Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-03-01 / 3. szám
1996. március AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 11 Parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbhatár elérésére. Ez azért is megdöbbentő, mivel a szociál-libe- rálisok országlása oly sok keserűséget, szenvedést okoz a lakosságnak, hogy ebből a többi párt kitünően profitál. Ezt a helyzetet csak rontotta, hogy a Fórum elindult egy liberális irányba úgy, hogy a liberálisok lettek a hangadók. Ez a teljes csődhöz vezetett. Az urak olyan vehemenciával estek egymásnak, hogy ez már méltatlan volt személyükhöz. Ekkor már nem az okokat keresték, hanem egymást gyalázták. A párt egy része szakított az eddigi hagyományokkal és elindult a KDNP után és keresi az érinkezési pontokat a kisgazdákkal. A másik része görcsösen ragaszkodik tévedéséhez, a Fidesszel karöltve, egy alig nemzeti liberális vonal mellett keresi a megoldást. Csak egy dologról nem hajlandók lemondani az urak, a hatalom közelségéről. Ami még összeköti őket az az, hogy új ember a vezetésben nem vállalhat szerepet. Pedig ez lenne a megoldás. Az urak pedig visszatérnének a polgári szférába. Érdekes módon megszólalt a rá jellemző sunyisággal Pető Iván is. Őszintén aggódott az MDF-ért és jótanáccsal látta el az urakat. A jótanács arról szólt, hogy számukra nem lehet kivezető út a kisgazdák felé való közeledés. Nem kell politikai zseninek lenni ahhoz, hogy megértsük aggódásuk lényegét. Egy MDF-FIDESZ szövetség, feltéve ha a Fórum megszerzi az öt százalékos küszöbhatárt, úgy együtt maximum 15 százalékot jelenthet, mely- lyel a párt kitörölheti a könnyeit. Ugyanakkor egy felfelé ívelő kisgazdapárt a KNDP-vel, melynek egy karizmatikus vezetője lett Giczy György személyében és egy magára találó MDF az 1998-as választások után akár kormányképes is lehetne. Ezt pontosan tudja az SZDSZ rókalelkű vezetője, ezért óvja úgymond Torgyánéktól a Fórumot. Napjaink politikája egészen más. Az MDF tekintélyének mélypontjára jutott. Azok a vezető egyéniségek, akik méltatlannak tartják a Fórumtól ezt az alantos hatalmi torzsalkodást, sorban hátat fordítanak a pártnak, vagy visszahúzódnak a politikától, esetleg más keresztény pártban vállalnak közszereplést. Szegény Antall József talán forog a sírjában. Ugyanis ha van antalli örökség, amire néhány úr folyamatosan hivatkozik, az nem ez az alpári viselkedés, mely méltatlan az MDF-re, és még a maradék szimpatizánst is eltaszítja. Úgy tűnik, amit a kommunista rendszer nem tudott elérni, hogy a megszületése után felbomoljon az MDF, mint néhány történelmi párt, most ezt maga a vezetőség megteszi, a szociál-liberálisok nagy örömére, hogy aztán néhány hónap múlva elmondhassák a Fórumról, hogy "finita la commedia". AMERIKAI FIGYELŐ- HUNGARIAN SENTINEL - Irodalmi, kulturális, politikai havi folyóirat. Megjelenik havonta. Előfizetési díj évi 16 dollár. Hírek, közlemények, hazai lapszemle. Kérjen mutatványszámot, díjtalan. Cím: P. O. Box 1202, Glendale, Ca 91209-1202 Tündöklő szellemek Fahrwangen egy aprócska helység az egyébként sem földrésznyi Svájcban, ott is a Bázel, Zürich és Luzern alkotta háromszög kellős közepén. Nekünk azonban, akiknek a magyar szó és a magyar betű jegyében telik az életünk - a múlt században még azt írtam volna, hogy akiknek magyar dalt dalolt a bölcsőnk mellett a dajka - nagyon is fontos a kicsi Fahrwangen. Itt él és dolgozik ugyanis Gilde Barna, a nyolcvanharmadik évét taposó jeles magyar könyvkiadó és lapszerkesztő. S mivel magas szinten valósította meg hosszú munkássága során egy korábbi fogadalmát /mely szerint a magyar nyelvet és kultúrát akarta szolgálni/, nyugodtan nevezzük igy: a magyarság egyik tündöklő szelleme ő. POLGÁRDY GÉZA Gilde Barna az egykori Biharországban, Sarkadon született 1914. január 15-én. Családja már a következő évben Serényi gróf birtokára Putnokra került, ahol édesapja később a gimnázium igazgatója lett. Elvégezvén az elemi iskolát, 1924 őszén felvételt nyert a Magyar Királyi Rákóczi Ferenc honvéd főreáliskolába, melyet nyolc éven át évfolyamelsőként végzett. Az 1932-ben /kitüntetéssel/ megszerzett érettségi után a miskolci határőrkerület géppuskás századánál teljesített önkéntes szolgálatot, majd a tartalékos tiszti iskolát is elvégezve a Ludovika Akadémiára vezényelték. 1936-ban, Szent István napján avatták hadnaggyá a gyalogságnál. Az önképzés, a tudásvágy és a további ismeretek megszerzése azonban Gilde Barnát egész életében elkísérték: híradós tanfolyamot végez, a 1939-ben már egy távbeszélő század parancsnoka. Az 1940-es erdélyi bevonulás után a várpalotai lőiskolán szolgált, mígnem 1942. májusában önként jelentkezett a frontra, s a Kurszk-i arcvonalra került. Itt hamarosan a 7. k. ho. I/b. vezérkari tiszti beosztásába helyezték. A fronton több Ízben volt zászlóalj és harccsoport parancsnok. Különféle vezérkari tiszti beosztásokban harcolt egészen 1944 végéig, amikor a Korponay ún. Kopjás csoporthoz osztották be, s ilyen minőségben harcolt az orosz arcvonal mögött a Bakonyban, ahol — árulás következtében - 1945 áprilisában a szovjetek elfogták. Ezt követően a Fekete tenger partján lévő Kons- tanzba vitték, s itt a hírhedt SMERS hadbíróság előbb halálra Ítélte, majd kegyelemből ezt az ítéletet huszonötévi munkatáborra változtatták. Tán mondani sem kell, hogy Gilde Barna életében ezután a földre szállt paradicsom szovjetunióbeli változatának közvetlen megismerése következett. A Charkovba tartó gyalogmenet után 39 kilóra fogyott, így rabkórházba kellett vinni. Ahogy jártányi ereje lett, északra vitték a szulimanszki lágercsoport Diolgoje
