Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-09-01 / 9. szám

1996. szeptember AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 9 iiisjüsiimüi: Geü; Höh®1!;:::::::: ::::::::::::::::::: ::::: ::::: :::::::::::::: .mm íiBíiiiH 1 K mm A történelem ítélőszéke nem kíméletes és nem fogad el kifo­gásokat. Hiába hirdeti Horn Gyula és csapata naponta száz­szor, hogy "most nagyon bonyolult történelmi helyzetben élünk", az értelmesebbeknek az a véleménye, hogy a történel­mi helyzet, főleg a magyarság számára mindig nagyon bonyo­lult volt az elmúlt 1100 év folyamán. Ilyen nevetséges kifogá­sokat csak azok a vezetők keresnek és szajkóznak, akik nem képesek megbirkózni az általuk vállalt feladattal, vagy akik szándékosan ártanak, rosszat cselekszenek népüknek-nemze- tüknek. Hogy a mostani hazaárulóink melyik csoportba tartoz­nak. nem nehéz eldönteni, ha "eredményeiket" nézzük. Magyarország lakossága rohamosan fogy'. A legutolsó statisztikai adatok szerint az elmúlt évben 22 ezerrel lettünk kevesebben a csonka anyaországban. Ha külön statisztikában közölnék a bevándoroltak, a jogosan és illegálisan Magyar- országon tartózkodó — és többnyire csaló, rabló, bűnöző — ide­genek számát is, amely a "feltöltést" hivatott szolgálni, kide­rülne: a magyarság fogyása a kimutatottnál jóval nagy obb volt. Bevándorlási törvényünk ugyanis a mai napig sincs (ami van az használhatatlan!), és amig ez a nemzetellenes kormányzat uralkodik, nem is lesz. így fordulhat elő, hogy nemcsak Budapesten -- főleg Budaligeten az Új Honfoglalás villatele­pen, de a belvárosi hatalmas lakásokban is -- v annak beván­dorolt idegen tömegek, hanem például Nyíregyházát már ré­gen megszállták az Izraelből!?!) odatelepült grúz zsidók, akik annyira otthonosan érzik magukat és annyira tartós maradásra rendezkedtek be, hogy zsinagógát tartanak fenn és Izraelből hozatták maguknak tudós rabbijukat. Az már igazán csak mel­lékes tényező, hogy a Magyar Hirlap riporterének is feltűnt lőfegyverzetük, amit, mint mondták, erejük fitogtatására vi­selnek. S ha már viselik, természetesen időnként lövöldöznek is vele (egyelőre állítólag csak egymásra...) — ha már olyan jól megszokták a "megszállt területeken" a palesztin bennszü­löttek ellenében. Bennszülött és bennszülött között szerintük amúgy sincs különbség. De lövöldöznek az idegenek -- ukránok, arabok, oro­szok. dél-amerikaiak és mindenféle náció tagjai — Budapest utcáin és aluljáróiban. Egy-egy körfolyosós ház udvara úgy néz ki, mint a szegedi Csillagbörtön. Minden nyílásra erős rá­csot szereltet, aki még biija pénzzel. A "bennszülött" ősla­kosok már-már nemcsak sötétedés után, de világos nappal sem mernek az utcákon közlekedni. A rendőrök a létminimum szintjén tengődnek, de nem is kockáztatják életüket a nyel­vünket sem értő-beszélő maffiózók miatt. Talán maguk sem értik, hogyan tanyázhat ennyi idegen egy megcsonkított, gaz­daságilag tönretett országban, ahová a nemlétező jólét tisztes­séges embert nem csábíthat, hiszen már-már nem akad a Föld­nek olyan vidéke, amely rosszabbul él az újra kommunistává vált Magy arország lakóinál. Tisztességest írtam, mert a bűnö­zők szabadsága korlátlan, s annak - mint írták otthon ~ való­ban csak a bűnözők