Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
26 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. január radványok is láthatók. Okleveles adatainkban alig fellelhető Pusztavár romjaiból arra következtethetünk, hogy alaprajzilag téglalaphoz hasonló, hosszúkás erődítmény volt kerek toronnyal. Falai napjainkban 1 -1,5 m magasak. Oklevéltári adatok szerint a Csirke családé volt, később Giskra huszitáinak birtoka. Valószínűleg Mátyás seregei pusztították el a sárospatak-botkői csata után, mert a XV. század végén kelt oklevelek már csak mint romot említik. MONOKI VÁRKASTÉLY Története: Szerencstől 11,7 km-re települt Monok község, ahol Kossuth Lajos született. Monokon két kastély is van. A nagyobbik a falképekkel díszített Andrássy- kastély, a XVIII. században épült. A kisebbikk középkori eredetű és a Monaki család kastélya volt. Okleveles adataink szerint a Monaki család már a XIV. század óta Monokon lakott. Ez a korai lakóhely azonban nem azonosítható teljes valószínűséggel a mai kastéllyal. A XVII. században házasság által Thököly Zsigmondé (1651) lett a kastély, majd az Andrássy és Széchényi családok birtokába került. A kastély és lakói a török idők alatt sokat szenvedtek. A török - habár nagy időközban — kétszer is kirabolta és feldúlta Monokot, a kastéllyal együtt. Mint már említettük, a kastély bizonyossággal nem azonosítható az oklevelek által említett monoki várral, de középkori eredete kétségtelen. A pincében talált háromágú lőrés mindenesetre védelmi eredetre utal. A mai épület magja legelső formájában szabálytalan alaprajzú gótikus épület volt. Ebből a korból származik a hengeres saroktorony is. Később reneszánsz elemekkel bővítették a kastélyt. Ennek szép maradványai a reneszánsz ikerabla-kok. Ezt a reneszánsz kastélyt dúlta fel a török 1566-ban. A XVII. században újra helyreállították, bővítették és külsejét a főpárkány alatt körülfutó fekete-fehér ornamentikával látták el. Nagyobb átalakítást végeztek a kastélyon a XVIII. században, amikor a főhomlokzata elé a barokk loggiát építették. A loggia feletti orromfalon az Andrássyak 1780- ig használt címere látható: két szemközt álló oroszlán, fölöttük kivont kardú páncélos vités. ONGAI HALMOK Története: A felsőzsolcai elágazás baloldalán, az útmenti fasor fái között (kicsit északkeleti irányban) két ovális alakú földpupot láthatunk. Ez egyik legérdekesebb, de sajnos, eddig feltáratlan földvárunk. A peremélen belül a belső vár formája is kivehető. Ebből korai újkőkori várra következtethetünk. Fekvése következtében nemcsak történeti, hanem növényföldrajzi szempontból is jelentős, ugyanis a vár olyan szabad területen van, ahol a természet a maga eszközeivel (széljárásával, stb.) alakítja a növényzetet, így ezen a helyen századokon, sőt évezredeken keresztül sajátos növénytársulások, botanikai együttesek alakultak ki. JANUÁRI ÉVFORDULÓK l-én, 1823-ban született Kiskőrösön Petőfi Sándor, a magyar irodalom egyik legnagyobb költője. 5. Pollack Mihály (1773-1855) építész, a magyar klasszicista építészet kimagasló mestere. 5. Szabó Dezső (1879-1945) író, kritikus, publicista halála. Publicisztikai működését Székesfehérvárt kezdte egy a zsidókat erősen elmarasztaló cikksorozattal. 6. Fazekas Mihály 1766-ban született. A Ludas Matyi egy eredeti magyar rege négy levonásban című hexameteres elbeszélő költemény írója. 10. Madarász Viktor (1830-1917) festőművész halála. 13. Jedlik Ányos István (1800-1895) bencés szerzetes, fizikus születése (Szimő). 13. Kandó Kálmán (1869-1931) gépészmérnök, a vasútvillamosítás úttötőjének a halála. 16. Mikszáth Kálmán (1849-1910) születése (Szklabonya, halálától: Mikszáthfalva). író, újságíró, a magyar kritikai realista próza nagy mestere. 17. Bólyai János (1802-1860) matematikus halála. 17. Mécs László (1895-1978) pap-költő születése. 17. Szenczi Molnár Albert (1574-1639) zsoltárfordító halála. 18. Szemere Bertalan (1812-1869) író, politikus, miniszterelnök halála. 20. Sik Sándor (1889-1963) pap-költő, egyházi író születése. 21. Madách Imre (1823-1864) költő, író születése. Fő műve: Az ember tragédiája c. drámai költemény. 22. Ybl Miklós (1814-1891) építész halála. Fő alkotása az Operaház. 23. Kempelen Farkas (1734-1804) mechanikus, tudós, feltaláló születése. Többek között beszédutánzó gépet épített, írógépet a vakok számára. Nevét legismertebbé a sakkozó gépe tette, holott az csak Mária Terézia parancsára készített szellemes játékszer volt. Szerkezete, mivel a gép 1854-ben Philadelphiában állítólag elégett, máig sincs tisztázva. 25. Gyulai Pál (1826-1909) író, költő, irodalomtörténész születése. 1858-ban feleségül vette Szendrey Máriát, Petőfi sógornőjét. 27. Ady Endre (1877-1919) halála. Ady a legnagyobb magyar költők egyike. 28. Benczúr Gyula (1844-1920) festőművész születése. A magyar történeti festészet egyik jelentős alakja. Főbb művei: Hunyadi László búcsúja, II. Rákóczi Ferenc elfogatása, Vajk megkeresztelése, Budavár visszavétele. 28. Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) a magyar felvilágosodás legnagyobb költőjének halála. 29. Páger Antal (1899-1986) színész születése. 30. Virág Benedek (1754-1830) pap-tanár, költő, történetíró halála. 31. Bajza József (1804-1858) költő születése.
