Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
28 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. júL- aug. Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXIX. rész TOKAJ VÁRA Története: Tokaj vára a Bodrog és a Tisza összefolyásánál épült. Az ősi tiszai átkelőhelyet védelmezte. A vár különböző természeti kistájak (Tokaji-hegy, Bodrogköz, Taktaköz és Nyírség) talákozásának középpontjában állt. Jellegzetesen síkvidéki vár volt, amelyet a két folyó és egy mesterségesen ásott csatorna védelmezett. A várat csak hajókkal, csónakokkal lehetett megközelíteni. Tavasszal az árvizek idején a Tisza és a Bodrog elöntötte az alacsony tájat, s ilyenkor a várat valóságos tenger vette körül. Tokaj várából egy lóréses falmaradványon kívül ma már semmi sem látható, helye azonban jól szemlélhető a közúti hídról vagy a Finánc-dombon kialakított kilátó terasszáról. "Árpád fejedelem Tarczal nevű vezére kapta adományba azt a földet, mely a Tokaj-hegy tövében, a Bodrog és a Tisza összefolyásánál elterül.” - írta Anonymus könyvének VII. fejezetében. Okleveleink először 1074-ben említenek itt várat. Az ismeretlen időben épült várat II. Endre feleségével, Gertrúddal gyakran látogatta. A vár a tatárjárás alkalmával pusztult el, s 1388-ig romokban hevert. Ezután Czudar Péter lakótornyot építtetett itt. Ez egy későbbi erődítés magja lett. Zsigmond király Debrői Istvánnak ajándékozta a várat, aki saroktornyos kőfallal erősítette meg. Ezután Brankovics György, majd 1451-ben Hunyadi János birtoka. Mohács után Szapolyai Jánosé a vár, aki itt gyűjtötte össze a rendeket, és Werbőczy tanácsára elhatározta, hogy királyválasztó országgyűlést hirdetnek. Ezután a vár János király és Ferdinánd kezén többször cserélt gazdát. Bethlen Gábornak Ferdinánd elleni első támadása alatt itt őrizték a magyar királyi koronát. Bethlen halála után özvegye, Brandenburgi Katalin fejedelmi udvart tartott még a várban, de később Rákóczi György fejedelemsége alatt, átadta Ferdinánd királynak. Rákóczi György azonban visszafoglalta és meg is erősítette. 1703-ban Bercsényi Miklós Tokaj alá vonult, és felszólította a várost, hogy cstlakozzanak a magyar ügyhöz. 1704-ben II. Rákóczi Ferenc elfoglalta Tokajt. A fejedelem állítólag meg akarta bosszulni azt, hogy a sárospataki várat a császári seregek kifosztották és ezért parancsot adott Zemplén vármegyének a tokaji vár lerombolására. A Karcsa, a Tisza és a Bodrog vizeiből csatornákat ásatott a várhoz és eláztatta azt. Az Anonymus által Hímes-udvarnak nevezett híres tokaji várból napjainkig alig maradt meg egy-két alaktalan falmaradvány, de az okleveles adatok alapján a vár építéstörténetét felvázolhatjuk. Az első tokaji vár valószínűleg már a honfoglalás előtt álló földvár volt. Mivel Anonymus Himes-udvarnak nevezi, sövénnyel font azaz híméit kerítéssel körülvett hely lehetett, amelynek épületeit ma már nem ismerjük. A tatárdúlás után Czudar Péter kerek alaprajzú lakótornyot építtetett, amelyet árok vett körül. Még 1460 előtt sokszögű kőfallal, sarkain kerek védőtornyokkal erősítette meg a várat. Mátyás király idejében újabb ötszögű védőövet kapott. A XVI. században továbbfejlesztették a védőműveket, mert Istvánffy Tokaj 1565. évi török ostromát leírva már erős külső védő-művekről szól. 1588- ban Révay Ferenc jelentése a várról már olaszbástyás rendszerű leírást ad. Több olasz hadmérnök dolgozott a tokaji vár megerősítésén: így Gyulafehérvár építője: Francesco del Pozzo, Eger építője: Ottavio Baldigara és Christoforo déllé Stella. A XVII. század közepén a vár valószínűleg fejedelmi háztartásra alkalmas helységekkel is rendelkezett. A tokaji vár jelentőségét a legrégibb időktől egészen az erőszakos elpusztulásig kitűnő fekvésének köszönhette. A Bodrog és a Tisza összefolyásánál alakult szigeten, kereskedelemre igen alkalmas átkelőhelyen feküdt. A mai révnél kb. 2 m magas, 5 m hosszú romos kőfal emlékeztet a vár egykori létére. PICINI VÁRKASTÉLY Története: Sárospataktól keletre, a Bodrogközben települt Pácin község, amelyet a sárospataki-sátoraljaújhelyi autóbusszal lehet megközelíteni. A község szélén álló kastély építése a középkorban nyúlik vissza. Először 1392-ben említették. Ekkor már bizonyára csak a kastély középső része állt egyetlen szobasorral, talán ezek előtt egy tornáccal, legalább a régi birtokközpontokon épített középkori udvarházakat is így képzeljük el. Mint megerősített helyet, vízesárok vette körül. A XV. században középnemesi családok tulajdona. 1541-ben Serédi Gáspár, majd 1560-ban unokaöccse, Alaghy János kapta meg királyi adományként. 1570-ben Mágochy András és neje örökölte. A XVI századi zavaros politikai viszonyok miatt a pácini kastély is megerősítésre szorult, s ezért átépítették. Erre utal a kastély falában elhelyezett címeres feliratos kő 1581-es évszámmal. Mágochy András halála után az új tulajdonos, Alaghy Ferenc tovább építkezett a várkastélyon. Az ő nevéhez fűződik a kastély sgraffitós kifestése a saroktornyokon. A XVII. század elején az Alaghy család kihalt, s a várkastély a hozzá tartozó birtokkal együtt visszaszállt a koronára, majd 1636-ban Sennyei Sándor kapta adományul, s ennek a családnak a birtokában maradt 1945-ig. Közben a XVII-XVIII. és XIX. századokban átépítették. A
