Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1996-07-01 / 7-8. szám
1996. júL- aug. AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 13 v. DOMOKOS SÁNDOR: MARADISÁG VAGY MEGGONDOLTSÁG? A katolikus egyház rendszeres támadásnak van kitéve a szekuláris tudomány részéről konzervatív gondolkodása miatt. Ez a konzervativizmus azonban nem feltétlen az elmaradottság jele, hanem az Egyház hosszútávon történő gondolkozásának következménye. Bár a Galileo Galilei vitában az kétségtelen, hogy az Egyház helytelen utat választott. De nem azzal hibázott, hogy a heliocentrikus elméletet nem fogadta el, hanem, hogy a megfélemlítés helytelen eszközével akarta elérni célját. Azóta az Egyház megtette a legnemesebb lépést, amit egy hiba elkövetésével kapcsolatban tehetett, beismerte tévedését. Tévedésével azonban nem okozott végzetes kárt az emberiségnek. Ezzel szemben a tudomány rettenetes következményekkel járó hibákat követett és követ el, melyek messzemenő károkat okoztak életben és vagyonban egyaránt. Vegyük csak például elsőnek a DDT rovarirtó használatát. Ezt a "nagyszerű" rovarirtót, melyet a háború után Európa megmentőjének neveztek, mivel egy egyébként megfékezhetetlen tífuszjárvány katasztrófájától mentette meg Európát, már harminc évvel a tömeges alkalmazása után be kellett tiltani. Nagymérvű használata olyan környezetmérgezéssel járt, hogy abba kellett hagyni a használatát. A rovarevő madarak tojásainak héja elsatnyult és azokat a madarakat tizedelte meg, melyek az ökológia egyensúly természetes fenntartásához szükségesek. Napjainkban az antibiotikumok túlzott használata mutat végzetes következményeket. Az "antibioticum re- sistens" baktérium változatok gyors szaporodása olyan betegségeket élesztett föl, amelyeket már "leküzdöttnek” ismertünk. Egy bakteorológus azt jövendölte, ha nem vigyázunk, a baktériumok nyerik neg a túlélés csatáját az emberrel szemben. Ma a kórházaink legnagyobb gondja, hogy elszigetelje ezeket a megfékezhetetlen baktériumokat. A tudomány ártatlannak ítélte a marhák hormonnal dúsított takarmányozását is, sőt maga a tudomány dolgozta ki ezt a táplálási módszert, ami ma 4.5 millió angliai marha kiirtását teszi szükségessé. A "salmonella" baktérium hasonló módon a baromfiállományt fertőzte meg. A tudomány most azt bizonygatja, hogy a sugárzással tartósított gyümölcsök veszélytelenek. A tudomány akasztotta az emberiség nyakába az úgynevezett "atom-egyensúly"-t, melyet helyesen úgy jellemzett valaki, hogy a két ellenfél ugyanazon benzines hordóban áll nyakig. Az egyik félnek csak öt, mig a másiknak tíz gyufája van. Ezért az utóbbi kétszeresen nagyobb "biztonságban" érzi magát mint a másik. Annak ellenére, hogy az atomháború félelme hosszú békét biztosított Európának, ugyanakkor az emberiség kezébe adta az "önelpusztítás" lehetőségét is. Amig az atomarzenál létezik és növekszik, addig annak a lehetősége is fennáll, hogy az atomtitok kalandorok, őrültek vagy bűnözők kezébe kerül. A szakértők megnyugtatták a világot, hogy az atomművek biztosak. Ezt mindaddig el is lehetett hinni, mig a Three Mile Island-i és a csernobili katasztrófa az ellenkezőjét nem bi-zonyította. Újabban a genetikai kutatás hasonlóan ismeretlen és veszélyes területre hatol be anélkül, hogy annak messzemenő következményeit fel tudnánk mérni. A tudomány lépten-nyomon bizonygatja, hogy a genetikailag, külső beavatkozással megváltoztatott baktériumból nem keletkezhet egy minden ellenőrzést kijátszó, magát korlátlanul szaporító új életforma. A megfékezhetetlen AIDS virus problémája pont az ellenkezőjét bizonyítja. A kábítószerek ellen a tudomány nem emelte fel óvó szavát és szekuláris körökben gyakori a marijuana használat törvényesítésének követelése, mivel annak káros hatása tudományosan nem bizonyítható. A kábítószereket eredetileg fájdalomcsillapítás céljából kísérletezték ki. Ma azoknak minden morális kötelezettsége nélküli élvezete azonban elrombolja az emberiség erkölcsi erejét. A tudomány adta a jelen generáció kezébe a nemi kielégülésen keresztüli "boldogság hajhászat" eszközét a "pill"-t is. Ezen fogamlásgátló feltalálásával a tudomány megadta a felmentést a felelősség alól. Mikor az Egyház bejelentette tiltakozását, rövidlátással és maradisággal vádolták azok, akik tetteik következményének előrelátásával nem nagyon dicsekedhetnek. A tudomány azzal védekezik, hogy nem feladata az "erkölcsi értékek" keresése vagy bírálata, csupán a tények megismerése. De akkor hogyan meri a szekuláris tudomány ennyi melléfogás után azt követelni, hogy az Egyház, melynek intézménye nem napokban, még csak nem is években gondolkozik, hogy megadja hozzájárulását egy olyan kísérlethez, melynek végzetes következményei esetleg csak generációk után ismerhetők fel? Az Egyháztól mindig elvárják a legalázatosabb bocsánatkérést egy esetleges tévedése esetén. De a tudomány, mely nem rendelkezik központi intézménnyel, így felelősségre sem vonható. Ezt a személytelen tudományt nem érdekli a felfedezésének "erkölcsi következménye". Utóvégre a tudós csakis tényeket állapít meg. De mindenkinek, így a tudósnak személyileg, a tudománynak pedig kollektív kötelessége, amennyire csak lehet, előre kiértékelni felfedezése vagy kutatási területe távoli következményeit. Ha pedig annak hosszútávú következménye nem látható, akkor azzal fel kell hagynia. Mert a tudomány erkölcsi felelőssége abban áll, hogy soha sem szabad szem elől téveszteni azt a súlyos igazságot, hogy amit felismerésével kiszabadít a nemtudás ártalmatlan Pandóra szelencéjéből, azt oda visszavarázsolni már nincs többé hatalma. KÉRJÜK, HÍVJA FEL BARÁTAI FIGYELMET LAPUNKRA
