Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-09-01 / 9. szám
1996. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 Gidai Erzsébet SZÉP KILÁTÁSOK A magyar lakosság több mint ötven százaléka él a létminimum szintjén, vagy az alatt. Egy négytagú családnak havonta 90-95 ezer Ft-ra van szüksége létfenntartásához. Ha a szülők a mostani nettó 26-27.000 Ft átlagbért viszik haza, a családi pótlékot is hozzászámolva, még legalább 30 ezer Ft hiányzik a megélhetéshez, aki pedig csupán a 14.500 Ft minimálbérrel rendelkezik, még a létminimum feléhez sem jut havonta. A magyar családok több mint fele felélte pénztartalékait. félretenni nem tud. napi megélhetési gondokkal küzd. A közel 2 millió nyugdíjas több mint 40 százaléka él a biológiai létfenntartás szintjén, s a Világbank által megszabott 9600 Ft-os minimálnyugdijból eldöntheti, gyógyszert vesz-e, egy kevéske élelmiszert vagy a lakásrezsijét fizeti ki. Rohamosan nő az elszegényedés, vele a kilátástalanság. Az ország erkölcsileg leépül. Az idegen érdekeket kiszolgáló, dinasztikus kormányzat pedig minden igyekezetével azon van. hogy minél előbb befejezze a nemzeti vagyon elkótyavetyélését és közben lehetőleg minél többet rakjon a saját zsebébe. A képviselők pedig, beleértve az ellenzékinek kikiáltott oldalt is, elszakadva a szociális érzékenységtől, minden igyekezetükkel kapaszkodnak a biztos megélhetést nyújtó székükhöz. Ebben tökéletes az egyetértés. Az 1994-es választás óta Magyarországon csaknem 25%-kal csökkent a reálbér, a tényleges munkanélküliek száma túllépett az 1 millión, a csőd szélére taszították az egészségügyet és a közoktatást, ugrásszerűen megnőtt a belső eladósodás mértéke. Virágzik a spakulativ pénzmozgatás és a feketegazdaság, s ekkor, e gazdasági romhalmazon a kormányzat bejelenti a 20 százalékosra csökkenő inflációt a tavalyi, több mint 30 százalékoshoz képest. Majd gyorsan módosítja, mondván, hogy ez azért mégsem tartható. Nem kell ahhoz különlegesen magas végzettség, hogy kiszálomjuk: a forint folyamatos leértékelése, a csillagos égig emelkedő élelmiszerárak, az energiaárak további, ugrásszerű növekedése, az általános árszínvonal-emelkedés az idén 28-30 százalék körüli inflációt fog eredményezni. Pénzügyileg, gazdaságilag tarthatatlan állapot ez, s ha már befejeződik a nemzeti vagyon felszámolása, az adósság meg tovább nő, akkor bekövetkezik a pénzügyi összeomlás, s nincs az az Európai Unió, amelyik ezen segítene. (Nem is áll szándékában.) Pedig az ország kirablása, elszegényitése várható volt már 1982-ben is, amikor Magyarország belépett a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba. Példák mutatják, hogy ahová ez a két pénzügyi szervezet betette a lábát, ott fű sem nő. Anarchia, gazdasági leépülés és elszegényedés következik be. A diktátumok kiszolgálói cserébe mindenütt a hatalmat, a szabad rablás jogát kapták, hogy ezzel is megtisztítsák az utat egy új népvándorlás előtt, amit az EU-hoz való csatolásunk majd teljes mértékben biztosit. S a naiv, tudatlan nép a napi agymosások következtében még el is hiszi, hogy kifizetődő a brüsszeli központú birodalom csatlósának lenni. Nem veszi észre, mert a félrevezető tömegkommunikáció mellett nem jut el hozzá a vészkiáltás, hogy vigyázz, a csapdát már előkésztették. Mert mit is jelent valójában az EU-hoz való csatlakozásunk? Nemzeti identitásunk feladását, nemzeti értékeink elvesztését, a már erősen megromlott anyanyelvűnk angolosi- tását, a kiváló lehetőségeket hordozó mezőgazdaságunk, élelmiszeriparunk teljes feladását, idegen bürokraták eltartását, a birodalom fejlett országaiban feleslegessé váló munkaerő hozzánk való átirányítását, az eladhatatlan termékek itthoni piacra terítését. S mindezek fejében fizethetjük az új intézményrendszer sok milliárd dollárt kitevő költségeit, hordozhatjuk negyedik és ötödik osztályba soroltatásunk minden ránk nehezedő terhét. S ha egyszer ismét megerősödik -- mert így lesz — az Orosz Birodalom, akkor Magyarországot koncként ismét oda lehet vetni, ha még egy általán létezik majd ez az egyharmadnyi ország. A maastrichti szerződést követően egyre tágul az Uniót bírálók, sőt ellenzők köre. hiszen az EU elbürokatizálódása. az erős központi irányítás, a politikai és gazdasági centralizáció korlátozza a nemzeti kormányok cselekvőképességét, ami a korábbi feszültségek kiéleződésével válsághoz vezethet. De talán a legfájdalmasabb következmény a nemzeti identitás sérülése. Kelet-Európa a maga százmilliós népességével, elmaradott iparával, ugyanakkor jelentős agrárpotenciáljával megemészthetetlen falat az EU számára. Nincs senki, aki az ipari felzárkóztatás költségeit fedezni tudná, illetve felvállalná a közép-európai agrárexport lényeges növekedéséből származó társadalmi konfliktusokat. Magyarország számára az Unióhoz történő csatlakozással a gazdasági tehertételek, anyagi áldozatok növekedése mellett hosszú távra elvész a remény, hogy történelmi határai a nemzetközi politika szinterén felülvizsgálatra kerülhetnek. Az Unióval szemben a megoldást az jelenthetné, ha az ország gazdasági nagytakarítással rendbetenné magát, megélhetési biztonságot nyújtana népessége vlamennyí rétegének, s elsősorban a Kárpát-medencében - és tágabban Kelet- Európában — rakná le az új nemzetközi kiegyezés alapjait. (Magyar Fórum) KAPU Rendelje meg a világ magyarságának havi folyóiratát a KAPU-t. Főszerkesztő: Brády Zoltán. Előfizetési díj: 1/4 évre 12 dollár, 1/2 évre 24 dollár, 1 évre 48 dollár. Cím: H-1082 Budapest, Nap u. 13. Tel.: 36-1-303-0710. Fax: 36-1-303-0712 (A KAPU külső munkatársai között van Stirling György, lapunk főmunkatársa is.) KÉRJÜK, HÍVJA FEL BARÁTAI FIGYELMET LAPUNKRA
