Amerikai Magyar Értesítő - Amerikai Magyar Újság, 1995 (31. évfolyam, 1-12. szám)
1995-02-01 / 2. szám
1995. február AMERIKAI MAGYAR ÉRTESÍTŐ 3 kétes eredményű szereplés után sem veszítette el népszerűségét és szavazóit, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a sajtó fenntartás nélkül támogatja és egyetlen ballépését, egyetlen baklövését nem pécézi ki, hanem hallgat. Illetve másrészről csak dicsérő szót ír le a kormányról és soha nem támadja, mint ahogy támadta az Antall-kormányt sokkal kisebb hibák miatt. A sajtóban az SZDSZ korlátlan úr és amíg a szabaddemokraták tagjai a kormánykoalíciónak, addig ez így is marad. (Ha egyszer szétmenne a koalíció és netán az SZDSZ kicsöppenne a kormányból — amire van esély --, akkor ez természetesen egycsapásra megváltozna. De erre még majd visszatérünk.) A kormánykoalíció recseg-ropog ugyan és már jókora repedések mutatkoznak rajta, de egyelőre még létezik és a hatalom bástyái között van. Onnét pedig csak egységes, koncentrált támadással lehet kiverni. És már vannak remények egy ellenzéki összefogásra, melynek körvonalai kezdenek kibontakozni a ködös láthatáron. A december 11-i választás másik tanulsága, hogy ha adott esetben a jobbközép össze tud fogni egy közös célért, az akcióegység révén sok tisztességes jelöltet képes győzelemre segíteni. Pedig az új választási törvény ezt nagyon megnehezítette: egy fordulós lévén, az ellenzéki pártoknak nem állt módjukban a régi stratégiát alkalmazni és második fordulóra a legjobban álló közös jelöltet támogatni, de még így is sikerrel szerepelt számos olyan jelölt, akinek támogatásában eleve megegyeztek az ellenzéki pártok. Ha a kormány pár héttel a választás előtt nem szavaztatja meg szavazógépével az egyfordulós választási törvényt és az ellenzéki pártoknak a két forduló között alkalmuk nyílik egyeztetni érdekeiket, biztos, hogy az ellenzéki összefogások sokkal több helyen szorítják háttérbe a szocialista vagy a szabaddemokrata jelöltet. (Örvendetes tapasztalat volt az is, hogy a három keresztény-nemzeti jellegű ellenzéki párthoz nem egyszer csatlakozott a Fidesz is és kész volt támogatni azok közös jelöltjét. Egy ellenzéki összefogásnak egészen új perspektíváit vetíti ez elénk és azt mutatja, hogy a jelentősen megváltozott mentalitású Fideszben van hajlandóság együttműködni a keresztény-nemzeti vonallal. Amikor érdekei úgy kívánják.) * Ha kronológikus sorrendben kívánunk végigtekinteni az előző év fontosabb közéleti-politikai eseményein, a elmúlt tél első említésre méltó kijelentéseként azt a nyilatkozatot kell idézni, ami az Antall József utódjául kijelölt miniszterelnök, Boross Péter tett. A "Csapos közbeszólt" és olyan ostobán, hogy szavain hetekig rágódott a nyugati sajtó, sőt még a legutóbbi télen is felelevenítette, amikor szóbakerült Magyarország NATO felvétele. Boross Péter — nyilván a szerbeknek szóló gesztusként ~ azt mondta, hogy ha a NATO repülőgépek beleavatkoznak a boszniai háborúba, Magyarország megtiltja a magyar légtér használatát. Beleértve az AVACS megfigyelő repülőgépek járőrözését is. Nos erről az "Ordító egér" című humoros film jut az ember eszébe és arra kell gondolni, hogy mennyire igazuk volt azoknak, akik elismerték ugyan Antall József erényeit, de egyik gyengéjeként említették, hogy kevés érzéke volt munkatársai kiválasztásához. Hogy miképpen kerülhetett vezető beosztásba ez a politikai múlt, közéleti gyakorlat és minden tapasztalat nélküli, az ismeretlenségből előbukkant "Hóbagoly", ez egyike azoknak a megmagyarázhatatlan kérdéseknek, amire a kor kutatóinak még választ kel talániok. Magyarországon a legtöbb munkához kell szakképesítés, de két dolog van, amihez mindenki ért: a futball és a politika. Az önkritika vészes hiányára vall, amikor valaki ez utóbbiban úgy vállal szerepet, hogy az alapelemekről sincs fogalma. És ha a sors szeszélye (vagy baráti szálak révén) az ilyen ember vezető állásba kerül, mérhetetlen károkat okozhat az országnak. (Nem tartozott a múlt év jelentős eseményei közé, ezért csak zárójelben említem, hogy a külpolitikai baklövésen kívül Boross úr tett még mást is, ami nem vált dicsőségére sem neki, sem az egész májusban megbukott kormánynak: már ismeretesek voltak a választások eredményei és a Boross-kabinet csak mint ügyvezető kormány vitte az ügyeket az új kormány hivatalba lépéséig, amikor a miniszterelnök aláírt egy olyan rendeletet, ami neki és még néhány vezető politikusnak különleges privilégiumokat — gépkocsihasználat, személyi védelem, stb. — biztosított. Nem sorolom magam Hornék hívei közé és lesújtott a szocialisták májusi győzelme, de azt kell mondanom: az a kormány, melynek miniszterelnöke ilyen rendeletet képes aláírni akkor, amikor a magyar nép már megvonta tőle a bizalmat és kiadta az útját, és akkor, amikor Magyarország lakosságának egyharmada a szegényszint körül tengődik és a többség gyötrő anyagi gondokkal küszködik, az megérdemli, hogy elzavarják.) De hogy folytassam az időrendi felsorolást, következő dátumnak február 16-át kell említenem, amikor az akkor még hatalmon lévő és magabiztos Magyar Demokrata Fórum országos gyűlése Für Lajost választotta meg elnöknek, a néhai miniszterelnök helyére. Aztán március elején földrengés volt a Bródy Sándor utcában: a kormány szélnek eresztette a Magyar Rádió 129 munkatársát. (Meg kell mondani, igen méltányos feltételekkel: zömüket nyugdíjazták, más részük illő végkielégítést kapott.) Indok főképp a takarékosság volt, de mindenki tudta, hogy voltaképp a kormánypolitikát szüntelenül szapuló baloldali elemektől akartak megszabadulni Borossék. Ami érthető és jogosnak is mondható, de épp oly balkezesen hajtották végre, mint sok más intézkedésüket. Persze a baloldal hörgött, kiment az utcára és a Nyugathoz protestált. Aztán pár hónap múlva visszaütött, de arról majd később... Május 5-én, közvetlenül a választások előtt, Mis- kolcól Budapest felé tartva autóbaleset érte Horn Gyulát, aki akkor még csak az MSZP elnöke és országgyűlési képviselő volt. Választási gyűlésen jártak Borsodban és a kocsiban mindenki csontrészegen ült. (Mert ha valaki nem tudná, Magyarországnak ma egy alkoholista a miniszterelnöke, aki állítólag most már leszokott a rendszeres ivásról, de az ilyesmiben sohasem lehet igazán hinni és bízni.) A baleset körülményeit még a mai napig sem tisztázták és bizonyára nem is akarják, mert tán Hornra nézve is komp
