból a betolakodókat.

Július 27. II. Orbán pápa támogatásáról biztosítja Kálmán királyt, ha nem áll III. Kelemen ellenpápa oldalára.

1095. március 25.1. (Szent) László Bodrog várából

Szeptember 20. Boullion Gottfried keresztes hada