Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-01-01 / 1. szám
1996. január AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 19 Független Magyar Hírszolgálat Szerkeszti: Stirling György * Torgyán József amerikai útjáról olvashatunk beszámolót a Magyar Nemzet december 2-i számában. Mint arról már a nyugati magyar sajtó is tájékoztatta az emigrációt, a Kisgazdapárt elnöke a november 23.-án kezdődött Magyar Kongresszusra érkezett Clevelandbe, majd miután ott három beszédet mondott, onnét Chicagóba utazott, majd New York-ban fejezte be tíznapos amerikai körútját, amelyre elkísérte felesége is, aki a párt női csoportjának elnöke és maga is országgyűlési képviselő. Torgyán Clevelandben többször is elmondta, hogy ha a Kisgazdapárt hatalomra kerül, támaszkodni akar a nyugati magyar emigrációra, amelyet ő a nemzet aranytartalékának tekint. Ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy első dolga lesz az emigránsoknak megadni a választójogot. A clevelandi kongresszuson Torgyán többször együtt szerepelt az ott megjelent másik két magyar országgyűlési képviselővel, Giczy Györggyel és Hasznos Miklóssal, a Keresztény- demokrata Népárt elnökével és alelnökével. Beszédeikben mindhárman azt hangozatták, hogy a mindkét párt keresztény-nemzeti elkötelezettségű és közelállnak egymáshoz. Torgyán még külön is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a maga részéről ő természetes szövetségeseinek tekinti a kereszténydemokratákat és helyesnek tartaná, ha a következő választáson a két párt akciószövetségben indulna. Torgyán még azt is hozzátette, hogy a Kisgazdapárt nyitott az MDF nem kompromittálódott tagjai előtt is. A Magyar Nemzet munkatársa az is tudni véli, hogy "az amerikai magyarság egy csoportja hetilapot indít Magyarországon, amelyhez az FKGP, a KDNP és Nemzeti Szövetség szellemi erejét adja", a hír azonban ilyen formában nem felel meg a valóságnak. * Zwack Péter, aki a régi családi vállalkozás, az Unicum gyár vezetése és felvirágoztatása mellett politikai ambíciókat is táplált, tudvalévőleg még az 1990-es választások előtt megalapította a Liberális Polgári Szövetség Vállalkozók Pártját és annak elnöke lett. Most bejelentette, hogy lemond tisztségéről, de kapcsolatait a párttal nem szakítja meg és mint független parlamenti képviselő továbbra is képviselni akarja a vállalkozók érdekeit. — Ezzel egyidejűleg egy kilépés híre is érdeklődésre tarthat számot: Rabár Ferenc, aki annakidején egyideig a pénzügyminiszteri tisztet töltötte be az Antall-kormányban és az 1994-es választások óta a Kereszténydemokrata Párt gadasági tanácsadója volt, levélben jelentette be a pártból való kilépését, azzal az indokolással, hogy a párt a szélsőségek felé nyit, ami számára elfogadhatatlan. Nyilatkozott az ügyről Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke és visszautasította a vádat. Giczy György pártelnök is véleményt mondott a kilépésről és úgy hangsúlyozta: a kereszténydemokraták minden párt felé nyitottak, így természetesen a Kisgazdapárt felé is. Ebből nem lehet semmiféle következtetést sem levonni, annál kevésbé, mert semmiféle pártszövetséget sincs szándékukban kötni a kisgazdákkal. Torgyán József ezzel kapcsolatos kijelentéseit ő a maga részéről személyes véleményként és nem politikai állásfoglalásként értelmezi. Cáfolta Giczy György azt az ismeretlen forrásból felröppent hírt is, miszerint pártja a kisgazdákkal közösen hetilapot szándékszik indítani. * Mint ismeretes, a magyar parlament megszavazta, hogy idegen nemzetiségű katonák tartózkodhatnak az ország területén, amivel zöld utat kaptak a NATO zászlaja alatt Magyarországon át Boszniába készülő amerikai katonák. Kaposvár és Taszár pedig felkészültek a tengerentúli vendégek fogadtatására, akik Németországból érkeznek vasúton és vagy azonnal továbbmennek Szarajevó, illetve a boszniai főhadiszállásul kiszemelt Tuzla felé, vagy megállnak Magyarországon, ahol két-háromezer főnyi állandó személyzettel működtetett elosztó-, utánpótlási és hírközlő központot létesít a NATO-parancsnokság. Ezzel párhuzamosan arról folyt a vita a magyar törvényhozás házában, hogy Magyarország résztvegyen-e katonai kontingessel a boszniai békemisszióban, vagy tartsa magát távol az akciótól és a közreműködést korlátozza csupán az áthaladás engedélyezésére. A pró és kontra érvek után szavazásra került sor, mely az aktív részvételt ajánlók fölényes győzelmével végződött: 281 szavazat szólt amellett, hogy a magyar hadsereg küldjön egy ötszáz fős műszaki alakulatot Boszniába és ezt csak 44 képviselő ellenezte, míg tizen tartózkodtak a szavazástól. A szavazás érdekessége viszont az, hogy a kormány javaslatát 6 MSZP-s képviselő nem támogatta és nemmel voksolt két SZDSZ-es honatya is. A Magyar Demokrata Fórum soraiból tizeketten ellenezték a csapatok küldését, a Kisgazdapárt viszont egy emberként foglalt állást a javaslat ellen. Nehéz eldönteni, melyik álláspont felel meg jobban a magyar érdekeknek: a NATO- hoz való csatlakozás szemszögéből nézve bizonyára jó pontot jelent az aktív részvétel, de ha arra gondolunk, hogy balul is elsülhet a NATO-beavatkozás, akkor a magyar kisebbség kiszolgáltatottságára való tekintettel talán jobb lett volna mégiscsak kimaradni a hadműveletekből. * Megérkeztek az első amerikai "szálláscsinálók" Kaposvárra: egyelőre két Lockheed C-130 Hercules típusú szállítógép landolt a taszári repülőtéren, a háttérbázis felszerelésével s annak mintegy százfőnyi kezelőszemélyzetével. A kaposvári laktanyák nagyrészét kiürítették és rendbehozták: a hálótermek kitakarítva várják a vendégeket. (A kaszárnyák rendes lakóinak, a magyar katonáknak bizony össze kellett húzódniok.) A munkálatokat
