Amerikai Magyar Újság, 1997 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1997-04-01 / 4. szám

4 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1997. április rén kívül, egy hangverseny kivételével, közvetlenül halála előtt. Nagy reményeket keltett ez benne, de már későn. Mit tett életében? Halhatatlan kincsekkel ajándékoz­ta meg az emberi kultúrát. Erről több, mint 1000 müve tanús­kodik, amelyekben olyan csodálatosan dalol, amelyhez nincs hasonló a 35 éves korában elhunyt Mozarton kívül. Irt kilenc szimfóniát, 10 operát, 15 vonósnégyest, számos triót, két vonósötöst, 21 zongoraszonátát, hat misét és több mint 600 dalt. Termékenysége egyedülálló a zenetörté­netben. Az operák kivételével valamennyi művét állandóan műsoron tartják. Akárcsak évtizedekkel később Verdi, ő is a tanult emberi hangot tartotta legtökéletesebb hangszernek. A lírai költészetnek valamennyi fajtáját ismerte és ezeknek a lelkére legjobban ható remekeit tette közkinccsé dallamvilágával. Három hatalmas dalciklusa:"Die schöne Müllerin” (A szép molnárlány) Wilhelm Müller 20 verse, “Winterreise” (Téli utazás) ugyancsak Wilhelm Müller külteményeinek ra­gyogó megzenésítése és a “Schwannengsang” (Hattyúdal) Heinrich Heine és Ludwig Hallstab szövegére. Utóbbit csak halála után adták ki. Bámulatosak az általa megzenésített Goethe-balladák: “Wanders Nachtlied’’ (A vándor éji dala), “Der Musensohn ” (A Múzsa fia), a “Ganimed, a Gretchen am Spinrade” (Margit a rokkánál) és a leghíresebb az “Er­lkönig” (Lidérckirály). Egyik kiváló zeneesztéta nagyon talá­lóan “ötperces zenedrámának” nevezte ezeket. Mindezeken felül megzenésítette a legismertebb német költők verseit és a valamennyiünk számára élményt jelentő “Ave Mariát”. Fö­löslegesnek látom a további felsorolást, mert annak csak úgy lenne értelme, ha olvasóim hallanák is ezeket a remek­műveket. Ugyanez a pazarlásnak nevezhető szépség található meg zenekari, zongora és kamarazene műveiben. Mégis dal­költészete jelenti művészetének a gerincét. Klasszikus dalokat és operákat énekelni azonban különbség, mivel a Liederer- költészet tolmácsolói bármikor kiválóan éneklik az operák szerepeit, de nem valószínű, hogy az operaénekesek ugyanúgy a dalokat, mert ehhez komoly tanulmányokra van szükség és az énekes épp úgy költő kell legyen, mint aki a verset írta, u.i. a szavakkal ki nem fejezhető többletet szólaltatja meg. Ezért előadásuknál a zongora szerepe sem egyszerű kíséret, hanem a legnagyobb művészettel megformált alap, amelyre a költe­mény és a dal felépül. Ennyire összetett a “Liedererek” hibát­lan előadásának követelménye, tehát a poétának, a zeneszer­zőnek, az énekesnek és a zongoraművésznek azonos szinten kell állni. E nagyszerű költészet megszólaltatása kivételes énekművészek feladata. Ezek közül már legendás Lotte Leh­mann, Christa Ludwig, Janet Baker, Hans Hotter, Dietrich Fischer-Discau vagy Samuel Ramey, s mellettük a legkivá­lóbb partnerek: Gerald Moore, Jörg Demu, Szvjatoszláv Richter. Magyar művészek közül pedig Basilides Mária, Bá- thy Anna, Marton Éva, Rosier Endre, Závodszky Zoltán Herz Ottóval, Polgár Tiborral és Schiff Andrással a zongoránál. Schubert már nagybetegen írta meg