Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-12-01 / 12. szám
1995. december AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 29 Magyar tájak MAGYAR TÖRTÉNELEM MAGYARORSZÁGI VÁRAK XXXIII. FÜZÉRI VÁR Története: A vár a Zempléni-hegység északi részén, a központi tömeg és a Nagy-Milic-csoport közt elhelyezkedő Hegyközben (a Bozsva-patak által felfűzött kis medencék sora) épült egy vulkanikus eredetű hegy tetején. A várhegyet a tűzhányóműködés hozta létre, fő építő kőzete az andezit. FÜZÉRI VÁR LÁTKÉPE Ha Pálháza felől érkezünk, már messziről látszik a Füzéri vár alapját képező, oszloposán elváló andezit. A lejtőket borító fenyőerdőből meredeken emelkednek ki a sötét andezitoszlopok. Legkorábbi Árpád-kori váraink egyi-ke, bár építkezésének kezdetét nem ismerjük, de arról teljes bizonyossággal tudunk, hogy II. Endre vásárolta meg a Kompolt nembeli vak Andronycustól és a sárospataki királyi erdőispánsághoz csatolta. Később V. István mint ifjabb király építette tovább. Arra számított, hogy viszályban álló atyjával, IV. Bélával kitörő harc idején ide menekíti családját Patak várából. 1262 után ő adományozta nővére két fiának, Mihálynak és Bélának. 1270-ben Endre fiai, Demeter és Mihály lettek a birtokosai. Az Árpád-ház kihalásáig királyi vár volt. Az Anjouk idején adományként Dru- geth Fülöp tárnokmester szerezte meg. 1430-ban Zsig- mond Perényi Jánosnak és Miklósnak adta. A mai kápolnarész alatti román kori, földszintes épületrészeket ők emelték magasabbra. Átépítették többszintes várrá, és ellátták a kornak megfelelő védőművekkel. Ó- és újolasz bástyái is ekkor épültek. Belső termeit, különösen a kápolnát, csipkefinomságú gótikus faragványokkal díszítették, úgy, ahogy azt a Perényiek építkezéseinél szerte az országban megfigyelhetjük, főleg a későbbi időben a közeli Sárospatakon. Mohács után Perényi Péter évekig itt rejtegette a királyi koronát a kápolna alatti, dongaboltozatos, román kori helységben. Innen vitte magával akkor is, amikor török fogságba került. A korona így a sztambuli Héttoronyba jutott, ahonnan hosszas viszontagság után Szolimán szultán adta át Izabella özvegy királynőnek. A Perényiek után Báthori István lett a vár birtokosa. Amikor lengyel királlyá választották, húgára, Erzsébetre, a "csejtei szörnyetegre" hagyta. Róla él a köztudatban az a tévhit, hogy szépségének megóvása érdekében megölt fiatal parasztlányok vérében fürdött rendszeresen. A közelmúlt történeti kutatásai következtében azonban valószínű, hogy ezzel a bécsi udvar rágalmazta meg azért, hogy perbe fogva halálra ítélhessék, és a hatalmas kiterjedésű Báthory birtokok jelentős részét elkobozhassák az örökös pénzzavarral küzdő bécsi udvar számára. Füzér Báthori Erzsébet férjén keresztül ezután a Nádasdy család birtokába került. A reformáció, ellenreformáció idején véres események színhelye volt. Utána Thököly Imre zászlóit lengette rajta a szél, és csak szabadságharca elbukása után került német kézre: Lipót császár tulajdonába. 1683-ban a császári csapatok felrobbantották a vár falait. Ezért később, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején már nem volt jelentősége. Mint elkobzott Rákóczi-birtok a Károlyi család tulajdonába került, akik előbb eladták a Kecer családnak, majd visszavásárolták és a füzérradványi uradalomhoz csatolták. A várkaputól többször törtvonalú folyosó vezet a várba. A vár különös érdekessége kápolnájának messzelát- szó falai. A téglalap alaprajzú kápolna a királyi palotakápolnához (Buda, stb.) hasonlóan kétemeletes. Alsó emelete dongaboltozatos, és csak keskeny, lőrésszerű ablakok világítják meg. Ezen nyugodott a várkápolna felső emelete, bordás hálóboltozatával, amely azonban már beomlott. Csak a tagozott bordaívek és azok indításai láthatók a kápolnatér sarkaiban, valamint a hosszfalak közepén. A falpillérek törzsét finom faragású gótikus szoborfülke-gyámok és baldachinok szakítják meg. Az ablakok talpánál övpárkány határolja a mellvédfal tetejét, alatta késő gótikus, dúsan tagozott, pálcamérműves keretű ülőfülkék sorakoztak, amelyekből lőrések nyíltak. Gazdagon kiképzettek lehettek a kápolna ablakainak faragott mérműves kőrácsai is. Füzér várának 1620. évi inventáriuma kevés Ízelítőt ad egykori felszereléséről és az akkor használt kifejezésekről: "Az fokon való alszélről végső szuszokban..." "Virágkert tornác", "kapu felett való ház", "Óraház", "kapu felett való torony", "Sáfárház felett való bástya", "az a vár piacán vagion égi kút", "az kápolna mellett való alsófokon", "az óra mellett való porház". A fok elnevezés vagy "olasz-fokosfal" a várfal koronáján épített védőfolyosó (az
