Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. június lyok visszaadásával, továbbá területi engedményekkel és pénzzel fegyverszünetet vásárol tőle. 1043 után -I. (Szent) István özvegye, Gizella királyné meghal. Az általa alapított veszprémi székesegyházban temetik el. (Más vélemény szerint a passaui Niedernburg kolostor apátnőjeként hal meg, s ott temetik el.) 1044. március-április -Aba Sámuel király a nagyböjtben Csanádon tartózkodik, ahol 50 lázadó főurat kivégeztet. április 22. -Megkoronázzák Aba Sámuelt. (A koronázást (Szent) Gellért Csanádi püspöknek kellett volna végeznie, ő azonban az 50 főur kivégzése miatt ezt megtagadta.) június -III. Henrik német-római császár, Aba Sámuel király ellenfeleinek hívására, seregével Magyar- országra jön. július 5. -III. Henrik hadai Ménfő (Győr vm.) közelében legyőzik Aba Sámuel seregét. Aba Sámuel Hevesbe menekül, ahol megölik. Az általa alapított sári (abasári) monostorban (Heves vm.) temetik el. — Péter ismét elfoglalja a trónt. (Második uralkodása 1046-ig tart.) 1045. február -III. Henrik német-római császárt Péter király követei a pünkösdi ünnepekre Magyarországra hívják. május 26. -III. Henrik megjelenik Székesfehérvárott, ünnepélyesen hűbérül adja Péternek Magyar- országot, I. (Szent) István koronáját és lándzsáját pedig Rómába küldi. 1046 előtt --(Szent) Gellért Csanádi püspök megírja Deliberatio című munkáját. Ez az első Magyar- országon készült teológiai munka. 1046. szeptember előtt -A Tiszántúl fellázad Péter király uralma ellen. Péter két összeesküvő főurat kivégeztet. A felkelők hazahívják Vazul fiait: az Oroszországban élő András és Levente herceget. szeptember 8. körül -Péter király lázadó alatvalói ellen III. Henrik német-római császár segítségét kéri. A császári had Augsburgnál gyülekezik. szeptember 21. -Péter király a nyugati határszélre menekül. szeptember -András herceg Újvárnál (Abaúj vm) tartózkodik seregével és lassan nyomul Buda felé. Fogadására (Szent) Gellért Csanádi püspök Szolnok ispánnal és társaival Székesfehérvárról Budára tart. Mielőtt a pesti réven átkelnének, a pogányság visszaállítására törekvő békési Vata csapataival találkoznak és Benita püspök kivételével a lázadók áldozatául esnek. Gellértet taligára teszik és a Keleneföldi hegyről (a mai Gellérthegyről) letaszítják és megölik (szeptember 24.). szeptember vége -I. András Székesfehérvárott trónra lép. (Uralkodik 1060-ig. - Tőle származik a legrégebbi ismert törvénybe idéző magyarországi ércbillog.) október -Péter király a nyugati határról visszafordul és Székesfehérvárra tart. Zámolynál (Zámor) azonban foglyul ejtik és megvakítják. így kerül I. András kezébe, akinek fogságában rövidesen meghal. 1046 körül -Latin (vallon) telepesek érkeznek Magyarországra. 1046 után -I. András I. (Szent) István mintájára veret pénzt, a pénzlábat azonban tudatosan rontja. 1047 -I. András király öccse, Levente herceg meghal.-A felégetett verduni egyház 24 kanonokja Magyarországra jön, ahol I. András királytól magas egyházi tisztségeket kapnak. 1048 körül -I. András öccse, Béla herceg hazatér Lengyelországból és megkapja az ország harmadát kitevő hercegséget. 1049 —I. András seregével a bizánci birodalom területén Szófiáig nyomul előre, majd békét köt és hazatér. 1050 eleje -Gebhard regesburgi püspök serege betör Magyarországra; válaszul a magyarok is behatolnak az osztrák őrgrófságba. július 16. -III. Henrik német-római császár Nürnbergben elhatározza, hogy a magyar betörések megakadályozására ismét felépítteti Hainburg várát. szeptember 22. -A magyarok támadása nem tudja megakadályozni Hainburg megerősítését. 1050 ősze -György kalocsai érsek valószínűleg azért keresi fel lotharingiában IX. Leó pápát, hogy kieszközölje közbenjárását III. Henrik német-római császárnál a magyarokkal kötendő béke érdekében. 1051 augusztus -III. Henrik német-római császár serege Passauból Magyarország ellen indul. szeptember -III. Henrik seregével a Rába mentén betör Magyarországra, hajóhada pedig Gebhard regensbur- gi püspök vezetésével lefelé tart a Dunán. október 25. előtt -III.Henrik seregével a magyarok által pusztává tett vidéken Székesfehérvárig nyomul, miközben semmiféle ellenállással nem találkozik. Mivel az elpusztított vidéken a had éhezik, a császár elrendeli a visszavonulást. A Vértes hegységben a magyarok megtámadják, szétverik és futásba kergetik a német sereget, a dunai hajóhadat pedig a Miklós püspök által hamisított császári levéllel visszafordulásra kényszerítik. október 25. -A hatalmas veszteséget szenvedett, menekülő császári sereg Hainburgba érkezik. 1051 vége -Hugó clunyi apát, IX. Leó pápa követe közvetít a magyarok és a németek között. A békekötés azonban III. Henriken meghiúsul.
