Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. november Könyves Kálmán király engedélyével és személyes kíséretével békésen átvonul az országon. 1097. május Szicília urának, I. Roger normann grófnak a leánya Magyarországra indul, hogy Kálmán királlyal házasságra lépjen. Az év folyamán Kálmán király szövetségre lép Michiele Vitalis velencei dózséval. 1098 Álmos herceg fellázad bátyja, Kálmán király ellen. A két testvér a Tisza melletti Várkonynál kibékül egymással, mert a főurak nem hajlandók értük harcba menni. 1099 május eleje II. Szvjatopolk Izjaszlavics kijevi nagyfejedelem fia, Jaroszlav herceg kérésére Kálmán király seregével Przemysl várát ostromolja. A lázadó orosz fejedelmek hívására érkező kunok azonban a vár alatt szétverik és hazakergetik seregét. Május. 29. II. (Premysl) Bretislav cseh fejedelem a morvaországi Uherské Hradisté mellett szövetséget köt Kálmán királlyal. 1100 előtt Az egyházmegyéken belül kisebb igazgatási egységet, főesperességet szerveznek. Ezek határa többnyire az egyházmegyéket alkotó vármegyék határaival esik egybe. 1100 körül Könyves Kálmán király a tarcali gyűlésen (Zemplén vm.) az ország előkelőivel felülvizsgálja Szent István törvényeit és kiadja az ún. I. törvénykönyvét, Ezt Szerafin esztergomi érsek parancsára a külföldi Alberi- cus pap foglalja írásba, aki a törvénykönyvhöz az érsekhez szóló személyes hangú bevezetőt ír. (Törvénycikkelyei: I., 15-21., 32.: megerősíti Szent István király és utódai adományait, kivéve az egyházak szekularizálható halastavait; meghatározza az adomány, és a vásárolt birtok öröklési rendjét, intézkedik az elűzött telepesek földjéről, s védi a földtulajdont a foglalásról: 2., 5-14., 23-24., 26-31., 37., 50-64., 83-84.: rendelkezik a királyi, nádori, zsinati, megyés ispáni és egyéb bíráskodásról az egyházi személyeket mentesíti a világi bíráskodás alól, bünteti a hamis bírát, tanút és poroszlót, a gyilkost, tolvajt, nőrablót, varázslót, házasságtörőt, patvarkodót, s eltörli a boszorkánypereket; 3-4.: feltételhez köti a külföldiek befogadását: 22.: kijelöli az istenítéletek színhelyeit; 25., 33-34., 78.: szabályozza a vámfizetést, és meghatározza az egyház, a megyés ispán és a király részesedését a vámokból: 35-36., 38-40., 45., 79-81.: intézkedik a várnépek és a határőrök helyztéről és kötelezettségeiről, a hospesek és a szabadok katonai szolgálatáról és adójáról; 41-42.: rendelkezik a kóbor rabszolgákról és az utazókról; 46-49., 74-75.: szorgalmazza az izmaeliták beolvadását, és elkülöníti a zsidókat; 65.: tiltja a világiakat az egyházi hatalom gyakorlásától; 66- 72.: elrendeli az egyházi személyek tizedfizetését, korlátozza házasságkötésüket, és meghatározza öltözködésüket; intézkedik a misézésről, ereklyékről, a böjt és a Szent- háromság ünnepének megtartásáról; 73.: előírja a templom körüli temetkezést: 76-77.: korlátozza a rabszolga- és állatkivitelt, 82.: szabályozza a határátlépést.) Megírják Szent Gellért püspök kisebb legendáját. (Horváth János véleménye szerint 1200 körül keletkezett.) 1100 után A főpapság meghozza az ún. esztergomi zsinat végzéseit. Határozatai; rendelkezik az egyházi bíráskodásról, intézkedik az egyuházi szertartásokról, szertartáskönyvről, olvasmányokról és énekekről, határoz az ünnepekről, megszabja az egyházi személyek életmódját, helyzetét, műveltségét, bünteti részegeskedését és lopását, fellép a pogány szokások ellen, tiltja a kiközösítettek egyházi temetését, bünteti a gyónás nélkül elhunytak hozzátartozóit, korlátozza a papok házasságkötését, rendelkezik az egyházi vagyonról, intézkedik a papok lakásáról és az egyházi rabszolgák kötelezettségéről, feltételhez köti a külföldi egyházi személyek befogadását, magállapítja a rabszolgák és a szolgáló személyek pappá szentelésének feltételeit, tiltja a templomok adásvételét és papjainak jogtalan elmozdítását, intézkedik az istenítéletről, bünteti a nemesek részegeskedését, a kuruzslást, a hamis vádaskodást, házasságtörést, leányrablást, a házastárs elhagyását és a gyilkosságot, elrendeli a vezeklőházak felállítását, korlátozza a zsidók és a keresztények kapcsolatát, intézkedik az egyházi személyek tizedfizetéséről.) 1100-1150 Elkészült a Székesfehvárott másolt Codex Albensis, a legrégibb magyarországi hangjegyes kézirat. Benne található a legkorábbi hazai latin vers, a Szent István királyt magasztaló és kérő antifóna, illetve responsorium. 1101 Újabb keresztes hadak vonulnak át az országon, jelentősebb kártétel nélkül. 1102 tavasza Könyves Kálmánt a tengerparti Bel- grád (Tengerfehérvár) városában horvát királlyá koronázzák. 1104. augusztus 21 Álmos herceg feleségül veszi Pedszlavát, II. Szvjatopolk Izjaszlavics kijevi nagyfejedelem leányát. Az évfolyamán I. (Komnénosz) Elek bizánci császár fia, János, feleségül veszi Szent László leányát, Piroskát. ** **A választások - magyarok számára - fontos következménye, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSz) egyeduralkodóvá vált a Szerbiához tartozó tartományban működő hat magyar párt között. A VMSz volt az egyetlen párt, amelynek sikerült képviselőket juttatni a parlamentbe, míg a szebb napokat megélt, tél óta Páll Sándor irányítása alatt működő Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége már-már szégyelni való eredményt ért el. Ugyanakkor aggasztó, hogy egyre nő a vajdasági magyar szavazók érdektelensége: egyes területeken a magyarok részvételi aránya alig haladta meg a harminc százalékot.