teljesítőképessége szab határt, nem a vár­ható büntetés és az attól való félelem. Idézek egy szegedi olvasói levélből (Magyar Fórum augusztus 1.): "Kő kövön nem marad, ha így haladunk tovább. Ha azt mondom, hogy latrok tanyája az ország, akkor finoman fogalmaztam! Egyáltalán, hogy meri magát emberi társada­lomnak nevezni ez a bűnözők diktatúrája, amely mindent elkö­vet, hog\> a lakosságot állandó félelemben, rettegésben tartsa! A Dél-Magyarország című hetilap repertoárján visz- szatérő refrén a félelem városrésze', amely alatt Szegeden a Zákány és a Feltámadás utcák búnfészkeit értjük. Most már nemcsak este, de fényes nappal is csaknem minden autót fel­törnek a 'derék barna bőrű hadfiak'! Bevert ablakok, romos házak hirdetik, hogy az 1988 óta betelepített cigányok nem töltik hiába a szabadidejüket, mert naponta hadat üzennek az emberi civilizációnak! A Feltámadás utcai orvosi rendelőből fényes nappal kilopták a székeket, leszerelték a gázkonvek­torok védősisakjait. Többen látták, mégsincs tanú, mert a megfélemlített magyar lakosság retteg a fenyegetőző cigányok bosszújától! A Zákány és a Feltámadás utcában nem tanácsos autónak megállni, mert összetörik. Ugyanakkor a barna bőrű­ek molesztálásainak van kitéve az utcára lépő. Ez a környék szégyene a városnak, szégyene az országnak! Felelős magyar kormányt akarunk, amelynek alapve­tő feladata lesz, hogy rendet csináljon, és megfékezze a bűnö­zők kánaánját! Egyetlen vágyunk, hogy eltakarítva lássuk ezt a még társadalmi rendszernek sem nevezhető szégyenálla­potot. Jelenleg ott tartunk, hogy jogállam védi a bűnözőt!" Igen, csak a bűnözőt védi, a tisztességes állampolgárt nem. Az ország bármely táján körülnézhetünk, az itt leírthoz teljesen hasonló helyzetet találunk. Júliusban hazánk legészak- keletibb csücskében megkéselték majd agyonverték a kézbesí­tő postást, aki aznap éppen a nyugdijakat vitte. Az elrabolt pénz mindössze 70 ezer forint volt. A szerencsétlen asszonyt fél órán belül megtalálták, a pénzt és a tetteseket azóta sem. Lácacséke lakossága mindössze 476 fő, ebből mára már 150 cigány. Az újságírónak nyilatkozók elmondták, tudják, hol kell(ene) keresni a tetteseket, s azt is: világos nappal is csak szegekkel kivert husánggal és/vagy kutyákkal mernek kimen­ni a faluba. Az általában idős emberek kevéske nyugdijukból kénytelenek kutyákat etetni, mert keservesen megtermelt zöld- ségjüket, gyümölcsüket is ellopják a cigányok. A közjegyző pedig azt nyilatkozta: a cigányok egész nap az önkormányzat előtt ácsorognak segélyekért kunyerálva. Munkát vállalni nem hajlandók, mert ingázni kellene 20 kilométerre, s azt mond­ják: "...akkor kiszakadnának a környezetükből és gyökértelen- né válnának". A hivatalos ember értetlenkedve hozzátette: csak tudná, honnan veszik az ilyen szövegeket. Honnan? Hát többek között Göncz Árpádtól, aki már- már nem is a magyarnak csúfolt köztársaság elnöke, hanem kizárólag a kisebbségeké, a "másságoké". Többek között a ci­gányoké, akik valamiért ma már "romáknak" neveztetik ma­gukat. Régebben persze ezt tartották sértőnek -- most a romá­nok tiltakoznak a névhasonlóság miatt (hiszen ők meg a ma­gyarokat cigányozzák!). Göncz és a belvárosi "áltudományos

Next

/
Thumbnails
Contents