Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
1996. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 25 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXIV. FELSŐVADÁSZI FÖLDVÁR Története: Ovális alakú várdomb, amelyet a lakosság még ma is sokszor Pogány-vár néven emleget. Messziről felismerhető a neolit korból származó ősi védőmű, mert oldalát meredek teraszokkal képezték ki. Felfelé haladva, a tetőn helyenként még az egykori fal töveit is felismerhetjük. A több alkalommal végzett ásatások során nagy számú leletanyag került innen a felszínre. Ez a kassai múzeumban látható, és azt bizonyítja, hogy már a kőkorban is jelentős emberi település volt itt. AMADÉ-VÁR, GÖNC Története: Az Amadé-vár romjai a községtől délkeletre a Potácsháznál egyesülő Kis- és Nagy-patak között húzódó hegyvonulat Nagy-Amadé nevű hegy sziklatornyán állnak. A várhegy lefaragott teraszán kialakított csúcsról tágas kilátás nyílik minden irányba. Igazi sasfészek és a túristák kedvelt túracélja, mert a Füzérvárból kiinduló és a Sárospataki várig vezető Rákóczi-vártúra útvonalába esik. Gönc eredetileg német telepes falu volt, Kun László uralkodása idején az Abák kerítették birtokukban. A XIII. század végén itt építette fel a várat az Aba nemből származó Amadé nádor, s itt rendezte be udvartartását, hogy innen kormányozza az uralma alá tartozó vármegyéket. Amadé nádor halála után fiai Róbert károly ellen fordultak. A rozgonyi csatában 1312-ben vereséget szenvedtek. A király megostromolta és elfoglalta a gönci várukat. Ezután a Drugeth család lakott a várban, de az királyi birtok maradt. Utoljára 1384-ben említették. A várhegyen észak-déli irányban, kb. 250 m hosszú ellipszis alakban felfedezhető még a vár egykori sánccal körülvett területe. Északkeleti csúcsán, ahol a szikla meredeken emelkedik, négyzetes torony alapfalai állnak. Ezt a tornyot nyugati és déli oldalán hosszan elnyúló, kettős, tojás alakú sáncgyűrű veszi körül. Északnyugat felé pedig ehhez egy harmadik kis félkör alakú sánc is csatlakozik. A század harmincas éveiben a torony terméskő falai még 3 m magasságban álltak. A várhegytől északnyugatra, a Kis-patak völgyében, 1471-ben alapított pálos kolostor romjai láthatók. Túraútvonal: A vasútállomásról a községbe vezető főutcán megyünk. Át kelünk a Gönci-patak keskeny hidján, és a római katolikus plébániatemplom felé vezető utcára megyünk. A templomdomb felé emelkedő utcán csakhamar elérjük a templomot, amely belülről csarnoktemplom kiképzésű. Barokkos stíluselemeket tartalmaz és kívülről kőfallal van körülvéve. A templom után az utca kétfelé ágazik. Középen a temető vasrácsos kapubejáróját láthatjuk. Mi a jobbravezető utcába fordulunk, és enyhe emelkedőn csakhamar elhagyjuk a házakat. Kopár, vízmosásos területen vezető szekérúton haladunk. Mintegy 800 m-en 90 m szintkülönbséget kell legyőznünk, hogy a romok északi szélénél felérjünk a tetőre. A várból már csak csekély falmaradvány látható. A tető sziklás fala három oldalról meredeken esik le. A tetőről (terjedelmes szikiapad) szép kilátás bontakozik ki, különösen észak és nyugat felé. Északra alattunk húzódik az erdőborította hegygerinc a Kis-Amadé-hegy felé. A keskeny gerinc két patak völgyet választ el. Jobbra a Nagypatak tágasabb völgye, balra a Kis-patak szűk völgye húzódik felénk. A két patakvölgy Potácsház tájékán egye-sül. Az egyesült patak neve Gönci-patak. A táj előterét az Őrhegy és a Vas-hegy zárja le. Távolabb, jobbra egymás mögött sorakoznak a pányoki Nagy-hegy, a Kéked fölötti Szurok-hegy, a Pál-hegy, Kánya-hegy és leghátul a Milic vonulata. Nyugatra a Dobogó-hegy nyergén át a Hernád völgyre láthatunk, amely feljebb, északnyugatra már átnyúlik Szlovákiába. Tiszta időben jól láthatók a Kassa és Eperjes környéki hegyek is. HERNÁDB ÜDI FÖLDVÁR Története: Hernádbüdtől keletre, a Hernád felé néző dombélen találjuk a Gáta nevű völgy feletti fennsíkon a késői kőkorból származó, hatalmas méretű földvár maradványait, amit a nép Pogány-várnak is nevez. Tisztán kivehetők az emberi kéz által formált teraszok, és a helyenként látható kövek azt sejtetik, hogy a honfoglalás után itt kővár is állt. Erre néhány oklevéltár adat is utal. Ennek falait azonban a lakosság teljesen széthordta, úgyhogy ma már csak a földvár ismerhető fel. A korábbi ásatásoknál nagy- mennyiségű kő- és csonteszköz, bronz- és vaskori fegyver került a felszínre. A földvártól nyugatra, lent a Hernád partján több bronzkori tűzhely maradványát is feltárták nagyszámú bronzkori eszköz kíséretében. Ezekből arra következtethetünk, hogy a hernádbüdi földvár a bronzkorban jelentős település lehetett. A kr. e. IV. századból ismerünk olyan anyagot is, ami azt jelzi, hogy itt egy bánya- műveléssel és vastermeléssel foglalkozó gall törzs lakott: a gotinok. Ezt a jelentős leletanyag is bizonyítja, amit Her- nádbüd és Gibárt község között, egy hatalmas cserépedényben találtak. PUSZTA-VÁR, KOMLÓSKA Története: Erdőhorváti és Komlóska között, az Egrespataktól és a műúttól délre van a kerekalakú hegy, amelynek érdekes sziklaképződményein nemcsak az Erdélyből ide vándorolt szirti sasok fészkelnek, hanem jelentős falma
