Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
24 AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 1995. február Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXVI. rész SZARVASKŐ VÁRA (Heves megye) Története. Az Eger-patak mentén, a Bükk hegység alatt húzódó völgyben, sziklás hegy tetején állott egykor. A Várhegy sziklája megtöri a völgy egyenes vonalát, s így a patak félkörben kanyarodik a tövében. A vár kezdettől fogva az egri püspökség birtoka volt. Első okleveles említése 1295-ből származik. A vár alatt Szarvaskőváralja helységet említenek a XIV. századi oklevelek. Jelentőségét bizonyítja, hogy vámhely is volt. A XVI. századtól kezdve több várnagyát név szerint ismerjük. 1545-ben az országgyűlés elrendelte a vár lerombolását, hogy jövedelmeit az egri vár fenntartsására fordíthassák. Ezt a rendelkezést azonban nem hajtották végre, sőt 1583- ban Christoforo della Stella irányításával az elhanyagolt várat megerősítették. Nógrád és Hatvan eleste után Eger előváraként a stratégiai szerepe megnőtt. Eger eleste után, 1596-ban az őrség Szarvaskőről megfutamodott, s az üres vár könnyűszerrel a török kezére került. Birtokában maradt 1687-ig. Eger visszavétele után ismét az egri püspök birtoka lett. Telekessy István egri püspök a Rákóczi-szabad- ságharc alatt és főleg utána itt lakott. Telekessy volt az egyetlen magyar főpap, akik Rákóczi mellé állott és mellette ki is tartott. Az ő kezébe tette le Rákóczi a fejedelmi esküt és részt vett az onódi detronizáló országgyűlésen is. A harcok alatt az öldöklő pestis elől, 1710-ben pedig, amikor politikai magatartása miatt hajsza indult ellene, ide vonult vissza. A vár Telekessy püspök haláláig (1715) fennállott és lakható volt. A csekély falmaradványok alapján a vár egykori elrendezése ma már nem állapítható meg. A déli, meredek sziklán már csak egy fal áll. Ezen, a 60-70-es években még egy ajtó- és két ablaknyílást lehetett látni. Túraútvonalak: 1. Szarvaskő vasútállomástól északnyugatnak tartva, a vasúti sínek mellett 100 m-t megyünk, majd a síneket átlépve az erősen erodált, meredeken emelkedő diobáz kőzetbe vágott kőlépcsőkön, erdős környezetben fel a várromok előtti kis plató tisztására jutunk. Innen keskeny szakadék fölötti hídon át az egykori vár alig 250 négyzetméternyi alapterületű térségére érünk. Szarvaskő község elöljárósága jól épített vaskorláttal látta el a romok területét. Eger felé tekintve, az egyre jobban kiszélesedő völgyben az egymás mellett haladó vasutat, az Eger-pa- takot, a horizont szélén pedig Eger régi palatetős házait, az egri vár falait, toronyházait, templomtornyait, a szar-vaskői alagutat láthatjuk. A jó szenet adó Egrecsehi-völgyet is látjuk. Lenyűgöző látvány a várromok alatt feltornyosuló, meredek falú sziklaszoros, a rohanó patak és a völgykatlanban a - téli hónapok alatt napot nem látó - község kicsiny házainak piros tetejű képe. 2. A telekessy túristaház a Bél-kő alján. Itt érdemes felkeresni az egykori Bélháromkúti Apátság 700 éves műemléktemplomát. A Telekessy túritaháztól indulunk, az erdészház mögött, a Kolacskovszky-forrás előtt, az enyhén emelkedő turistaúton északra, a gyümölcsös mellett. A Bél-kőre vezető műúttal párhuzamosan, - alig háromnegyed óra alatt az apátsági templomhoz érünk. A templom festői környezetben a hazai román stílusú építészet egyik legszebb emléke. Az ősi templomot az 1232-ben ide telepített ciszterciek építették. A mohácsi vész után a kolostor lakói szétszéledtek s a kolostor elpusztult. A templom a XVIII. századig megmaradt, viszonylag ma is ép állapotban van. Két periódusban, a tatárjárás előtt és után építették. A XVIII. században felújították. A Bélkő alján, a három hársfa alatt fakadó forrásokra utal a neve: Bélháromkúti Apátság. A templomot szigorú egyszerűség jellemzi. Idők folyamán sokat változott: felső falait átépítették, de alapjellege megmaradt. Tornya nincs. Eredeti alakja szép arányú. Érdekessége, hogy vörös és szürke kősorok váltakoznak a falában. Az épület bazilikás elrendezésű. Háromhajós, de kereszthajója van, és a templomhoz két kápolna is csatlakozik. A befelé szűkülő ka- pubéllet finoman faragott oszlopfői, az oromzati kerek ablakok faragványai a román stílusú építészet remek emlékei. Hajói csúcsívesen boltozottak, ablakai félkörösek, illetőleg kerekek. A 700 esztendős műemlék rég letűnt idők felfelé ívelő kultúráját hirdeti. A templom közvetlen közelében találjuk a Hármas-forrást, amelyről az ősi apátság kapta a nevét. Százados hársfák lombjai susognak a források fölött. Visszatérünk a Telekesy túristaházhoz, amely idillikus helyen, fenyves erdő szélén épült, szemet-lelket gyönyörködtető kilátással a Bél-kő meredek sziklaszirt falaira. Innen kellemes, könnyű kapaszkodón indulunk. A délnek tartó út a Nagy-szoroson vezet. Enyhe emelkedőn érünk a tetőre, ahonnan a Dél-Bükk hosszan elnyúló gerincvonulata látszik. FELSŐTÁRKÁNYI VÁRHEGYI VÁRROMOK (Heves megye) Története A 669 m magas, kettős hegycsúcson és a két hegycsúcs között elnyúló platón Heves megye eddig ismert, legmagasabban fekvő őskori települése volt.
