Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-11-01 / 11. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. november szott a Magyar Köztársaság elnöke gyors aláírásával! Azt sem fejtette ki, kiket tart “az roszág sorsáért felelős” politikai erőknek: azokat-e, akiknek kívánságára és támogatására aláírt, ezzel biztosítani próbálva az ország teljes és végleges kifosztását, avagy azokat, akik megakadályozták - még Göncz ellenében is - ezt az aljasságot. MINT AZ VÁRHATÓ VOLT, AZ országgyűlés elfogadta a tizenegy KDNP-szakadár képviselő Fideszbe történt átülését. Semmibe véve így minden ide vonatkozó törvényt, s magát a maguk alkotta Házszabályt is, amely kimondja, hogy egy párt csak egy frakciót alakíthat, mégpedig azonos párthoz tartozó képviselőkből. A 11-ből még heten KDNP-tagok voltak ebben az időben. Azóta Csépe Bélát fegyelmi úton kizárták. A többiek nem jelentek meg a KDNP Fegyelmi Bizottsága előtt. AZ FKGP ORSZÁGGYŰLÉSI frakciója feloldotta a KDNP-frakció megszűnése után hozott elvi határozatát, miszerint nem vesznek fel más pártokból jelentkezőket csoportjukba. Miután a Fidesz felvette más párt tagjait a frakciójába, értelmetlenné vált a továbbiakban ez a kisgazda állásfoglalás. NÉGY NAGY EGYHÁZ MEGÁLLAPÍTÁSA szerint a kormány nem vette figyelembe az egyházfmanszírozási törvényjavaslat-csomag elkészítésekor javaslataikat. Harmati Béla evangélikus püspök kijelentette: eddigi megegyezéseiket állami oldalról nem tartották tiszteletben. A NATO TOVÁBBRA SEM ISMERTETETT konkrét adatokat arról, mekkora összegű lesz a magyar hozzájárulás mértéke - jelentette ki Somogyi Ferenc államtitkár. A NATO még maga sem tudja, mi mennyibe kerül... CSÖKKEN A HÁZASÁSGKÖTÉSEK SZÁMA hazánkban, a családi együttélés keretei fellazultak - jelentették, azt várva, hogy a parlament családpolitikai vitanapján ez a téma is szóba kerül. BELEHALT SÉRÜLÉSEIBE SZEMES József balatonke- resztúri plébános, akit egy héttel előbb súlyosan bántalmazott két betörő férfi. A MAGYAR NEMZETBEN SELMECZI Gabriella rámutat arra a megdöbbentő tényre, hogy Magyarországon a gyermekeknek több mint egyharmada él a létminimum alatt. Felsorolja azokat az intézkedéseket - az adókedvezmény, a családi pótlék, a gyes és a gyed megvonásától kezdve —, amelyeket a Hom-kormány hatalomra kerülése első pillanataiban és azóta folyamatosan tett a családok ellehetetlenítésére, a gyermekek és szülők ellen. TÖRVÉNYSÉRTÉSEK SOROZATÁT állapította meg az Állami Számvevőszék vizsgálata a Demszky Gábor vezette főváros tavalyi gazdálkodásában. Versenyeztetés nélküli pályázatnyertesek”, amik még a pályázat benyújtása előtt elnyerték a sok milliót érő megbízásokat, Budapest köztulajdonában volt közművek jogtalan eladása - ez utóbbi 100 milliárd forintos nagyságrendű -, mindenféle alapítványok létrehozása közpénzekből (barátikörök támogatására) és egyéb visszásságok kerültek nyilvánosságra. Ettől függetlenül bűnös és felelős nincs, csak a fővárost fosztották ki és adósították el a végtelenségig az SZDSZ-es és MSZP-s (akiket otthon rég szadista és maszopos nevekkel illetnek) városatyák. JÖVŐ ÉV JANUÁRJÁTÓL ÁTLAGOSAN másfélszeresére emelkednek Budapesten a lakbérek. Az ezen belüli összetétel a következő: összkomfortos lakás esetében 15% emelés, félkomfortosnál 69%. komfort nélküli lakásoknál 70% és szükséglakásoknál 60%-os lakbéremeléssel kell számolni TERJED A SZEMÉLYI MOTOZÁS a bevásárló helyeken, az élelmiszerboltokban is, mivel a szegénység elviselhetetlen méreteket öltött, s a bűnözés is beláthatatlan és elviselhetetlen ma már Magyarországon. Több szervezet is felsőbb fórumok- hozfordult, hogy megállapítsák: személyiségi jogokat sért, ezért jogtalan a motozás, amelyet rendszerint az üzletekben szolgálatot teljesítő magán biztonsági őrök végeznek és amely egy re több vásárlót sért, mert nagyon megalázó. A KÜLÖNLEGES RENDŐRI ALAKULATOKNAK, amelyek legelőször kapják a riasztást valamely súlyos bűncselekmény esetén, egyáltalán nincs golyóálló mellényük, mert takarékossági okokból visszavonták tőlük a cserére szorult, lejártakat, de újakkal pótolni nem tudták. így ma a hazai rendőrség legjobban kiképzett tagjai képtelenek életük kockáztatása nélkül egy fegyveres rabláshoz, tűzpárbajhoz vagy robbantásos merénylethez kivonulni. KÜLFÖLDI LAPOK IS ÉRTÉKELIK az Alkotmánybíróság döntését s az azután kialakult magyarországi helyzetet. A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az AB “politikailag is jelentős döntést hozott.” A konzervatív lap már címében utal rá: “A magyar alkotmánybíróság ismét rendreuta- sította a kormányt és az államfőt”— s ez sem Hornra, sem Gönczre nem túl hízelgő megállapítás! A helyzet azért alakult ilyen kritikusan - íiják —, mert a kormány az ellenzékkel való megegyezés nélkül próbálta keresztülhajszolni a NATO-ról és a földkérdésről szóló népszavazást, s abból “politikai károk keletleztek”, s az atlanti kérdéssel kapcsolatos ügyek is kétségessé váltak. A Neue Zürcher Zeitung az ellenzék sikereként értékeli a történteket. A cikk szerint az ellenzék olyan rafináltan fogalmazta meg a földre vonatkozó kérdéseit, amellyel meg akarta akadályozni a külföldiek földvásárlását, de valójában ezzel a kolhoz-lobby ellen lépett fel. A cikkíró nem tartja “túl elegánsnak”, ahogyan a kormány a parlamenti többség segítségével ki akarta ütni a nyeregből a több százezer aláírást. Az NZZ szerint az AB-döntés nemcsak a kormánynak kínos vereség, de Göncz Árpádnak is az, aki nem várta meg aláírásával a taláros testület döntését. - Kíváncsiak lennénk, Horn hogyan értékeli álnok cselekedeteinek “külföldi” visszhangját, miközben otthon folyamatosan arra hivatkozik, mennyire fontos a külföld véleménye, amely szerint mindig csak a “szélsőséges” és “demagóg” ellenzéket ítéli el.
