Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
1997. november AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 MAGYARORSZAGI HÍREK STOLMÁR G. ILONA A HÁGAI NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG érvényesnek mondta ki az 1977-es, Magyraország és Csehszlovákia között létrejött Bős-Nagymarosi vízierőmű építési szerződést, amelyet Magyarországnak nem volt joga egyoldalúan felbontani. A “nemes” nyugati testület ezzel az ítéletével tulajdonképpen legalizálta a bolsevizmust, és egy olyan szerződést, amelyet mindkét ország szovjet megszállás alatt, az oroszok nyomására - tehát nem szabad akaratából, szuverén államokként - kötött meg. A bíróság azt is kimondta, hogy a szlovákoknak - hol volt akkor már az aláíró Csehszlovákia?! -- joguk volt megtervezni a C-variánst, de nem volt joguk egyoldalúan elterelni a határfolyóként meghatározott Dunát, vagyis felépíteni a tervezetüket Az ítélet értelmében - amely egyáltalán nem vette figyelembe a már eddig keletkezett és az ez után várható még súlyosabb és végleges környezeti károkat — bár a szerződés érvényes, a jövőbeni megoldást tekintve a mai helyzetből kell kiindulni. Ez. az értelmezések szerint, azt jelenti, hogy a szlovákoknak nem kell lebontaniok a bősi rémművet, de a magy aroknak sem kell felépíteni a nagymarosi erőművet. Több vizet kell azonban engedni az Öreg-Dunába, de hogy ez hogyan lehetséges a C-variáns fennmaradása mellett, arról nem szól az ítélet. A két fél hat hónapot kapott a kompromisszumkeresésre és a megoldás megtalálására. Mivel mindkét ország kárt okozott a másiknak, mindkettő kártérítéssel tartozik. Ezért a bíróság az anyagi követelések terén a “nulla megoldást” javasolta, amibe, természetesen a meciari magyarölő Szlovákia már első nyilatkozataiban tudatva, sem megy' bele, mondván, neki nagyobb kára keletkezett és az áramkiesést is a magyaroknak kell megfizetniök. Mivel az ítélet azt is tartalmazza, hogy a felépítmények közösek, a magyaroknak a szlovákok által a kárukra létrehozott rémmű költségeihez is hozzá kell(ene) járulniuk. Szlovákia győzelemként, a magyarok inkább vereségként étrékelték a döntést -- mivel hogy számunkra az is: tökéletese kudarc. Horn azonnal levelet írt Meciamak. hogy kezdjék meg a tárgyalásokat, a szlovák volt boxoló, ma miniszterelnök azonban még csak nem is válaszolt. A legszomorúbb az egészben az, hogy a hat hónap még a bolsevik kormányzat idejére esik, és semmiféle garancia nincs arra, hogy Homék megfelelően - egyáltalán valahogyan! — képviselik majd a magyar érdekeket a tárgyalások során. (Lásd erről a KDNP Haszons Miklós által tartott sajtó- tájékoztatóján elhangzottakat lapunkban.) Horn az ítélethirdetés után azonnal összehívta a parlamenti pártok képviselőit, hogy kifejezze: pártja és a kormány nem vállal egyedüli felelősséget az ügyben, s hogy valamiféle konszenzust alakítsanak ki ebben a rendkívül fontos kérdésben. Azt azonban nem volt hajlandó biztosítani, hogy a pártok képviselői és/vagv szakértői érdemben beleszólhassanak akár a tárgyalások menetébe, akár a megegyezéshez vezető alapdokumentumok szakmai kidolgozásába. Mindössze egy semmi hatáskört nem biztosító “konzutációs” lehetőséget óhajtott biztosítani az ellenzéknek. érdemi beleszólás nélkül. Ez - amint erre a pártok vezetői is hamar rájöttek - mindössze azt jelentené, hogy bármiféle javaslatot tehetnek ugyan, de annak figyelembevételére semmi nem kötelezné a kormányt és annak önkényesen kinevezett tárgyalódelegációját. Az ellenzéki részvétel így’ csak azt jelentené, hogy' kudarc esetén Homék hivatkoz(hat)nának az ellenzék “részvételére - az országvesztésben, amiben az ellenzéknek természetesen semmiféle szerepe nem lenne. “NEM FELEL MEG A VALÓSÁGNAK a miniszterelnöknek az a kijelentése, amely szerint az Alkotmány- bíróság és a kormány között folyamatos konzultációk zajlottak arról, hogy a kormány népszavazási kezdeményezése ügyében tett lépések alkotmányosak-e” - szögezte le az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában az Alkotmánybíróság. Ez magyarul és egyértelműen kifejezve azt jelenti, hogy Horn Gyula hazudott. Mégpgpedig a legmagasabb közjogi testület lejáratására! Torgyán József még az AB- nyilkatkozat kiadása előtt a Parlamentben felszólította a legfelsőbb taláros testületet, hogy cáfolja meg. amit Hóm állított, mert ha az igaz. akkor természetesen maga az AB cselekedett alkotmányellenesen. Egyben felszólította Hornt, hogy kétjen bocsánatot a magas testülettől, amennyiben vele kapcsolatosan nem mondott igazat. - Hóm egy szót sem szólt, le sem mondott... ORBÁN VIKTOR SAJTÓTÁJÉKOZTATÓN jelentette be. hogy az alkotmányos válság csak akkor szűnik meg. ha a kormány és a parlament az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az ellenzék földkérdését is fölteszi a szavazólapokra. Orbán rámutatott: az AB kimondta, hogy a kormány hibájából alkotmányon kívüli helyzet alakult ki, amelynek mélypontja a népszavazásról szóló -- erőszakos -- parlamenti döntés volt. Rejtélyesnek nevezte, hogy olyan sok idő kellett az aláírások hitelesítéséhez, és túl soknak találta az érvénytelenné nyilvánított aláírást. ORBÁN VÉGRE FELVETETTE A választási csalás lehetőségét is, amelyre az ellenzéknek fel kell készülnie, hogy őrködni tudjon a népszavazás és a választások tisztasága felett. Kuncze belügyminiszter sértőnek és minden alapot nélkülözőnek találta Orbán kijelentését. Elmondta, hogy a számítógépes programokba nem lehet belenyúlni senkinek - de arról elfelejtett beszélni, hogy az ellenzéknek arra sincs lehetősége, hogy a számítógépes rendszert, programot előre ellenőrzni tudja, s olyan jellel láthassa el, amely valóban lehetetlenné teszi, hogy bárki menet közben belenyúljon és megváltoztassa a programot! Az előző választásokkor sem “menet közben” nyúltak bele az elvtársak saját javukra, hanem előre be volt építve a programba a csalás - a saját javukra. “A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKÉNEK meggyőződése, hogy az ország sorsáért felelős politikai erőkkel együttműködve az Alkotmánybíróság döntése utáni helyzet megoldható...” - nyilatkoztatta ki a Prágában tartózkodó Göncz szóvivője. Arról azonban nem nyilatkozott, hogy az alkotmányos válság kialakításában milyen jelentős szerepet ját
