Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-09-01 / 9. szám
1996. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 17 alapú autonómiának nevezik. A szlovák politikus hozzátette: "Ha Bauer asszony, Duray úr és a többiek azt hiszik, hogy minél nagyobb nyomást gyakorolnak Szlovákiára, annál többet érhetnek el, nagyon tévednek. Nem létezik semmiféle nemzetközi dokumentum, amely engedélyezné a kisebbségek önálló politikai képviseletét." Ezen az alapon - mondotta végül - Szlovákia elméletileg betilthatná valamennyi magyar politikai pártot. * Megtartották Budapesten a külföldi országokban szolgaló magyar diplomaták szokásos évi értekezletét, amelyen szőnyegre került a diplomáciai karban legutóbb szükségessé vált "karcsúsítás", azaz a magyar külképviseletek leépítésének kérdése. A nagyköveti konferencián a külképviseletek vezetői szóvá tették az anyagi feltételek szűkösségét, magyarán azt, hogy a még meglévő követség is súlyos pénzügy gondokkal küszködnek. A meghívottak szerint az anyagi lehetőségek nincsenek arányban a magyar diplomáciai szolgálat előtt álló sok feladattal. Kovács László külügyminszter erre azt felelte, hogy ezzel a problémával a külügyi vezetésnek, sőt a kormányzatnak is szembe kell néznie. A követségek munkatársainak jól összehangolt munkával kell képviselniük hazájukat a különböző nemzetközi szervezetek előtt és állomáshelyükön. Kérdésre válaszolva a külügyminiszter kifejtette, hogy a magyar kormány részletes választ kíván adni Romániának és Szlovákiának a magyar-magyar csúcs nyilatkozatával kapcsolatos aggodalmaira. Ő a maga részéről nem számított ilyen heves reakcióra a dokumentummal kapcsolatban, mert az abban foglaltak nem térnek el az európai mormáktól és megállapításai lényegében megegyeznek az 1994-es kormányprogrammal. Az autonómiatörekvések támogatása az európai gyakorlattal összhangban történik és Európában sokféle modell található az autonómiára. Ezt a kérdést az érintett kisebbségeknek a többségi nemzettel kell megtár- gyalniok. Végül leszögezte, hogy egyelőre nem kíván reagálni az olyan hangokra, melyek szerint esetleg megvonnák a mentelmi jogot azoktól a határon túli magyar politikusoktól, akik aláírták a nyilatkozatot. * * Pánikot okozott a pesti Belváros kellős közepén délidőben kitört lövöldözés, melynek három súlyos és egy könnyebb sérültje van. A Kossuth Lajos utcai Astoria aluljáróban sokan hallgatták a hetek óta ott zenélő hét latin-amerikai fiatalember játékát, amikor a tömegből kivált egy maszkot és csuklyát viselő magas férfi és pisztolyt rántva tüzelni kezdett a zenészekre. Szemtanuk szerint legalább hat lövést adott le a 9 milliméteres fegyverből, majd a Múzeum körút irányába elszaladt: mire a felszínre ért, ledobta a maszkot és eltűnt a járókelők között. Az aluljáróban kitört pánikban mindenki menekült, ki merre látott, úgyhogy mire a rendőrök a helyszínre értek, már egyetlen szemtanút sem találtak a helyszínen, csak a négy sebesült zenészt. A zenekar többi tagja is eltűnt. A sebesülteket kórházba szállították és szemtanuk után kutatnak. A sebesült zenészek közül egy bolíviai és egy ecuadori fiatalembert kihallgattak, de egyikük sem tudott olyan személyt megnevezni, akire a gyanúja irányulna. A véres jelenet nagy megdöbbenést keltett Budapesten, mert a Belvárosban, fényes nappal eddig még nem voltak szokva hasonló merényletekhez. * Néhány héttel ezelőtt a magyar közvélemény keserűen vette tudomásul, hogy az orosz parlament alsóháza, a Duma elfogadta azt a törvényjavaslatot, miszerint a második világháború alatt a Szovjetunióba hurcolt műkincseket orosz tulajdonná kell nyilvánítani, mintegy az orosz területek német megszállása alatt történt károk kompenzálásaként. A bizakodók még akkor sem adták fel a reményt, hogy Magyarország egyszer még visszakaphatja az elrabolt műkincseket és arra hivatkoztak, hogy a Duma határozata csak akkor emelkedik törvényerőre, hogy azt a felsőház is elfogadja és Jelcin aláírja. Most igazolva látszik a derűlátás, mert mint az MTI jelenti, az orosz parlament felsőháza heves vita után elutasította a nagy nemzetközi felzúdulást kiváltó törvényjavaslatot, amelyet így újratárgyalásra visszaküldenek az alsóházba. A törvényt egyébként Valerij Szudarenkov, a Szövetségi Tanács kuturális bizottságának elnöke terjesztette a felsőház elé, azzal a támogató javaslattal, hogy a törvény az orosz érdekek elsőbbségéből indul ki és egyszer s mindenkorra véget vet az orosz földre került műkincsek ügyének felülvizsgálatát célzó további kísérleteknek. A szenátorok többsége azonban élesen ellenezte a törvény elfogadását, mert véleményük szerint a nemzetközi szokásokkal ellenétes törvény elfogadása az államok nagy többségét Oroszországra haragítaná. Jurij Luzskov moszkvai polgármester a törvény alkotmányosságát is kétségbe vonta és annak elutasítása mellett tört lándzsát. (Itt jegyezzük meg, hogy Magyarország egy több mint 60 ezer tételből álló listát adott át az orosz hatóságoknak a második világháború alatt elhurcolt műkincsekről és egyéb értékekről.) * Többször is megkezdett egyeztető tárgyalások után végleg eldőlt, hogy az idei pápalátogatáskor II. Alekszij moszkvai pátriárka nem találkozik II. János Pál pápával Pannonhalmán. Eredetileg ugyanis arról volt szó, hogy amikor a pannonhalmi apátság milleniumi ünnepségein a Szentatya Magyarországon tartózkodik, ugyanakkor az orosz ortodox egyház feje is résztvesz a még az egyházszakadás előtt alapított apátság jubileumi ünnepségsorozatán, ami jó alkalom lett volna a találkozásra. II. Alekszij tavaly ugyan elfogadta Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát meghívását, ám a szent szinódus legutóbbi ülése után megváltoztatta terveit és lemondta az utat. Mint emlékezetes, az ortodox és a római katolikus keresztények között 1054- ben bekövetkezett egyházszakadás után e század hatvanas éveiben történt az első közeledés, amikor VI. Pál pápa találkozott Athenagorasz konstantinápolyi pátriárkával. Akkor kölcsönösen feloldották a kiközösítést s egyházuk nevében bocsánatot kértek egymástól. Az ortodox világban
