Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)

1995-12-01 / 12. szám

1995. december AMERIKAI MAGYAR ÚJSÁG 23 velte. Az összeesküvőknek terveik megvalósításához éppen erre van szükségük. Mesterségesen felkorbácsolják a szen­vedélyeket és szembeállítják egymással a fehéreket és fe­ketéket, feketéket és sárgákat, baszkokat és spanyolokat, ír katolikusokat és protestánsokat, vietnámiakat és a köztük élő kínaiakat és így tovább... De még szörnyűbb az ENSZ azon törekvése, hogy teljes azonosságot hozzanak létre a különböző fajok kö­zött a nyaklónélküli faj keveredéssel. Mert az "insiderek" jól tudják, ha ezt az egyenlősítési és azonosítási folyamatot fizikai kegyetlenséggel és agymosási propagandával 2-3 generáción fenntartják, az egész emberiség a háziállatok nívójára süllyedve egész élete folyamán rabszolga módon illuminátus urait fogja szolgálni s azoknak fog enge­delmeskedni. Az ENSZ mindezek tetejében hallgatóla­gosan elfogadja, támogatja, serkenti, sőt sajátmaga gyako­rolja és alkalmazza a terrort, ha a terror a kommunista világhódítást szolgálja. Példának felhozom az 1961-ben történt belga-kongói eseményeket, amikor a függetlenségét elnyerő gyarmat a kommunista Lumumba terroristáinak pusztítását szenvedte. Erre Katanga az európai műveltségű és keresztény Tschombe vezetésével önállósult, azonban ez az illuminátusok terveit kereztezte, mert az ipari fémekben a dúsgazdag Ratangát a Szovjet ellenőrzése alá akarták helyezni. így az ENSZ - amelynek feladata volna az önálló­ságra törekvőket támogatni! - az USA pénzén toborzott zsoldos hadseregével Katangát letiporta, embertelen légitámadásokkal, gyilkolással terrorral és lakónegyedek, kórházak és iskolák bombázásával. Carter elnöklete alatt a fekete Andre Youg amerikai nagykövet az ENSZ-ben ugyanezt készítette elő Rhodézia részére, amikor a békésen megegyező fehérekkel és feketékkel szemben a vérszomjas kommunista gerillákat támogatta. Az ENSZ minden tevékenységében kezdettől fogva a fajok és nemzetek egyenlőségének bomlasztó va­lótlanságát követte, amely tétel igazságtalansága az alapító öt tucatnyi létszám idején nem volt annyira nyilvánvaló, mint a mai 185 körüli tag esetében, amikor 2-3 ezer lakosú kis ország és a 250 milliós USA (amely 25 éven át 35 százalékát, de ma is 25 százalékát fizeti az ENSZ fenn­tartásának) egyformán egy szavazattal bír. A Biztonsági Tanács öt alapító tagjának vétójoga is arra irányult, hogy a Szovjetunió minden olyan határozatot, amely nem a kommunizmus érdeke, megakadályozzon. Ezenfelül az ENSZ tagjaival szemben kettős ér­tékrendszert alkalmaz. Chilében az 1969 évi választáson a kommunista Allende az egész baloldal összefogása révén a szavazatok 36 százalékát kapta. Az alkotmány alapján a kongresszusnak kellett döntenie, ahol a keresztény de­mokrata párt beépített baloldali elemei Allendét juttatták az elnöki székbe, ami a népakarat kijátszása volt. Allende menetrenszerüen züllesztett le mindent (600 százalékos inflációt is elérve) s közpénzen egész Dél-Amerika deszperádóit kubai fegyverekkel felszerelve összegyűjtötte a diktatórikus hatalomátvételre. Két héttel az államcsíny előtt a hadsereg a kormányzást átvette, Allende harc közben meghalt s az összes kommunista és prokommunista vezetőket száműzték, a gyilkosokat bíróság elé állították. Az ENSZ azóta sem szűnik meg Chilét kipellengérezni az emberi jogok megsértése miatt, gazdasági és egyéb szank­ciókat sürgetve, Ugyanúgy Dél-Afrikával és a fehér kormá- nyú Rhodéziával szemben; ez utóbbiak évekig szenvedtek a kereskedelmi bojkott miatt. Braziliát, Argentínát s ál­talában minden antikommunista kormányt kritizáltak, mellőztek, de a tömeggyilkos ugandai Idi Amin, vagy a vietnámi, laoszi, de főleg a kambodzsai népírtók ellen egyetlen tiltakozás sem hangzott el; s azt sem kérdezte meg senki, hogy Castro 40 ezer főnyi hadserege mit keresett Afrikában? Sőt Carter bizalmasa, a kripto-kommunista, fekete Andrew Youg, aki az ENSZ-nél az USA fődelegá­tusa volt, titokban azon fáradozott, hogy az USA és Kuba együtt küldjenek csapatokat Dél-Afrikába, az apartheid megszüntetésére. 1978 derekán a Szovjetunióbeli disszi- dens perek alkalmával Young követ újságíróknak adott nyilatkozatában azt állította, hogy amint a Szovjetunióban vannak politikai elítéltek, ugyanúgy vannak az USA-ban is. A világ antikommunistáinak komoly meggyőződése, hogy az ENSZ-t kommunisták alapították, mindig azok uralták, fokozatosan teljes ellenőrzésük alá vonták s az összeeskü­vők céljait szolgálta ez az intézmény, amelynek főhadi­szállását New Yorkban Rockefeller pénzével létesítették. Némi bibliográfia: 1962-ben adta ki G. Edward Griffin művét "Fortysix Angry Men" címmel, amelyben Katanga fővárosa, Elisabethville európai civil orvosainak egyhangú jelentése olvasható az ENSZ haderejének vé­rengzéséről a védtelen lakossággal szemben. Ennek a mű­nek alcíme: "UN violations in Katanga". Ugyancsak Ed Griffin írta a "Fearful Master" és a "The Bang Jansen Tragedy" című műveket, mindkettő a Western Island ki­adásában jelent meg. Robert W. Lee több tanulmányt gyűjtött össze "The UN Tools" című kiadványában 1976- ban, és 1981-ben jelent meg 282 oldalon "The United Na­tions Conspiracy" címmel híres leleplezése. De Witt Copp és Marshal Peck együttes műve "Betrayal at the UN" (The Story of Paul Bang-Jensen). Jensen fiatal dán diplomata volt, aki 1957-ben az álarcos magyar szabadságharcosok ki­hallgatásait végezte azon ígérettel, hogy neveiket még az ENSZ főtitkárának, a svéd Hammarskjöldnek sem ad­hatják ki, mert egyesek tudták róla, hogy kommunista kol- laboráns. Jensen megtartotta szavát s az ENSZ minden üldözése ellenére sem adta ki a névsort, hanem az ENSZ palota tetőzetén nyilvánosan elégette. Ezért a tettéért el­bocsátották s nemsokára New York egyik parkjában talál­tak holtestére. A rendőrségi vizsgálat öngyilkosságot állapí­tott meg, de azt családja nem fogadta el, mert mint öt gyer­mek buzgó katolikus apjáról ezt kizártnak tartották. * * * Címlapon: Giorgione, The Adoration of the Shepherds (A pásztorok imádása). National Gallery of Art, Washing­ton, DC.

Next

/
Thumbnails
Contents