Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-12-01 / 12. szám
30 AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 1995. december okmányban "párkány") védőpártázatát, azaz mellvédő falát jelenti. Az 1665. évi inventárium tartalmazza a vár részeinek leírását, amelyből a korabeli kifejezések és az egész váregyüttes bemutatása miatt is idézünk. Volt ekkor a füzéri várban "...két felé nyíló kapu, rossz, az palánk kerítésén... mellette... egy darabont-ház. Az...kapuig a vadkert felől be van kerítve palánkkal a párkányig a kapuig, az kapun...az vár felől puszta. Item a párkányból... fa gradicz... az vár kapuig... a váron kívül mingyárt gradicz végén vagyon egy emelcsős kapucska... Ezen belül vagyon egy öreg fel vonó kapu... Ezen belül vagyon a várnak vassal borított kettős kapuja... (Vagyis csapórács, felvonóhíd és kétszárnyú kapu, valamint a kapuból falépcső a várfal védőfolyósójára.)... Túraútvonal. Füzér. A templomtól indulunk fel a várba. Előbb jobra, keletre, majd balra megyünk, és az első mellékutcán át egy gémeskúthoz érünk. Innen jobra a várdomb bokros, majd lomb- és fenyőfákkal tűzdelt déli oldalán, gyalog ösvényen a vár keleti feljárójához kapaszkodunk. A jól kijárt úton az állandó emelkedés ellenére kényelmesen mehetünk fel a várfeljárója alatti nyeregbe s onnan fel a várba. Előbb fenyvesben, majd kisebb tisztás alsó szélén, végül sziklába vágott lépcsőkön, a bejárati bástya kapuján keresztül a várudvarra érünk. A vár déli, gótikus ablaknyílású, viszonylag jó állapotban levő kápolnabástyájából letekintve, a mélyben a község házait, távolabb az egész Hegyközt, az újhelyi Sátorhegyek kúpjait látjuk. A kapubástya mellől, az omladozó falakról északfelé lankás, nagy katlan fölött, a Milic-tömb hatalmas háta emelkedik. A felénk kiugró Remete-hegy 894 m magas kúpjától jobbra megfigyelhető kis bevágásban van a 896 m-es főcsúcs. Keletre a Hársas-hegy határbástyája összekapcsolódik a tőlünk délkeletre eső Korom-hegy hosszan elnyúló hátával. Az utóbbi alatt terül el a füzérrad- ványi Arborétum, közepén a kastély-szanatóriummal. Nyugat felé hollóháza-kékedi hegyek sora látszik, a Szurokhegytől a Kánya-hegyig. FELSŐMÉRAI FÖLDVÁR Története: Méra a régebbi Alsómérából és Felsőmérából egyesített község. A földvár Felsőméra déli oldalán található, közvetlenül a kis Hernád partján, jóval azelőtt, hogy a hajdani Alsóméra házaihoz érünénk. Délkeleti oldaláról a víz szinte körülöleli ezt a késő kőkori erődítményt, amelynek meredek terasszai és azon belül a hajdani belső vár földkúpja látható. * Ezt a rovatunkat különböző könyvekből és útleírásokból állítjuk össze. Többek között; a két kötetes VÁRTÚRÁK KALAUZA, a négy kötetes MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI KRONOLÓGIÁJA, a két kötetes MAGYAR ÉLETRAJZI LEXIKON stb. DECEMBERI ÉVFORDULÓK l-én, 1785-ben született Döbreníei Gábor író, műfordító. 1. Kaffka Margit (1880-1918) író, költő halála. 3. József Attila (1908-1937) költő halála. A forradalmi líra kiemelkedő alakja. Első verseskötete, a Szépség koldusa 1922-ben jelent meg Juhász Gyula előszavával. 6. Jelky András (1730-1783) emlékíró, világjáró utazó halála. 1754-ben mint szabó-mesterlegény indult vándorútra. Hollandiában lefogták és Kelet-Indiába induló hajóra toloncolták. Számtalan kaland (hajótörést szenvedett, kalózok rabságába esett, rabszolgának adták el stb.) után 1758-ben Batáviában (a mai Djakarta) telepedett le. Itt nagy vagyonra tett szert. 1778-ban hazatért Magyarországra s Budán élt haláláig. 7. Karády Katalin (1912-1990) filmszinésznő születése. 8. Hild József (1789-1867) építőmester születése. 10. Toldy Ferenc (1805-1875) irodalomtörténet-író, kritikus halála. 12. Jedlik Ányos István természettudós és feltaláló, bencés szerzetes, a kísérleti fizika kiváló művelője és oktatója. A dinamó feltalálásával hatévvel előzte meg a német Wemer Siemenst. Győrben halt meg 1895-ben. 13. Kitaibel Pál (1757-1817) természettudós halála. 13. Stróbl Alajos (1856-1926) szobrászművész halála. 14. Kemény János (1607-1662) emlékíró születése. 14. Madarász Viktor (1830-1917) festőművész születése. 14. Páger Antal (1899-1986) színész halála. 15. Bolyai János (1802-1860) matematikus születése. 15. Méliusz Juhász Péter (1536-1572) költő, hitvitázó halála. 16. Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző születése. 16. Kós Károly (1883-1977)író, építőmester, grafikus születése. 16. Lotz Károly (1833-1904) festőművész születése. 17. Czuczor Gergely (1800-1866) költő, nyelvtudós születése. 18. Faludi Ferenc (1704-1779) pap-költő, író halála. 21. Gvadányi József, gróf: császári lovasgenerális, költő és író. Negyven éven át katonáskodott. 1763-tól a Felső-Tisza mentén szolgált, többször járt Peleskén és ottani ismerőseiről mintázta később a peleskei nótárius és Rontó Pál alakját. Szakolcán halt meg 1801-ben. 21. Tömörkény István (1866-1917) író, régész, néprajzkutató születése. 22. Kemény Zsigmond, báró (1814-1875) író. publicista, politikus halála. 24. Márkus Emilia (1860-1949) színésznő halála. 27. Tessedik Sámuel (1742-1820 mezőgazdasági írő, pedagógus halála. 28. Ányos Pál (1756-1784) költő születése. 28. Neumann János (1903-1957) matematikus születése. 30. Bánffy (Kisbán) Miklós (1873-1950) író, politikus születése. 30. Erdélyi József (1896-1978) költő születése. 31. Apáczai Csere János (1625-1659) író tudományszervező halála. 31. Ábrányi Emil (1850-1920) költő, műfordító halála.
