Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
1997. április AMERIKÁI MAGYAR ÚJSÁG 19 A csendörség tragédiája egybeesik a magyarság tragédiájával. A Délvidék viszacsatolása megoldhatatlan terheket rakott a magyar csendőrség vállára - mondja az egyik visszaemlékező. - A bevonuláskor még a honvédség is ott volt velünk, aztán ők elkerültek onnét a frontokra, a környék rend- fenntartása meg a mi nyakunkra maradt, és ez nagyon nehéz feladat volt. Állandó partizántámadásoknak volt kitéve a vidék, ráadásul a gerillák automata fegyverekkel általában lesből támadtak bennünket. Erre jött válaszként az ismert újvidéki razzia... Az elfogott gerillák kivégzése körül máig nagy a homály. Ki adott rá parancsot? És aki adott, adhatott-e?... Milyen részt vállalt az egészből a magyar csendőrség? A vizsgálatok nyomán csendőrfejek is hullottak... A magyar csnedőrség másik foltja a holocaust. Játszottak-e szerepet a magyarországi zsidóság deportálásában a kakastollasok? A filmben megszólaltak szerint nem. Sőt, éppen ellenkezőleg. A krományzó parancsát híven teljesítő csendőrök feladata volt megakadályozni a zsidóságnak a gettóból való elhurcolását. Budapesten ez nagyrészt sikerült is. A történet legvégén már ömlik a vér. A második világháború utolsó heteiben a magyra csendőrség az ágyútöltelék. Az eredetileg rendfenntartásra szerveződött fegyvernem a reménytelen ellenállás feladatát kapja. Első világháborús szu- ronyos puskákkal, rohamsisak, gyalogsági ásó és nehézfegyverzet nélkül megállítani a milliós muszkát. Nem lehetett kétséges a vég... De harcoltak mindannyian, ahogyan esküjük szólt: híven, becsülettel, vitézül! A mozi közönsége megtapsolta őket. (Magyar Fórum) Pilhál György ** CSENDŐRNAP FLORIDÁBAN 1997. február 14-15-én a Venice-i Magyar Házban tartották meg a volt M. Kir. Csendőrség tagjai (MKCsBK) a Csendőrnapot, Rendv édelmi konferencia keretében. 14-én reggel a Himnuszok eléneklése után Ft. Király Zoltán ref. püspök imával nyitotta meg a konferenciát. A bevezető beszédet Görgey Kálmán, mint legidősebb v. csendőr mondta, majd vitéz Kiss Gábor, az MKCsBK központi vezetője számolt be a szervezet éves működéséről, valamint a tavaly októberben lezajlott háromnapos Rendvédelmi konferencián történtekről, amelyet a budapesti Rendőrtiszti Akadémián tartottak. Az ottani előadók 90%-ban a volt M.Kir. Csendőrség tárgyköréből vették témáikat. A központi vezető után Dr. Parádi József alezredes, a budapesti Rendőrtiszti Akadémia tanára tartott igen értékes előadást “A M. Kir. Csendőrség feladatköre, szervezete és működése az I. Világháborút megelőző, majd a két világháború közötti időszakban a határőrizet ellátásában ” címmel. Ezután hozzászólások, vélemények és javaslatok hangzottak el. Ebédszünetben tekinthették meg az összegyűltek azt a kiállítást, amelyet ifj. v. Kőrössy Zoltán saját anyagából állított össze. A délutáni első előadó Dr. André László volt. Igen értékes, részletekbe menő beszámolót tartott az ún. “Csendőr- puccs” valódi történetéről, amelynek maga is személyes résztvevője volt, így megcáfolta a Koszorús-Bangha-féle meséket. Majd Dr. Mezei Barna, a budapesti Eötvös Lóránt Tudomány Egyetem Jogi Kara, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanárának előadása hangzott el “A csendörség európai mintái, működésének háttere és alkalmazása ” címmel. 'Az emberséges csendőr” c. írást Simon Ferenc volt csendőr olvasta fel, amelyből ismét csak kitűnt, hogy a csendőr nem volt olyan, mint azt a kommunisták hírverése ötven évig szajkózta. Igen nagy hatást tett hallgatóságára kiváló beszédével a volt országgyűlési képviselő, Debrecen város önkormányzati képviselője (MIEP színekben), Szabó Lukács. Előadásának címe: "Csendőr múlt és jövő" volt. Ezután v. Kiss Gábor központi vezető átnyújtotta a “Csendőr Érdemkereszteket” és díszokleveleket az arra érdemeseknek. Rövid szünet után hangzottak el a javaslatok, hozzászólások és határozatok. Hertelendy József bűvészünk, aki Kanadából jött el közénk, még rövid műsort is adott a jelenlévők szórakoztatására. 15-én szombaton délelőtt 11 órai kezdettel került vetítésre a csendőrökről szóló dokumentumfilm, amelynek címe: "Híven, becsülettel, vitézül!" A film két részből áll, s 2 óra 45 perc időtartamú. A film elkészítésének ötlete Dr. Sza- kály Sándornak, a Magyar Hadtörténeti Levéltár helyettes vezetőjének a fejében született meg és Tölgyesi Ágnes rendező és csoportja készítette el. Mint telefonon értesítettek bennünket, a filmet Budapesten február 9-én mutatták be a közönségnek, s olyan nagy' sikere volt, hogy a közönség felállva, hatalmas tapssal jutalmazta azt. Jó volt ezt tudni, hisz 52 évig csak a rágalmakat kellett hallgatnunk és olvasnunk. A filmen az USA-ból megszólalnak: v. Baranich Tamáska Endre, v. Kiss Gábor és Simon Ferenc bajtársak. Ugyanezen a napon este 6 órai kezdettel mintegy 250 magyar gyűlt össze a Magyar Házban, hogy résztvegyen a további csendőmapi műsoron. A megemlékezést v. Kiss Gábor központi vezető tartotta, majd a Miamiból jött Tar Sándor, a Magyar Köztársaság t. konzulja emelkedett szólásra. Beszédének címe: "Emlékeink és teendőink” volt. A közönség nagy figyelemmel hallgatta végig az értékes gondolatokat. Az ünnepi műsor v. Serényi István (Bécsből) "Édesapám öröksége ” című előadásával fejeződött be. Meglepetésként rövid egyfelvonásos színdarabot, a Mátyás király kovácsa címűt játszották el a Petőfi Klub tagjai. A Magyar Ház ízletes ünnepi vacsorát adott, amelynek elfogyasztása után még igen sokan táncra is perdültek s a késő éjjeli órákban fejeződött be az idei Csendőmap. /csend-őr-szem/ "...csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha, és sehol - még közvetve sem - igazoljuk a gyilkosokat"
