Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1997-04-01 / 4. szám
4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. április rén kívül, egy hangverseny kivételével, közvetlenül halála előtt. Nagy reményeket keltett ez benne, de már későn. Mit tett életében? Halhatatlan kincsekkel ajándékozta meg az emberi kultúrát. Erről több, mint 1000 müve tanúskodik, amelyekben olyan csodálatosan dalol, amelyhez nincs hasonló a 35 éves korában elhunyt Mozarton kívül. Irt kilenc szimfóniát, 10 operát, 15 vonósnégyest, számos triót, két vonósötöst, 21 zongoraszonátát, hat misét és több mint 600 dalt. Termékenysége egyedülálló a zenetörténetben. Az operák kivételével valamennyi művét állandóan műsoron tartják. Akárcsak évtizedekkel később Verdi, ő is a tanult emberi hangot tartotta legtökéletesebb hangszernek. A lírai költészetnek valamennyi fajtáját ismerte és ezeknek a lelkére legjobban ható remekeit tette közkinccsé dallamvilágával. Három hatalmas dalciklusa:"Die schöne Müllerin” (A szép molnárlány) Wilhelm Müller 20 verse, “Winterreise” (Téli utazás) ugyancsak Wilhelm Müller külteményeinek ragyogó megzenésítése és a “Schwannengsang” (Hattyúdal) Heinrich Heine és Ludwig Hallstab szövegére. Utóbbit csak halála után adták ki. Bámulatosak az általa megzenésített Goethe-balladák: “Wanders Nachtlied’’ (A vándor éji dala), “Der Musensohn ” (A Múzsa fia), a “Ganimed, a Gretchen am Spinrade” (Margit a rokkánál) és a leghíresebb az “Erlkönig” (Lidérckirály). Egyik kiváló zeneesztéta nagyon találóan “ötperces zenedrámának” nevezte ezeket. Mindezeken felül megzenésítette a legismertebb német költők verseit és a valamennyiünk számára élményt jelentő “Ave Mariát”. Fölöslegesnek látom a további felsorolást, mert annak csak úgy lenne értelme, ha olvasóim hallanák is ezeket a remekműveket. Ugyanez a pazarlásnak nevezhető szépség található meg zenekari, zongora és kamarazene műveiben. Mégis dalköltészete jelenti művészetének a gerincét. Klasszikus dalokat és operákat énekelni azonban különbség, mivel a Liederer- költészet tolmácsolói bármikor kiválóan éneklik az operák szerepeit, de nem valószínű, hogy az operaénekesek ugyanúgy a dalokat, mert ehhez komoly tanulmányokra van szükség és az énekes épp úgy költő kell legyen, mint aki a verset írta, u.i. a szavakkal ki nem fejezhető többletet szólaltatja meg. Ezért előadásuknál a zongora szerepe sem egyszerű kíséret, hanem a legnagyobb művészettel megformált alap, amelyre a költemény és a dal felépül. Ennyire összetett a “Liedererek” hibátlan előadásának követelménye, tehát a poétának, a zeneszerzőnek, az énekesnek és a zongoraművésznek azonos szinten kell állni. E nagyszerű költészet megszólaltatása kivételes énekművészek feladata. Ezek közül már legendás Lotte Lehmann, Christa Ludwig, Janet Baker, Hans Hotter, Dietrich Fischer-Discau vagy Samuel Ramey, s mellettük a legkiválóbb partnerek: Gerald Moore, Jörg Demu, Szvjatoszláv Richter. Magyar művészek közül pedig Basilides Mária, Bá- thy Anna, Marton Éva, Rosier Endre, Závodszky Zoltán Herz Ottóval, Polgár Tiborral és Schiff Andrással a zongoránál. Schubert már nagybetegen írta meg hatalmas B-dur zongoraszonátáját, C-dur vonósnégyesét, amiket életében soha nem adtak elő, és az Esz-dur misét. Vannak, akik feltételezik róla, hogy szabadgondolkodó barátai hatására nem tartozott a hívő emberek közé. Ezeknek ajánlanám, hogy hallgassák meg a lélek mélyéből feltörő remekművet, amely a térdre boruló lángelme égbekiáltása Isten irgalmáért és dicsőítésére. Ma az “új világrendnek” nevezett szemétben élünk, amikor a “szakemberek” jogot formálnak rá, hogy bárkit bemocskoljanak. Ezúttal a muzikológusoknak nevezett dest- ruálók felfedezték, hogy Schubert homo- vagy legalábbis biszexuális volt. Egyikük Robert Schwarz, a másik pedig prof. Solomon (nőmén est omen), akik Handeltől kezdve felsorolják a beteges hajlamú zeneszerzőket. Viszont ez esetben óvatos duhajok, mert hozzáteszik, hogy Schuberttel kapcsolatban erre csak következtetni lehet lelkialkatából. Az elhagyott, magányos lélek igen vágyott a család után, de még annyi jövedelme sem volt, hogy magát eltarthassa. Ezért írta nagy szomorúsággal: "Boldog ember, akinek van egy igaz barátja, de még boldogabb, aki feleségében találja meg ezt. ” Végül a legnagyobbakat is bemocskoló “tudósok” okulására álljon itt e nyomorúságban elpusztult halála után Schumann és Mendelssohn által felfedezett genius gyönyörű vallomása, amely tökéletesen megcáfolja feltevésüket: “Éjszaka magamban járok odakünn! Milyen idegen már a világ körülöttem. Mindenki alszik, miért is virrasztók én? O, az én számomra nincs többé álom, örökre felébredtem és kijózanodtam. Az álom és boldogság nem ott lakik, hahói én járok. Emlékeim is hazátlanok. E régi városban régi kedvesem háza előtt egykori magammal találkozom a holdfényben. O letűnt idő, gyermekkorom hárfái, első szerelmem, régi bánat, új sebek! Mindent elönt az éjszaka, s én vándorolok tovább, térben, időben hazátlanul, örök honvággyal a szivemben... ” Ilyen volt az igazi Schubert. Sajnos, e nagy zeneszerző magyarországi népszerűségéről nincs hely beszélni, így nem tudom bemutatni szívbőljövő dallamaira írt (Bérié) “Három a kislány” című daljátékot, Tschöll papa és három lánya történetét, amelyben ide illő melódiáit szólaltatta meg összeállítója. Ez olyan rendkívüli sikert aratott, hogy zengett Schubert dalaitól az ország, anélkül, hogy tudták volna, ki írta a “Tavasz felhők az égen ” vagy a “Tschöll papa lányai mi vagyunk” és legalább egy tucatot felsorolhatnék ezekből. E nagy sikerben oroszlánrésze volt Polgár Tibornak, a Magyar Rádió zenei vezetőjének, aki az emigrációban egyetemi katedrája mellett a Kék Újság állandó munkatársa volt haláláig. Ő e dalmű legszebb részleteit egyveleg formájában hetenként vezényelte, így ismerték meg hallgatói. Azonkívül élvonalbeli művészeink is gyakran tartottak Schubert esteket. Tudom jól, gyarló ez az írás és többszörösét kellett volna elmondanom, hogy e mindenki által elhagyott lángelmét hitelesen bemutassam. Sajnos, egy havilapnak nincs ehhez teijedelme. Ezért bocsássanak meg olvasóim a vázlatosságért. Fordítást vállalok, sürgősséggel is, magyarról angolra vagy angolról magyarra, 10% kedvezménnyel. Mrs. Viktória G. Kovács. Tel/fax: (412) 851-9768