hatalmas B-dur zongoraszonátáját, C-dur vonósnégyesét, amiket életében so­ha nem adtak elő, és az Esz-dur misét. Vannak, akik feltétele­zik róla, hogy szabadgondolkodó barátai hatására nem tarto­zott a hívő emberek közé. Ezeknek ajánlanám, hogy hallgas­sák meg a lélek mélyéből feltörő remekművet, amely a térdre boruló lángelme égbekiáltása Isten irgalmáért és dicsőítésére. Ma az “új világrendnek” nevezett szemétben élünk, amikor a “szakemberek” jogot formálnak rá, hogy bárkit be­mocskoljanak. Ezúttal a muzikológusoknak nevezett dest- ruálók felfedezték, hogy Schubert homo- vagy legalábbis biszexuális volt. Egyikük Robert Schwarz, a másik pedig prof. Solomon (nőmén est omen), akik Handeltől kezdve felso­rolják a beteges hajlamú zeneszerzőket. Viszont ez esetben óvatos duhajok, mert hozzáteszik, hogy Schuberttel kapcso­latban erre csak következtetni lehet lelkialkatából. Az elhagyott, magányos lélek igen vágyott a család után, de még annyi jövedelme sem volt, hogy magát eltart­hassa. Ezért írta nagy szomorúsággal: "Boldog ember, akinek van egy igaz barátja, de még boldogabb, aki feleségében ta­lálja meg ezt. ” Végül a legnagyobbakat is bemocskoló “tudósok” okulására álljon itt e nyomorúságban elpusztult halála után Schumann és Mendelssohn által felfedezett genius gyönyörű vallomása, amely tökéletesen megcáfolja feltevésüket: “Éjsza­ka magamban járok odakünn! Milyen idegen már a világ kö­rülöttem. Mindenki alszik, miért is virrasztók én? O, az én számomra nincs többé álom, örökre felébredtem és kijó­zanodtam. Az álom és boldogság nem ott lakik, hahói én já­rok. Emlékeim is hazátlanok. E régi városban régi kedvesem háza előtt egykori magammal találkozom a holdfényben. O letűnt idő, gyermekkorom hárfái, első szerelmem, régi bánat, új sebek! Mindent elönt az éjszaka, s én vándorolok tovább, térben, időben hazátlanul, örök honvággyal a szivemben... ” Ilyen volt az igazi Schubert. Sajnos, e nagy zeneszer­ző magyarországi népszerűségéről nincs hely beszélni, így nem tudom bemutatni szívbőljövő dallamaira írt (Bérié) “Há­rom a kislány” című daljátékot, Tschöll papa és három lánya történetét, amelyben ide illő melódiáit szólaltatta meg össze­állítója. Ez olyan rendkívüli sikert aratott, hogy zengett Schu­bert dalaitól az ország, anélkül, hogy tudták volna, ki írta a “Tavasz felhők az égen ” vagy a “Tschöll papa lányai mi va­gyunk” és legalább egy tucatot felsorolhatnék ezekből. E nagy sikerben oroszlánrésze volt Polgár Tibornak, a Magyar Rádió zenei vezetőjének, aki az emigrációban egyetemi katedrája mellett a Kék Újság állandó munkatársa volt haláláig. Ő e dalmű legszebb részleteit egyveleg formájában hetenként ve­zényelte, így ismerték meg hallgatói. Azonkívül élvonalbeli művészeink is gyakran tartottak Schubert esteket. Tudom jól, gyarló ez az írás és többszörösét kellett volna elmondanom, hogy e mindenki által elhagyott lángel­mét hitelesen bemutassam. Sajnos, egy havilapnak nincs eh­hez teijedelme. Ezért bocsássanak meg olvasóim a vázlatos­ságért. Fordítást vállalok, sürgősséggel is, magyarról angolra vagy angolról magyarra, 10% kedvezménnyel. Mrs. Viktória G. Kovács. Tel/fax: (412) 851-9768

Next

/
Thumbnails
Contents