Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-09-01 / 9. szám

20 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG MAGYARORSZÁGI HÍREK STOLMÁR G. ILONA A SEPSISZENTGYÖRGYI STADIONBAN úrvacsorás is­tentisztelettel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világta­lálkozója Erdélyben. Az esemény! hosszú ideig tartó, óriási magyarellenes sajtókampány és fenyegetéssorozat előzte meg Romániában. Uszító cikkek és Funar-féle betiltási kísérletek egyaránt szerepeltek a műsoron. A román hivatalos kormány- álláspont is az elutasítás, betiltás felé hajlott, okot azonban nem találtak erre, hiszen a románok is "Európába" igyekeznek (bár máig sem tudom, mióta része ennek a Balkán). A vallási találkozóra mintegy 15 ezren érkeztek Ma­gyarországról és 40 más országból. A több napos rendezvényt mindössze egyetlen incidens zav arta meg: a kolozsvári Farkas utcai templomba három, románul beszélő személy magyar zászlót próbált becsempészni. A tettesek közül a jelenlévő ma­gyaroknak csak egyet sikerült elfogniuk, akit átadtak a rend­őrségnek. A férfira közrend megzavarása szabálysértés miatt szabtak ki bírságot. A záróünnepségen Hegedűs Lóránt püs­pök, a magyar református zsinat lelkészi elnöke meghívást tett közzé a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójára, amely 2001 -ben lesz, budapesti, sárospataki, debreceni és pápai hely­színnel. KÁRPÁTALJÁN IS MAGYARELLENES kampány indult. Az ottani magyar szervezetek augusztus 15-ére tervezték a millecentenáriumi ünnepségek keretében egy emlékmű felállí­tását a Vereckei-hágónál, ahol a magyarok Árpád fejedelem vezetésével 1100 évvel ezelőtt megtértek Atilla örökségébe, s amely eseményt néhány évtizede "honfoglalásnak" tituláltak idegen történészeink. Az ukrán nacionalisták elérték, hogy Kiev hivatalosan is betiltotta az emlékmű felállítását, s helyette a kárpátaljai ukrán szervezetek saját magukat dicsőítő, a magyarok "elnyomását" hirdető emlékművet állítanak. A kárpátaljai magyar szervezetek vezetője kijelen­tette: az ukrán nacionalista szervezetekkel nem hajlandó tár­gyalni, mert a kisebbségi szervezetek partnere kizárólag az ál­lam. A KMKSZ a hatályos ukrán törvényeket mindig betartja, s azok értelmében joga van saját nemzeti ünnepeinek, történel­mi évfordulóinak megünnepléséhez. Ezt szavatolja Ukrajna kisebbségi törvénye is. Ettől függetlenül, az ukrán nacio­nalisták kilátásba helyzték. hogy felrobbantják a Vereckei-há- gón felállított magyar emlékművet -- amelynek talapzata a megyei hivatalos engedély birtokában már elkészült. Az ukrán RUH elnöke szerint azt is le kell bontatni, s a hivatalos en­gedélyt vissza kell vonni. A kárpátaljai magyarok a hatalmas magyarellenes kampány és fenyegetés láttán lemondtak az au­gusztus 15-i ünnepségről, valamint a honfolgalási emlékmű felállításáról. A beregszászi magyar szervezetek felajánlották: tartsanak ott szerényebb ünnepséget, hiszen többségében ma­1996. szeptember gyarlakta városról van szó, s talán az árpádi bevonulás helyszí-nére tervezett emlékművet is felállíthatnák egy' ottani parkban — jobb időkre várva. Elgondolkodtató: mi a különbség Homék szlovák­magyar. a tervezett és hamarosan megvalósuló román-magyar alapszerződése, valamint a Kárpátalját "örökre" eladó Antall- Jeszenszkv duó ukrán-magy ar alapszerződése között. Jeszensz­ky' még néhány héttel ezelőtt is azt állította, hogy' a kárpátaljai magyarság számára előnyös volt az általa megkötött szerző­dés... Vajon milyen szempontból? A KIJEVI KIJEVSZKAJA Vedomosztvi c. ukrán lap azt ir­ta: "A magyarok talán az egyetlen olyan nép az egykori szo­cialista tömb országaiban, amely visszavágyik a múltba; egy Magyarországon végzett felmérés szerint ugyanis a lakosság 56 százalékának nincs elítélő véleménye az egykori kommu­nista rezsimről." A lap ezt az ún. "gulyáskommunizmus" ter­mészetével — a hitelekből történt viszonylagos jóléléssel — ma­gyarázza. valamint azzal, hogy az újfajta "kapitalizmus" ra­dikálisan lecsökkentette a szociális ellátásokat. Szerintük a mostani magyarországi kormány nyílt, nem titkolja, hogy megszorító intézkedéseket hoz, ezért a magyarok elégedetle­nek és visszavágynak a "biztonságos kádári jólétbe". KOPÁTSY SÁNDOR KÖZGAZDÁSZ szerint az állampol­gárok a jelenlegi helyzetben rákényszerülnek a feketegazda­ságra. és ezért nem bűn kijátszani a hatalom "önzését, erkölcs­telenségét. gazdaságpolitikai rövidlátását. Az utókor jó jegyet fog adni a feketegazdaságnak is." Tudnunk kell. hogy' Ma­gyarországon a gazdasági összterméknek több mint egyharma- da a feketegazdaságban termelődik meg és cserél gazdát. A költségvetési bevételek minimálisan 150 milliárd forinttal csökkennek így a feketegazdaságból be nem folyt adók miatt. Ez az összeg, a mintegy 1500 milliárdos "termelési" értékkel együtt, magánzsebekbe vándorol. Törvénytelenül... AZ ADÓKORSZERÜSITÉSI munkálatokkal megbízott mi­niszteri biztos szerint jövőre a legmagasabb adókulcs 44% lenne, ami visszatérést jelentene a tavalyi szinthez. Ezt az 1,5 millió forintos éves jövedelem fölött alkalmaznák, az adó- sávokat emelnék, amit ma "valorizálásnak" becéznek otthon. A legalacsonyabb adókulcs az ideihez hasonlóan (ezt ma nem is alkalmazzák!) maradna, de az évi 150 ezer forint helyett 250 ezer lenne a sávhatár. A nagycsaládosok (3 gyermek fölött!) esetében gyermekenként havi 1000 forint adókedvez­mény járna. Ez, ha jól számítom, a mai dollár-forint viszony­latban, kb. havi 7-7,50 dollárnyi "kedvezmény". NEM LEHET OLYAN ORSZÁGOT működtetni, ahol vi­rágzik a korrupció, a feketegazdaság, ahol nincs becsülete a munkának — jelentette ki Torgyán József kisgazdapárti elnök. Ezért haladéktalanul rendet kell teremteni és meg kell szer­vezni az ország életét. A palotási művelődési házban beje­lentette, hogy a kisgazdák leteszik az ország asztalára az álta­luk kidolgozott gazdasági programcsomagot. Az ázsiai kistig­riseket említette példáként. s közölte, hogy az 1998-as válasz­

Next

/
Thumbnails
Contents