Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
1996. júl- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 27 A történetet lejegyezte Kovács Teréz, a két lelőtt fiú kései húga, aki 1986-tól Magyarországon él. Címe: 7625 Pécs, Péter u. 24. Születtem 1949-ben. Nővérem Újvidéken él, 1946-ban született. Címe: Gaudényi Matild, Újvidék, Pera Dobrinovic utca 1." A két fiatalkorú síremlékének felirata: Kovács Károly 1927. VIII. 28. -1944. IX. 18. Kovács Gyula 1936. VI. 13. -1944. IX. 18. "Zokogjon mindenki néma sírotok felett. miként mi könnyazve áldjuk emlékteket. Szívünk virágai, lelkünk boldogsága, Ti voltatok éltünk Drága kincse, vágya. Vihar törte le szép ijjú élteteket." A becsei temetőben több síremlék is idézi 1944 őszén történteket. Például az alábbi: "Itt emlékezünk meg édesapánkról, Tábori Józsefről (1900-1944) ki jeltelen sírban alussza örök álmát. Hol a sírod édesapánk? Hol temettek, s kinek keze? Volt-e búcsú az ajkadon? Vagy csak jaj szó és fájdalom?" A sírfeliratok egy részéről a nyolcvanas évek végén lecsiszoltatta a város azokat a feliratokat, amelyek kellemetlen emlékeztetőül szolgálhattak, mint például az említett helybeli plébánoséról, a becseiek azonban így is tudják még, hogy például Nikolt Ferencet annyira megverték, hogy abba halt bele, Deák Ferencet a tanyáján lőtték le, Ferenc István, Balzam Géza bérese a gazdájával együtt lett lelőve, három árvája maradt, akik közül egy idehaza meghalt, egy Új-Zélandon él, egy pedig Németországban. Amikor azt kutatjuk, hogy miért volt az elmúlt évtizedekben olyan nagyméretű a magyarság letelepedése Jugoszláviából, akkor az okok között ezek is megemlítendők. A temetőben sérelmesnek találta a város azt a feliratot, amely Medve Sándor síremlékén volt, s ami abból állt, hogy az elhunyt a magyar időben rendőr volt, úgyszintén Majoros István. Becsén történt az alábbi is. Guti Mihály, néhai dr. Gombos Dezső szobainasa Topolyáról hazament abban az időben Becsére. Vele tartott a bátyja, Guti Sándor is, s ez utóbbi hozta magával a 18 éves legényfiát, szintén Guti Sándort. Becsére megérkeztek, de itt eltűntek. Sándor felesége azokban a napokban várandós volt, nem tudott nyomban keresésükre indulni, de bizonyos idő múlva, 1945 júliusában az utánjárás eredményeként behívatták a városházára, és írásbeli értesítést adtak át neki, amely szerint férje meghalt. Az asszony azt kérdezte erre:- Hát a Sanyikám, a kisfiam? Semmit sem válaszoltak rá, mire ő ott összeesett. A határon túli magyar cserkeszek életéből KÁRPÁTALJA NYOMKERESŐ - "Megszülettünk. Valóra vált az a három éves álmunk, hogy a kárpátaljai magyar fiatalság számára egy szellemiségében magyar, keresztény, ismeretterjesztő lapot adjunk ki. Három éve, hogy a Külföldi Magyar Cserkészszövetség gödöllői táborában képesítést szerzett hét fiatalember hozzálátott az itthoni magyar cserkészet megszervezéséhez. Azóta megalakult a szövetségünk, volt két őrsvezető és egy segédtiszt táborunk, temérdek csapattáborunk. Sokan támogatnak bennünket, amit külön köszönünk. Működünk immár 45 tiszttel, közel száz őrsvezetővel és mintegy 800 cserkésszel, Kárpátalja 20 településén. A Nyomkereső minden magyar fiatal lapja kiván lenni. Ehhez nagyon szükséges, hogy meglegyen a kapcsolatunk. Szeretnénk, ha írnátok nekünk, ezzel segítve munkánkat. írjatok magatokról, másokról, problémáitokról, különböző eseményekről, rendezvényekről. Cserkésztestvéri szeretettel várjuk soraitokat. Ehhez kívánunk: Jó munkát! Címünk: Popovics Pál főszerkesztő, c/o Nyomkereső, 2954. Munkács, Frunze u. 1. Ukraine" * FELVIDÉK A Jóisten mégiscsak szereti a felvidéki magyar cserkészeket, különösen ha rimaszombatiak, mert a ború után derűt küldött rájuk, napsütés formájában. Szükségük is volt rá, portyára készülődtek, mely akadályversennyel volt összekötve. A megáradt patak ellenére útrakelt a csapat. 15 percenként indúlva egymás után a Zsánó patak mentén a tamásfalvi és szabatkai erdőben, melynek keretmeséje a török időkbe, a szabatkai török bég korába nyúlt vissza. Hős vitézeink nyakig sárosán, de sikeresen vették az akadályokat. Akadály volt bőven: patakon kötéllel átlendülés, tűzrakás, csomózás, magyar vitéz kiszabadítása, vitézi énekek, nyilazás, kötéllétra-mászás stb. képezte a vizsga tárgyát. A "Felföldi vadhernyók" őrse nyerte meg a versenyt, de jól szerepeltek a Hópárduc, Vércse, Vadmacska és Aranytappancs őrsök is.. A szerencséjük mindvégig kitartott. Éppen mikor hazaértek, újból eleredt az eső... Másnap Rimaszombat városában, Tompa Mihály költő szobra előtt 18 kiscserkész és 15 cserkész tett ünnepélyes fogadalmat a tíz törvényre és a cserkész-eszmére. "Híven teljesítem kötelességeimet, melyekkel Istennek, hazámnak és ember-társaimank tartozom." Parancsnokuk, Vörös Attila bizton reméli, hogy tettekkel fogják igazolni szavaikat. /CSERKÉSZNAPTÁR 1996/ Nagy magyar télben picike tüzek, Jaj, be szétszórva égtek, Királyhágón, Kárpátokon, mindenütt! De mondok egyet néktek, Szelíd fények és szilaj vándorlángok! Mit gondoltok: ha összefogóznátok! (Végvári)
