Amerikai Magyar Újság, 1996 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1996-07-01 / 7-8. szám

14 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1996. júl.-aug. Magyarország II. világháborús "földalatti" kapcso­latai, a szövetséges hatalmak felé nyitó lépéseinek hátterét, de talán a háborút követő sorsát is többé-kevésbé meg­határozó amerikai központi hírszerző szervezet létre­hozását az Egyesült Államok 1941-es hadbalépése, a had­viselés során végzendő titkos műveletek (szabotázs, di- verzió, ellenállási mozgalmak támogatása stb.) és a már meglévő honi katonai hírszerző és nemzetvédelmi szervek működésének magas szintű koordinálási igénye indokolta. F. D. Roosevelt elnök saját európai különmeg- bízottját, az 1883-as születésű, merész és színes egyéniségű William J. Donovan tábornok ("Vad Bill"), mint Coordina­tor of Information-t bízta meg egy hírszerző ügynökség létrehozásával, mely — szinte azonnal együttműködve a kanadai üzletember álcájában működő Sir William Ste- phensonnal ("Kis Bill"), a SIS New York-i vezetőjével -- hatékony egyéves működéssel alapját képezte az amerikai elnök Executiv Order No. 9182 sz. rendeletével 1942-ben létrehozott OSS-nek Az OSS washingtoni főhadiszállásáról irányított és Lisszabontól Ankaráig működő vezetési központjai által végrehajtott manőverei a nem szokványos lélektani, diplo­máciai és katonai hadviselés eszköztárával - a szükségsze­rűen előforduló kudarcok ellenére is - nagy fölényt biztosí­tottak az USA katonai-politikai lépéseinek hátterében. Az OSS egyik legkiemelkedőbb akciója egy "W. Martin őrnagynak" elkeresztelt és meghamisított okmá­nyokkal ellátót holttest vízbe dobása volt a spanyol tenger­part mellett a szövetségesek "Overlord" fedőnevű, 1944-es normandiai partraszállási tervének lefedése céljából. A spanyol hírszerzésnek így tudatosan feltálalt és végül Berlinbe eljuttatott dezinformációk szerint a szövetséges partraszállás — Churchill eredeti elképzelése szerint ~ a Balkán-félszigeten történik. A félrevezetett német egységek áthelyezése megkönnyítette a későbbi normandiai manő­vert, de megnehezítette Magyarország jövendő polgári demokratikus igényeinek kibontakozását, lehetővé téve a szovjet megszállást. (Az "Overlord"-hadművelet részletei­ben a három nagyhatalom már az 1943-as teheráni konfe­rencián megegyezett.) Az OSS magyar ügyekkel foglalkozó részlege elő­ször Isztambulban, majd az olaszországi Bariban működött. Magyarország már a Kállay miniszterelnöksége alatt, 1943-ban megkezdte az angolszász irányban való kapcsolatfelvételt. Mindezek egyik kézzelfogható jele volt Hátszegi-Hatz Ottó katonai attasé ("Liliom") 1943. évi szeptemberi kapcsolatfelvétele az OSS törökországi, felte­hetően kétkulacsos rezidensével ("Som"), ugyanakkor Hát­szegi elterelő szándékkal tájékoztatta a német elhárítás, az Abwehr főnökét, Canaris tengernagyot is. A magyar és amerikai hírszerzési együttműködés gyümölcse számjelkó­dos rádió kapcsolat és állandó adatszolgáltatás lett. 1944-ben a kapcsolatok élénkülését jelzik Allen W. Dulles, az OSS berni rezidensének, európai igazgatójá­nak svájci tárgyalásai Bakách-Bessenyey György báró, volt berni követtel, Royall Tyler közvetítésével. Közben már érlelődött a Sparrow Mission /"Veréb küldetés"/ fedőnevű vállalkozás, melynek keretében az OSS washingtoni Balkán-osztályának vezetője Florimond Duke ezredest két társával együtt ejtőernyővel március 16-án Magyarországra juttatták. A Höttl őrnagy vezette német biztonsági szolgálat magyar részlege a küldöttséget elfo­gatta, mielőtt annak tárgyalásai megkezdődtek volna Uj- szászy István tábornokkal, a magyar hírszerzés vezetőjével. 1944. szeptember 22-én tárgyalási céllal Náday István vezérezredes és Howie, angol ezredes jutott el az OSS segítségével a szövetségesek caserta-i (Olaszország) főhadiszállására. A "Dallam" fedőnevű csoport Kovács Pál amerikai hírszerző főhadnagy ("Stefan Cora") vezetésével Szent- miklósi őrnagyon (később a New York-i Columbia egyetem tanára) keresztül Horthy Kiugrási Irodájával állt kapcso­latban; e kapcsolaton keresztül az Államvédelmi Központ rendszeresen juttatott el stratégiai információkat a szö­vetségesek felé. Az OSS háború utáni szakmai tevékenységére némi árnyékot vet az egykori bányász-panamista szélhá­mos, a "salzburgi fejvadász", Himler Márton ezredes tevé­kenysége. Az OSS egyenruhát viselő hetilapkiadó, aki a tényleges háborús bűnösök felkutatását és az ÁVH felé való visszaszolgáltatását végezte, egy több száz nevet tar­talmazó lista birtokában a konzervatív jobboldal egészével is igyekezett leszámolni (Patton USA-tábornok erőteljes tiltakozása ellenére). A magyar politikai rendőrség már a harmincas években felfigyelt egy kommunista sejt műkö­désére, melynek két aktivistája, Waldapfel Eszter és Berko- vits Ilona könyvtárosok cédulakatalógust készítettek, mely az adott korszak valamennyi jobboldali közéleti szerep­lőjének biográfiai adatait tartalmazta. Minderről Himler Mártonnak már 1938-as budapesti látogatása idején, és a háttérben akkor is a Vörös Segély ügynöke, Péter Gábor állt. Igen sok emberi élet megmentője, a svéd Raoul Wallenberg is feltételezhetően az OSS szolgálatában állt az amerikai War Refugee Board szervezetén keresztül; ha a humanitárius szolgálatán kívül eső hírszerző munkájáról szóló hirek igazak, elrablása és a szovjetunióbeli halála sem véletlen. A hidegháború előszele, az egykor szövetséges Szovjetunióval és már formálódó szatelitaállamaival való új kapcsolatok és más külpolitikai célok 1945 végétől átfor­mált amerikai hírszerzés egészét átszerveztette, az OSS in­tézményét egy éven át a Hillenkoetter tengernagy vezette Interim Research and Intelligence Service követte. Az 1947-es Nemzetvédelmi Törvény alapján végül megszületett a CIA, az Egyesült Államok ma is létező köz­ponti hírszerző szervezete. Iß. Perjési György

Next

/
Thumbnails
Contents