Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-04-01 / 4. szám
1995. április AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 7 Dr. Hasznos Miklós országgyűlési képviselő beszéde a tavaszi ülésszak második napján, a szigetközi környezetvédelem vitájában. Tisztelt Ház! Szeretném megkímélni önöket egy szakmai vitától, úgy hiszem, hogy a magyar parlament nem elsősorban szakmai viták színtere. Mégis szeretném tolmácsolni önöknek a kereszténydemokraták azon aggályait, azon súlyos kérdéseit, amelyekre a kormányelőterjesztés semminemű választ nekünk eddig még nem adott. Azt hiszem, ebben a Házban mindenki egyetért azzal, hogy a Szigetköznek vízre van szüksége. Nem kívánom ecsetelni, hogy miért, mennyiben indokolt gazdaságilag, mennyiben az élet feltétele. A kérdés azonban az, hogy hogyan és mi módon. Azt hiszem, rendkívül unalmas és hosszú lenne felsorolni, előadni azt, hogy miként jutott ilyen helyzetbe ez a páratlan természeti értékekkel rendelkező térség, a Szigetközi Tájvédelmi Körzet. Azonban annyit megállapíthatunk és leszögezhetünk, hogy 1977 óta ehhez hibás és megalapozatlan politikai döntések sorozata kellett. Most is döntés előtt állunk. Vajon ez a döntés most szakmai lesz? Ki meri állítani azt képviselőtársaim részéről, hogy ő szakmai meggyőződése alapján fog az adott kérdésben szavazni? Vajon rendelkezünk-e mindazon információkkal, amelyek lehetővé tennék azt, hogy a különböző végzettségű képviselőtársaim egy ilyen súlyos szakmai kérdésben megalapozott döntést hozzanak? Hol van az érdektelen tudományos álláspont? Először kézhez kaptunk egy kétoldalas, szűk kis kormány-előterjesztést, majd a tegnapi nap folyamán kaptunk egy másik anyagot, aminek a mellékletében egy decemberben készült összehasonlító anyag van. Ez különböző számok éz tények nélkül egyszavas ténymegállapításokat tartalmaz a kilenc variáció vonatkozásában. Szeretném emlékezetbe idézni a t. Háznak az 1994. március 7-ei parlamenti vitát, amelynek során az elhunyt Szentághotai János professzor, aki akkor az Akadémiának elnökségi tagja is volt, szószerint a következőket mondotta. "Annak idején még Aczél Györggyel is való harcunknak az lett volna a célja, hogy főleg Svájcból hozzunk szakértőket, mert a svájciaknak először is sokkal nagyobb tapasztalatuk van vízierőművekkel és sokkal jobban ismerik, hogy milyen borzasztó kárt lehet vízierőművekkel csinálni Most ez a Neue Züricher Zeitungban megjelent megoldás ezzel a mosoni Duna-ágból, illetőleg a Duna fő ágából való szivattyús vízpótlásnak valamilyen módját kínálja fel." Tehát Szentághotai professzor akkor, az akkori kormánnyal szemben is arra hivatkozott, hogy hiányolta a külföldi szakértőket, azokat, akik érdekeltség nélkül, valóban szakmai véleményeket tudtak volna ebben a témában hozni és felsorakoztatni. Miről is van szó? Arról, hogy a Duna elzárása miatt "93-ban a korábbi vízmennyiségnek mindössze átlagosan 20 százaléka, "94-ben pedig átlagosan 10 százaléka folyt be a Duna főmedrébe, ami nélkül viszont elképzelhetetlen a Szigetköz vízhez jutása. Tehát "93 óta tudjuk azt, hogy a Szigetköznek igenis vízre van szüksége. Melyik kormány meri végre elvállalni annak a felelősségét, hogy erre a megfelelő szakmai megoldást meghozza? Miért van itt szükség parlamenti döntésre? Úgy érezzük, mintha a felelősség elmosásáról lenne szó. Engedtessék meg, hogy ennek alátámasztására idézzek fel a "94 márciusi vitából néhány felszólalást. Most nem kívánok semmiféle akkori kormánypárti felszólalást idézni, kizárólag a volt ellenzék felszólalásait idézem, akik ma a kormánykoalíció tagjai. Fiiló Pál képviselőtársunk a következőket mondta: "Az országgyűlési határozat mint műfaj, nem igazán nyerte el tetszésünket, hiszen úgy gondoljuk, az Országgyűlésnek nem kellene abba beleszólni hogy a kormányzati szervek közül melyiknek milyen szerepe legyen az ügynek lebonyoltásában. Úgy gondoljuk, hogy ez a kormány felelőssége. Nekünk azt a felhatalmazást kell megadnunk a kormány részére, hogy a kérdésben intézkedjen és a szükséges döntéseket meghozza." Tökéletesen igazat adok Fiiló képviselő társamnak. Mit mondott akkor az ellenzék ma is parlamentben ülő környezetvédelmi szakértője, Kiss Róbert képviselőtársam? Kiss Róbert a következőt mondta: "Mi a hasonlóság az 1988-as vízlépcső ügyében felállásos szavazás és a jelenlegi tárgyalás között? Azt hiszem, hogy a kormány akkor is a saját felelősségét igyekezett kiküszöbölni, vagyis a saját felelősségét igyekezett a parlamentre hárítani" Most is ez történik? Még egy nagyon fontos idézet, Pál László képviselőtársunk - aki jelenleg iparügyi miniszter, a kormány tagja - a következőket mondta: "A döntést szerintem a kormányra kell bízni Föl kell hatalmazni a kormányt, hogy a tudomása szerinti legjobb változatot valósítsa meg ebben a helyzetben, átmenettleg ideiglenesen, mindaddig ameddig a végleges megoldásokról nem születik meg a bírósági, illetve a kétoldali megállapodások A parlament olyan műszaki kérdésekkel foglalkozik amelyekhez lehet, hogy egyes képviselőtársaim értenek a Parlament egésze nem ért, nem érthet." Meggondolandó szavak ezek kormányzati pozícióból is. Ezek után nem kívánok önöknek semmiféle műszaki adatot, semmiféle műszaki érvet mondani, pusztán a kereszténydemokraták aggályait szeretném felvetni, néhány mondatban felvázolni Egyik legfontosabb kérdés ebben a hágai ügy, a hágai per. Teszünk-e mi most egy olyan intézkedést, amiben a hágai pozíciónkat rontjuk? Mert ha jól belegondolunk és megnézik a parlamenti programot, valamikor február végén születik ebben a véghatározat. Tehát a munkálatok - a fenékgát, a fenékküszöb, vagy medergát, mindegy, minek nevezem - elkezdése jogszerűen március előtt nem kezdődhet el. Ha március előtt nem kezdődhet el, a legjobb esetben is májusra készülhet el a műtárgy. Akkorra már a vegetációs időszak kezdete, hogy úgy mondjam, lefutott. A
