Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-06-01 / 6. szám
1997. június AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONILÓGLÁJA II. rész 1027 -I. (Szent) István nem engedi országán átutazni a Bizáncba tartó Werner strassburgi püspököt, II. Konrád német-római császár követét.- I. (Szent) István ellen a királyi udvarban összeesküdnek. A beteg király életére törő merénylő azonban lelepleződik.-- I. (Szent) István levelezést folytat Odilo clunyi (Franciaország) apáttal a magyarországi templomok oltáraira küldendő szent ereklyék tárgyában. 1032 —I. (Szent) István Magyarországra hívja nővérének és Otto Orseolo elűzött velencei dózsének a fiát, Pétert. 1038 előtt -Aba Sámuel, I. (Szent) István unoka öccse (más nézet szerint sógora) a nádor. 1028 körül -I. (Szent) István király serege Csanád vezetésével leveri Ajtonyt, a Maros-vidék urát. 1030. július -II. Konrád német-római császár hada Magyarországra támad. Serege talán Esztergomig nyomul, majd utánpótlás híján kivonul az országból. A magyar csapatok a császár seregét Bécsig üldözik. az év folyamán - (Szent) Gellértet püspökké szentelik. Püspöksége székhelye az Ajtonytól elfoglalt Marosvár, azaz Csanád. 1030-1038 -I. (Szent) István kiadja II. Törvény- könyvét. (Törvénycikkelyei: 1., 18.: minden tíz falut templomépítésre kötelez, s elrendeli az egyházi tizedet; 2.: meghatározza a magántulajdon öröklési rendjét; 3-6.: bünteti a rabszolga gyilkosságát, lopását és más rabszolgáinak felszabadítását; 7.: elítéli a szabadok tolvajlását; 8-11.: intézkedik a várispánokról és a vitézekről; 12-15.: megtorolja a karddal elkövetett gyilkosságot, testi sértést, sőt magát a dühből tett kardrántást is; 16., 21.: megszabja a királyi udvar vagy vár élére állított rabszolga, továbbá az udvarnokok sajátos helyzetét; 17.: lesújt a király és a királyság elleni összeesküvőkre, az urát vagy ispánját megölő szolgára, illetve katonára; 19-20.: fellép a rágalmazók ellen. 1031. tavasza - II. Konrád német-római császár nevében fia, III. Henrik német király békét köt I. (Szent) Istvánnal. A béke értelmében a Lajta és a Fischa folyók köze, valamint a Morva folyó jobb partja Magyarországhoz kerül. szeptember 2. -Imre herceg vadászat közben meghal; a ország örökös nékiül marad. az év folyamán - I. (Szent) István és Gizella királyné miseruhát adományoz a székesfehérvári prépost- ságnak. (A miseruha, melyet utóbb koronázási palásttá alakítanak át, többek közt ábrázolja a királyt és a királynét; felirata az adományozás tényéről és évéről tájékoztat. - Valószínűleg ekkor szentelik fel a még teljesen fel nem épült székesfehérvári királyi bazilikát.) 1031 után -I. (Szent) István megvakíttatja unoka- öccsét, a Nyitrán fogva tartott Vazult. Három fia: András, Béla és Levente Lengyelországba menekül. 1038. augusztus 15. -I. (Szent) István meghal. Római szarkofágból átfaragott koporsóban, az általa alapított székesfehérvári királyi bazilikába temetik el. augusztus 15. után —I. (Szent) István unokaöccse, (Orseolo) Péter trónra lép. (Első uralma 1041-ig tart.) az év folyamán -Felszentelik a pécsváradi bencés apátságot. 1039 -Magyar csapatok a csehekkel szövetkezve betörnek Bajorországba. 1040 nyara -Péter király három sereget küld I. (Premsysl) Bretislav cseh herceg megsegítésére II. Konrád fia, III. Henrik német-római császár ellen. 1041. szeptember -A magyarok fellázadnak Péter király zsarnoki uralma ellen és I. (Szent) István másik nővérének a fiát, Aba Sámuelt választják meg királynak. (Uralkodik 1044-ig.) Péter Adalberg osztrák őrgrófhoz menekül. október -Péter király megjelenik Regensburgban, III. Henrik német-római császár udvarában és segítséget kér trónja visszaszerzéséhez. december 25. -Aba Sámuel király követei III. Henrik német-római császár strassburgi udvarában tartózkodnak, de nem tudják elérni, hogy a császár elismerje urukat. 1042. február 15. -Aba Sámuel király seregével betör az osztrák őrgrófságba és Tulln vidékéig tör előre. április 11. körül -III. Henrik német-római császár válaszol a magyar támadásra elhatározza, hogy háborút indít Magyarország ellen. szeptember -III. Henrik német-római császár hadseregével betör az országba. Leromboltatja Hainburgot és Pozsonyt, a két hatrvárat, majd a Garam folyóig hatol. 1043. május 27. -Aba Sámuel követei III. Henrik német-római császárnál Paderbornban tartózkodnak. augusztus -III. Henrik Regensburgban visszautasítja Aba Sámuel királyi követeinek békeajánlatát. november 30. előtt -III. Henrik seregével újból behatol Magyarországra. Aba Sámuel király azonban a fog
