Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-03-01 / 3. szám
1995. március AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 19 SZÉLJEGYZETEK Deseő Walter írja az ausztráliai Magyar Életben: Dr. Pordány László, volt camberrai magyar nagykövet négyéves működése két fázisra osztható. Az első két évre, amikor az ausztráliai összmagyarság meleg szeretettel fogadta be a rokonszenves diplomatát és bájos hitvesét, s a második két évre, amikor az otthoni politikai fejlemények következtében a kezdeti lelkesedés fokozatosan lohadni kezdett és végül - egy csoport kivételével - teljes elhidegüléshez vezetett. Azt hiszem nem járok messze az igazságtól, ha úgy gondolom, hogy a negyedik év végére a nemzeti emigráció két részre oszlott Pordányi Lászlóval és Máriával való viszonyában. A nagykövet - akaratlanul - megosztotta a már amúgy is csekély létszámú és egyre fogyó itteni magyarságot, miután - hivatalból - egy olyan kormány politikáját képviselte, amellyel egyre többen megszűntek egyetérteni és egy olyan külügyminisztert, miniszterelnököt, köztársasági elnököt képviselt, akik soha nem, illetve egyre kevésbé élvezték az ausztráliai magyarok bizalmát. Az MDF szét- forgácsolása, a magyar-ukrán alapszerződés ratifikálása, a felelősségrevonás elmaradása, az Antall-hisztéria szítása nem az ő műve volt, de mifelénk ő képviselte, mert ez volt a feladata. Hogy mivel értett egyet és mivel nem, csak ő tudja. Kapcsolatom vele, szolgálata első periódusában rendkívül barátságos, közvetlen és bizalmas volt. Ezzel a bizalommal soha nem éltem vissza, most sem teszem, de elmondok két apróságot. Már jó ideje beszélgettünk telefonon, amikor kapcsolatunk hirtelen megszakadt. Rövidesen visszahívott és kérdésemre, hogy mi történt, így válaszolt: "Az történt, hogy valaki nagyon igyekezett lehallgatni beszélgetésünket és a nagy igyekezetében szétkapcsolt." Egy másik alkalommal beszélgetésünket ezzel szakította meg: "Várj egy pillanatra, amíg becsukom az ajtót, nem kell mindenkinek hallania, mit beszélünk.1" Ez a két kis epizód gyakran eszembe jut, és talán nem is olyan jelentéktelen, mint először hittem! * 1993. február 28-án az ABC The European című rádióműsorában a magyarországi "médiaháborúval" foglalkoztak. A műsorvezető közölte, hogy magyarországon veszély fenyegeti a sajtó- és szólásszabadságot, sőt magát a demokráciát is, mivel az Antall-kormány diktatórikus eszközökkel ki akarja sajátítani a rádiót és a tévét, elakarja némítani az ellenzéket és leváltotta a két intézmény elnökeit. Ezután a szemérmetlen hazugság után két angol nyelvű, Budapesten készített interjút közvetítettek: Han- kiss Elemérrel, az egyik menesztett elnökkel és Haraszti Miklós szélsőbaloldali SZDSZ-es akkori képviselővel, akik még több hazugsággal igyekeztek a kormányt a külföld előtt befeketíteni. A nagykövetségen nem hallották, vagy nem akarták hallani a műsort! Én telefonon közöltem az elhangzottakat, Melbourneben magnóra vették és elküldték Camberrába. Az ABC csak a baloldali ellenzék két tagját szólította meg, de a nép szabad akaratával választott kormány egy szóvivőjét sem. Normális körülmények között, ilyen esetben a kormányok tiltakoznak diplomáciai képviseletükön keresztül, követelve a másik oldal, a sértett fél meghallgatását is. Ekkor döbbentem rá, hogy a körülmények nem normálisak. Nem volt tiltakozás, mármint a nagykövetség részéről, csak mi tiltakoztunk, senki más. És amikor néhány nappal később érdeklődtem, hogy mi történt ez ügyben, a nagykövetségen mindenki elvesztette az emlékezőtehetségét. Nemcsak az ügy kimenetelére nem emlékeztek, de magára az ügyre sem! Viszonyunk ekkor szakadt meg... Köztudomású, hogy a többi nagykövet, köztük a washingtoni is, lemondott közvetlenül a választások után, mert nem volt hajlandó a liberális-bolsevista kormányt szolgálni. Megvagyok róla győződve, hogyha dr. Pordány László is ezt tette volna, melbournei búcsúsztatóján nem kétszáz, hanem ezer, a camberrain nem negyven, hanem kétszáz magyar vett volna részt. * Horn Gyula kormányfővel kapcsolatban érdekes hír jelent meg a Hadak Utján-ban, amelyet a hazai sajtó elhallgatott. A CNN amerikai televíziós társaság rendkívüli híradásban közölte nézőivel, hogy munkatársukat Budapesten letartóztatták, felszerelését elkobozták és másnap kiutasították Magyarországról. Az amerikaiak ugyanis előzőleg interjút készítettek Horn Gyulával és két ellenzéki képviselővel. A beszélgetés annyira elmérgesedett, hogy a felvételt megkellett szakítani. A CNN azonnal tiltakozott az Egyesült Nemzeteknél a letartóztatás ellen, mire bocsánatkérés közepette visszakapták felszerelésüket. Az interjút tartalmazó szalag nélkül! * Jancsó Miklós, a bolsevisták kedvenc rendezője, Aczél György kebelbarátja, ismét felszínre bukkant. A választások után, hű elvtársaktól körülvéve fennhangon kijelentette: "Elsőnek Nahlikot fogjuk felakasztani, Chru- dinákot pedig a negyedik emeleti ablakból dobjuk kir (Nah- lik és Chrudinák a TV műsorszerkesztői voltak.) Kereszty András, a baloldali újságírók szövetségének új elnöke telefonon közölte Sugár Andrással, a tévé elbocsátott műsorvezetőjével: "A világból is kiüldözünkr A "Tégy a gyűlölet ellen!" május 8-a óta nem érvényes. És ha már a tévénél tartunk, érdekes lenne megtudni, miért titulálják ott Tom Lantost következetesen, de helytelenül és félrevezetőén szenátornak. Lantos úr Congressman, képviselő, a 435 kongresszusi képviselő egyike, nem pedig a 100 tagú Senate, a jóval fontosabb felsőház tagja. FIZESSEN ELŐ LAPUNKRA