Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-09-01 / 9. szám
16 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. szeptember Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * Mint ismeretes, július 4-5-én magyar-magyar csúcstalálkozót rendeztek Budapesten "Magyarország és a határon túli magyarság" címmel, ahol a magyar kormány képviselői találkoztak a határokon túli magyar közösségek érdekképviseleti szervezeteinek küldötteivel. A konferencián megvitatták az anyaország és a határon túli magyarság kapcsolatának politikai-stratégiai kérdéseit, megfogalmazva végül a közös álláspontot. Az ezt tartalmazó közös nyilatkozatot több mint kétheti késéssel, csak most hozta nyilvánosságra a hazai sajtó s abból világosan kiolvasható, hogy az egész világmagyarság a nemzeti összetartozás elve alapján áll és a magyar kormány felelősséget érez a szomszédos országokban élő magyarok sorsáért. Hangsúlyozza a zárónyilatkozat a kétoldalú államközi kapcsolatok és a szomszédokkal való jóviszony fontosságát, valamint azt, hogy Magyarország és a térség többi országa számára egyaránt fontos az euroatlanti integrációs folyamat sikere, nevezetesen az, hogy mindazon államok csatlakozhassanak a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, amelyek erre vonatkozó szándékukat kinyilvánították. A nyilatkozat elítél minden olyan politikát, amely szembeállítja Magyar- ország és a határon túli magyar közösségek érdekeit. Végül a résztvevők megállapodtak abban, hogy a jobb együttműködés érdekében a jövőben rendszeresen konzultálnak egymással. Az okmányt a magyar kormány és a hét parlamenti párt megbízottain kívül az alábbi határontúli magyar szervezetek küldöttei is aláírták. * Nem okozott meglepetést, hogy a budapesti magyar-magyar konferencia (amelynek két szépséghibája is volt: nem kaptak rá meghívást sem a Magyarok Világszövetsége, sem a nyugati magyarság képviselői) erős kritikát váltott ki a trianoni utódállamok sajtójából és a bukaresti lapok éppúgy támadják a zárónyilatkozat szövegét, mint ahogy kifogásolják annak egyes kitételeit a pozsonyi újságok is. Ez utóbbiak főképp az önkormányzatok, az autonómiák fontosságára tett célzás miatt háborognak és felújítják ezzel kapcsolatban mindazokat a vádakat, amelyeket a szlovákiai magyarok "elszakadási törekvéseiről" s az ezt támogató budapesti politikáról eddig ösze- hordtak. Érdemes elolvasni erről egy tekintélyes nyugati hírforrás, a Frankfurter Allgemeine Zeitung véleményét, amely abban foglalható össze, hogy bár érthető, hogy Magyarország szomszédai nem örülnek ilyen és hasonló csúcskonferenciáknak, ám el kell ismerni: a zárónyilatkozat túlnyomórészt olyan pontokat tartalmaz, amelyeknek éppen a szomszédos országokban kellene örülni. A dokumentum üdvözli például a szomszédok csatlakozási szándékát Európához és fontosnak tartja a jószomszédi kapcsolatok fejlesztését. Túlzásnak tartja a tekintélyes német lap, hogy a csúcskonferencia ürügyén Pozsony és Bukarest ismét "magyar irrendentizmust” emleget, ám úgy véli, célirányos lett volna a zárónyilatkozatban megismételni azt az egyébként magától értetődő tételt, miszerint a jelenleg fennálló határok sérthetetlenek. (A Frankfurter Allgemeine tudhatná: a határok erőszakos megváltoztatásáról nem lehet ugyan szó, de még a Helsinki Határozat is tartalmaz egy olyan pontot, mely szerint "tárgyalások révén, békés úton" elképzelhető határrevizió. Ezt sohasen árt hangsúlyozni!) * Román kormánykörök kezdetben bizonyos tartózkodást tanúsítottak a magyar-magyar csúcskonferenciával kapcsolatosan, mert nyilván nem akarták megnehezíteni Melescanu külügyminiszter dolgát, aki ugyanabban az időben a legnagyobb vámkedvezmény ügyében tárgyalt Washingtonban. Amint azonban az amerikai kongresszus alsóháza e kérdésben Románia javára döntött, a vezető bukaresti kormánypárt is csatlakozott azokhoz a szélsőséges nacionalista véleményekhez, amelyek nyíltan bírálták a magyar-magyar csúcstalákozó záróközleményét. Míg Traian Chebeleu, Iliescu államfő szóvivője csak "aggodalmát" fejezte ki a dokumentum hangneme miatt, addig a kormánypárt olyan nyilatkozatot adott ki, mely szerint azzal, hogy a magyar kormány leült közvetlenül tárgyalni a környező országok magyar kisebbségeivel, semmibe vette a nemzetközi normákat és régió biztonságának legelemibb igényeit. A magyar-magyar csúcs azt jelentette, hogy Budapest önálló politikai tényezőként kezeli a kisebbségeket s ezáltal aláássa a szomszéd államok területi egységét. A Szociális Demokrácia Romániai Pártja sajtóirodája kifogásolja a most tartott budapesti nagyköveti konferencián megfogalmazott szándékot is, miszerint Magyarország támogatja a szomszédos államokban élő magyarság autonómiatörekvéseit. Ezt úgy magyarázza, hogy a magyar kormány ellenőrizni akarja a határon túli magyarságot. Az a tény pedig, hogy Budapest az állami költségvetésből is juttat a határon túli magyarságnak, úgy értelmezhető, hogy az RMDSZ kampányát törvényellenesen külső erők pénzelik. A román kormánypárt felszólítja a magyar kabinetet, hogy hagyjon fel ezzel a veszélyes és ellenőrizhetetlen játékkal. * A pozsonyi Új Szó a minap interjút közölt Dusán Slobodnikkal, a szlovák parlament külügyi bizottságának elnökével, aki a budapesti magyar-magyar konferenciáról megállapította: az a szlovákiai öt magyar képviselő, aki résztvett ezen a tanácskozáson, bűncsekelményt követett el, mert idegen hatalommal szövetkezett az alkotmányos rend megváltoztatása céljából. Slobodnik szerint a bűncselekmény egyértelműen bizonyítható, mert a szlovák alkotmány és a szlovák törvények nem adnak lehetőséget az ország felosztására, még olyan formában sem, ha azt etnikai
